Back to top

Telekommunikációtól a füstölt borjúszalámiig - Visszatérés a természethez

Soós Balázs azt mondja, a telekommunikáció és a füstölt borjúszalámi készítése fényévekre van egymástól, ő mégis megtette ezt az utat. Igaz, lemondásokkal, de végre úgy töltheti az idejét, ahogyan mindig is vágyott rá – ráadásul a természet kellős közepén, annak „támogatásával”.

Almásháza egy dombok ölelésében fekvő, pici zsákfalu. Autóforgalom alig van, a jó levegő és a csend, a nyugalom rögtön feltűnik az oda látogatónak. Ez fogta meg a Kellő-farm tulajdonosát is, immár 5 esztendeje. Hogyan került a zajos városból a természet kellős közepébe, ahol szarvasmarhát és birkát tart, igazi kuriózumként pedig füstölt borjú szalámit készít?

– Életem nagy részét városias körülmények között töltöttem Várpalotán. Telekommunikációval foglalkoztam, jól ment a vállalkozásom. De hiába a sikeres üzlet, az átlagosnál magasabb életszínvonal, nem éreztem azt az életminőséget, amire vágytam. Gondolkodni kezdtem, és rájöttem, ez azért van, mert eltávolodtunk a természettől – mesélte az előzményeket, miközben a hatalmas legelőn át a birtok halastava felé sétáltunk. Hozzátette, jelenleg agrártudományokat tanuló fiával él a birtokon.

– Úgy döntöttem, hogy nem a pénz előteremtése, hanem az élet minőségének a javítása, a „visszatérés” a feladat.

Megpróbáltam, de kiderült, hogy városi körülmények között nem lehet megtenni. Aztán 5 éve megszületett a cselekvési terv, és elkezdtem tanya jellegű birtokot keresni. Természetesen igazodni kellett az anyagi lehetőségeimhez, így jutottunk el Almásházára, ahol csodálatos környezetben sikerült megvásárolni egy 200 négyzetméteres istállót és a közel 1,5 hektáros birtokot. A területet átszeli a Kellő-patak, innen a név. Ezzel megvalósult az életmódváltás beruházási része. Vittem magammal az állataimat, tizennégy kecskét, húsz-harminc baromfit.

Soós Balázs következő lépése az infrastruktúra megteremtése volt. Barterezve sikerült kiépítenie egy napelemrendszert, ami minimálisra csökkentette a rezsit.

– Büszke vagyok rá, hogy a Kellő-farmra évente egy csekk érkezik 2800 forintról, ami az áramszolgáltatás fenntartási költsége. Vezetékes víz nincs, de van friss és tiszta vizű kút, a fűtést pedig fával oldjuk meg, amit a saját erdőnkből termelünk ki.

Mindössze évi 3 köbméterről van szó. Kivágjuk, hasogatjuk, betároljuk, így többször is felmelegít – tette hozzá mosolyogva. – Ez a költségminimalizálás teszi lehetővé, hogy maradjon időnk azokra a dolgokra, amik az embert emberré teszik: az alkotásra. Azokkal a dolgokkal nem kell foglalkozni, amiket a természet alapból megad nekünk.

Soós Balázs családja és barátai azt mondták, hogy mindez egyszerűen nem működhet, és hogy beletörik majd a bicskája a változásba, ebbe a nagyszabású vállalkozásba. Szerinte az elmúlt 5 évben bebizonyosodott, hogy igenis működik a dolog.

– Az életmód-változtatással kapcsola­tos terveimet tovább kellett gondolni, és meg is tettük. Említettem az alkotást. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy „maradék” időben mivel foglalkozzunk. Nagy lökést jelentett a döntésben, hogy az élelmiszeripar jelentős része ma olyan termékeket gyárt, amiknek köze nincs a természethez. Ezért, és a terület adottságaiból kifolyólag a szarvasmarhatartás mellett tettük le a voksunkat. Kerestük a megfelelő fajtát, amire nagy nehezen, egy kis szerencsével bukkantunk rá.

