Back to top

Nyuszkanyakú palóc tyúk – új fajta a láthatáron

Ritka öröm, amikor új tyúkfajtát ismerhetnek meg a tenyésztők és még inkább ünnepi alkalom az, amikor magyar fajta elismeréséről érkezik hír. A nyuszkanyakú palóc tyúk teljesítette a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége által előírt követelményeket, így rövidesen új fajtaként üde színfoltja lehet a kiállításoknak – és a remények szerint a baromfiudvaroknak is.

A mátranováki Faluhely ma­jor ritka kincseket rejt az állattenyésztés iránt érdeklődő látogató számára. Lovak, juhok, sertések, nyulak, kacsák, galambok – mind-mind régi magyar fajták mai követei, akik megőrizték ugyan hajdani gúnyájukat, de termelésükben már megfelelnek a mai elvárásoknak is. Itt hozta létra Földi Gyula, a major tulajdonosa – fiai közreműködésével – azt a tyúkfajtát, ami a mai szortimentben új ugyan, de mégis egy rég kiveszett, évszázadokkal ezelőtti típust idéz. A nyuszka­nya­kú palóc tyúk küllemében furcsa, de mégis érdekesen szép. A „nyuszka” név a palóc nyelvjárásban fedetlent jelent, sosem használják ezt a kifejezést hagyományos értelemben vett kopaszságra. A kopasz ugyanis olyan felületet jelent, ami korábban már tollal, szőrrel, hajjal fedett volt, de az kihullott vagy lekopott a bőrfelületről.

Földi Gyula: „baromfival sőt nyúllal is foglalkozunk, de alapvetően juhászok vagyunk. Azt pedig tudni kell, hogy a juhász ember soha nem készített dísztárgyat, de mindet díszített, amit használt, mert így vált az személyessé és így vitte tovább azt az eszmeiséget, amit évszázadok távlatából az őseitől örökölt. Mi is azt szeretnénk, ha a mi tyúkfajtánk nem csak tetszetős lenne, de általa a régi szellemet, a magyar gondolkodást is visszacsempésznénk a mai állattenyésztésbe.”

A gondolattól az új fajtáig

„A Millennium évére készült egy dioráma, amelyben volt egy olyan baromficsalád-preparátum, amely búzaszínű volt – idézi vissza Földi Gyula a pillanatot, amikor az új fajta gondolatban először testet öltött. Márpedig az erdélyi kopasznyakú tyúk a fajtaleírás szerint fekete, fehér és kendermagos színben fordul elő, kellett tehát hogy legyen egy olyan típus, ami ma már nem létezik.” Megkezdődött hát azon állatok felkutatása, amelyek ezt idézték.

Az első két búzaszínű egyed egy feketetói vásár alkalmával egy román udvarból került elő. Ugyanezen az úton hazafelé, Érsem­jénben bukkantak egy nyerges színű kakasra, ami a libák között legelészett.

A Felvidéken, Rima­já­nosiban, később pedig Magyar­gácen kerültek elő hasonló színű állatok. Lényegében ezekből kezdődött meg a tenyésztés, 1997-ben. Létrejött az első, búzaszínű változat, spontán mutációként azonban később megjelent a babos, később a vörös nyeregtollú is. Az állomány mára konszolidálttá, egységessé vált, hiszen így lehet szó egyáltalán fajtáról.

Az elismerés útján

Kis létszámban tenyésztett, elsősorban háztáji hasznosításra alkalmas tyúkként az állami elismerés praktikusan nem jöhet szóba. Mivel a kitenyésztéskor egyértelmű cél volt, hogy az előnyös gazdasági tulajdonságok mellett a szemnek is tetszetős, szép állatok jöjjenek létre, egyenes út vezetett a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége felé, amely saját hatáskörben, saját elfogadott szabályzata szerint végez fajtaelismerést. E folyamat egyik sarokköve, hogy legalább három országos kiállításon jelenjen meg az új fajta, több egyeddel is. Nos, ez annyira jól sikerült, hogy az utolsó kiállításon már sztenderd szerint lehetett pontozni az állatokat és igen magas, 95 feletti pontszámokat sikerült elérni. Ezután indulhat meg az elismerés adminisztratív folyamata, amikor is az MGKSZ illetékes bizottsága megtárgyalja a beadott tenyésztési programot és a kiállítási eredmények ismeretében dönt a fajtaelismerésről. Minderre a nyuszka­nya­kúnak jó esélye van, hiszen az általános elvárás az, hogy küllemében legalább öt tulajdonságban térjen el egy már ismert fajtától. Márpedig ilyen jellegzetességek jócskán vannak ezeken az állatokon.

Mit „tud” a nyuszkanyakú palóc tyúk?

Közepes testnagyságú, az ősi fajtákra jellemzően a kakas lényegesen nagyobb (3,2-3,7kg), erőteljesebb a tyúknál (2,2-2,5kg). Élénk, mozgékony, jó élelemkereső, jó téli tojó, kotlásra közepesen hajlamos, külterjes tartásra alkalmas, kettőshasznosítású tyúk. Szívesen repül. Bátor természetű, a kakas tyúkjait, a tyúk csibéit ragadozókkal szemben végsőkig oltalmazza. 120-150 tojást rak, természetszerű tartás esetén nem ritka a 200 db-os termelés sem. A tenyésztojás legkisebb tömege 59 g, a színe a krémszínűtől sötétbarnáig terjedhet. Húsa ízletes, finom rostú, különleges gasztronómiai értékű.

Ki tartson nyuszkanyakút?

Földi Gyula azt reméli, elsősorban azoknak kelti fel a fajta az érdeklődését, akik vidékre költöztek egy új életminőség reményében, valamint azoknak, akik korábban felhagytak a tyúktartással, de most újra benépesítenék a baromfiudvart.

A nyusz­kanyakúnak ugyanis nincsenek különleges tartási igényei, egész­séges, ellenálló, gyér tollazatának és világos színének köszönhetően könnyen tisztítható.

De már csak nézni is kellemes. Igazi dísze lehet a tanyáknak, majoroknak, füves kerteknek.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárinfluenza - A Nébih már csaknem 9,5 milliárd forint állami kártalanítást fizetett ki

A madárinfluenza-járvány megfékezése érdekében az idén megsemmisített állatokért, eszközökért járó állami kártalanítás több mint 80 százalékát, csaknem 9,5 milliárd forintot már kifizette az érintett tulajdonosoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - közölte a hivatal a honlapján.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Édesítőszerrel gyorsabban nőnek a brojlercsirkék

A kínai Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen három édesítőszert vizsgáltak a csirkék növekedési ütemére, szérumból mérhető biokémiai anyagaikra és a vékonybél élettani funkcióira nézve.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…