Rátaláltunk a kárpáti borzderesre, ami egy kihalófélben lévő fajta. Üzemi viszonyok közé nem való, mert kis testű, kevés húst és tejet ad – nekünk viszont elegendőt a megélhetéshez.

Egészséges fajta, ridegtartásban is kiválóan megállja a helyét. Tizenegy tehénnel indítottam el a vállalkozást, most is ennyien vannak. Az üszőborjakat – amelyek háromszáz napig, a tejtermelési időszak végéig az anyjukkal maradnak, és természetes ütemben válnak le róluk – értékesítjük. A fajta fenntartása érdekében elsősorban háztáji gazdaságokba kerülnek. A bikaborjakat, amelyek körülbelül 300 kilogrammosra híz­nak 1 év alatt feldolgozzuk. Természetesen mindez hivatalosan, vágóhídon, házi módszerekkel, kézi munkával történik.

Soós Balázs ennél a pontnál újabb mérföldkövet említ, mégpedig a füstölt borjúszalámi készítését.

– Úgy gondoltuk, hogy készítünk egy különlegességet, ami természetes és kiváló minőségű. Szerintem csak így érdemes bármit is előállítani. Ezzel nem a tőkehús, hanem a szalámi lett a fő termékünk.

Jelenleg négyféle ízesítésben készül füstölt borjúszalámi, és van egy érlelt fajta, ami a téliszalámihoz hasonlóan nemespenészes.

A szaláminkat az teszi minőségivé, hogy a lábszár kivételével – mert az nagyon inas – a legnemesebb húsok is belekerülnek, a hátszíntől a fehérpecsenyéig. A recept? Nos, szokták mondani, hogy az családi örökségből származik, és ez a mi esetünkben tényleg így van. A nagyanyám receptje szerint készül, aki egyébként a Spengler szalámi névadója is. Róla annyit, hogy sváb asszony volt. Mohács mellett, egy kis faluban lakott, számomra ő testesíti meg a szorgalmat és a tisztességet. Emlékszem, amikor gyermekként nála nyaraltam, csodálatosan éreztem magam. Ma már tudom, hogy ennek nemcsak ő volt az oka, hanem a természet közelsége is.

Visszatérve a szalámikészítésre, nálunk ez nemcsak a nevében kézműves. A készítés minden fázisa kézzel történik, emberi erővel.

Így tudjuk folyamatosan biztosítani a prémium minőséget. Kizárólag saját fiatal állataink húsából dolgozunk, melyek – mint már említettem – tejen és a Kellő-farm mélyén fekvő, dús füvű legelőkön nevelkednek. Az alapanyagot gondosan fűszerezzük saját vagy más magyar termelők fűszereivel, és tengeri sóval tartósítjuk. A bükk és akác hasábfával való füstölés gondoskodik a tartósításról és a különleges ízvilágról.

Egyébként a kínálat bővítését tervezzük. Kísérleti stádiumban van egy szárított hús, valamint egy olajos pácban eltett húskészítmény. Szeretnénk elérni, hogy a termékeink legalább hat, de inkább tizenkét hónapig eltarthatók legyenek.

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Az értékesítéssel nincs gondjuk Soós Balázséknak.

– Baráti, ismerősi körben kezdtük meg a termékeink értékesítését, ami a mai napig megmaradt. Mivel a mennyiség korlátozott, az általunk előállított áru gyorsan gazdára talál. A visszajelzések és tapasztalataink alapján ennél jóval többet is értékesíteni tudnánk. Amúgy egy kis cserekereskedelem is része az értékesítési rendszernek, ennek köszönhetően környékbeli gazdáktól tudom beszerezni a szükségleteink egy részét, a méztől a zöldségekig. Ez mindenkinek jó, máshol is így kellene működnie. Pontosan úgy, mint réges-régen.

A szarvasmarhatartás és a szalámikészítés mellett sok minden mást is tervez.

– Szeretnénk bemutatni azt, ahogy nagyszüleink éltek, termeltek, feldolgoztak és tartósítottak.

Ennek a feltételeit még meg kell teremtenünk: kemencét, kamrát, füstölőt, aszalót, és számos egyebet szeretnék építeni hozzá. Az építkezés már megkezdődött, és ha ez mind elkészült, várjuk a vendégeket, hogy megtapasztalják a falusi élet és a falusi munka szépségeit. Tudni kell róla, hogy nem kevés lemondással jár. Eleve el kell felejteni a luxuskörülményeket, a városi kényelmet. Ez az ára annak, hogy az ember idilli környezetben, a természet jó barátjaként, annak részeként, stresszmentesen és önellátóan élhesse az életét. Aki képes ezt megtenni, annak működik a dolog. Én már tudom, hogy nekem csodálatosan beválik – sikerült az annyira vágyott életmódváltás.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óbiródi vadászházak

A Balatontól mindössze 50 kilométerre található a Tolna megyei Óbiród. A legendákkal övezett festői erdőrengeteg legmélyén várja visszajáró és új, étkező és megszálló vendégeit a Gyulaj Zrt. két egymás szomszédságában álló patinás vadászháza.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

A faforgács illata

A fafaragás nem más, mint képzelet, érzék és ügyes szerszámhasználat együttes végkifejlete. Mesterfokú elsajátításához sok éves gyakorlatra van szükség, és minden alkotás újabb ismeretekkel gazdagít. Kiss István immár 20 éve dolgozik fával egri műhelyében, és mai is szenvedéllyel űzi eme ősi, nemes mesterséget.

Csírazöldség, mikrozöldség: hamarosan indul a szezon...

Viszonylag új divatnak tűnik, ám már az 1980-as években létezett a módszer: az igen hasznos a mikrozöldségek termesztése és fogyasztása. Leginkább a csírazöldségekhez hasonlíthatók, csak azoknál nagyobb, továbbnevelt növényekről van szó, melyeket egyszerűen otthon is létrehozhatunk. A szabadföldi zöldségek szezonjának elmúltával sokan kezdenek otthoni csíráztatásba...

Szibériában épít gigaüzemet az amerikai PepsiCo

A járványhelyzet okozta krízis dacára nagy fába vágta fejszéjét az amerikai élelmiszeripari cégóriás, a PepsiCo: mintegy 50 milliárd forintnak megfelelő amerikai dollárból építik meg legújabb üzemüket, méghozzá a szibériai Novoszibirszkben. A beruházás a tervek szerint nagy lendületet ad majd a térség burgonyatermesztő ágazatának.

150 év után visszatértek a szarvasmarhák Londonba

Az emberek igencsak meglepődhetnek, amikor Észak-London legrégibb közparkjában, a Wansteadben látják ezeket az állatokat, mivel a parkot üzemeltető City of London Corporation, a 200 egyedet számláló nyájából válogatott teheneket telepített ide, hogy lelegeljék a füvet.

Kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak, erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján.

Agrárminiszteri találkozó és élelmiszeripari kiállítás Poznanban

Egy kiszámítható, megvalósítható, a gazdálkodói és tagállami pénzügyi kockázatokat csökkentő Közös Agrárpolitika irányába mutató javaslatokat tartalmazó nyilatkozatot fogadott el tizenegy ország agrárminisztere a Visegrádi Csoport kibővített agrárminiszteri ülésén Poznanban. Ugyanitt, a POLAGRA FOOD kiállításon a lengyel agrárminiszter közreműködésével megnyílt a magyar stand.

Koronavírus: Peking aggódik a fagyasztott élelmiszerek miatt

Noha a hivatalos adatok alapján Kína kifelé tart a koronavírus-járványból, nyugalomra nincs ok a távol-keleti országban: az elmúlt napokban ugyanis több alkalommal is kimutatták a vírust külföldről importált fagyasztott élelmiszerek csomagolásán.

A koronavírus átalakította a vásárlási szokásokat is, egyre tudatosabbak a vásárlók

Kevesebb időt töltenek az élelmiszerboltokban a vásárlók, és céltudatosabban vásárolnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe azt mutatja, hogy ugyan valamelyest visszaalakultak a járvány megjelenése előtt megszokott vásárlási szokások, de bizonyos változások megmaradtak.