Back to top

Telekommunikációtól a füstölt borjúszalámiig - Visszatérés a természethez

Soós Balázs azt mondja, a telekommunikáció és a füstölt borjúszalámi készítése fényévekre van egymástól, ő mégis megtette ezt az utat. Igaz, lemondásokkal, de végre úgy töltheti az idejét, ahogyan mindig is vágyott rá – ráadásul a természet kellős közepén, annak „támogatásával”.

Almásháza egy dombok ölelésében fekvő, pici zsákfalu. Autóforgalom alig van, a jó levegő és a csend, a nyugalom rögtön feltűnik az oda látogatónak. Ez fogta meg a Kellő-farm tulajdonosát is, immár 5 esztendeje. Hogyan került a zajos városból a természet kellős közepébe, ahol szarvasmarhát és birkát tart, igazi kuriózumként pedig füstölt borjú szalámit készít?

– Életem nagy részét városias körülmények között töltöttem Várpalotán. Telekommunikációval foglalkoztam, jól ment a vállalkozásom. De hiába a sikeres üzlet, az átlagosnál magasabb életszínvonal, nem éreztem azt az életminőséget, amire vágytam. Gondolkodni kezdtem, és rájöttem, ez azért van, mert eltávolodtunk a természettől – mesélte az előzményeket, miközben a hatalmas legelőn át a birtok halastava felé sétáltunk. Hozzátette, jelenleg agrártudományokat tanuló fiával él a birtokon.

– Úgy döntöttem, hogy nem a pénz előteremtése, hanem az élet minőségének a javítása, a „visszatérés” a feladat.

Megpróbáltam, de kiderült, hogy városi körülmények között nem lehet megtenni. Aztán 5 éve megszületett a cselekvési terv, és elkezdtem tanya jellegű birtokot keresni. Természetesen igazodni kellett az anyagi lehetőségeimhez, így jutottunk el Almásházára, ahol csodálatos környezetben sikerült megvásárolni egy 200 négyzetméteres istállót és a közel 1,5 hektáros birtokot. A területet átszeli a Kellő-patak, innen a név. Ezzel megvalósult az életmódváltás beruházási része. Vittem magammal az állataimat, tizennégy kecskét, húsz-harminc baromfit.

Soós Balázs következő lépése az infrastruktúra megteremtése volt. Barterezve sikerült kiépítenie egy napelemrendszert, ami minimálisra csökkentette a rezsit.

– Büszke vagyok rá, hogy a Kellő-farmra évente egy csekk érkezik 2800 forintról, ami az áramszolgáltatás fenntartási költsége. Vezetékes víz nincs, de van friss és tiszta vizű kút, a fűtést pedig fával oldjuk meg, amit a saját erdőnkből termelünk ki.

Mindössze évi 3 köbméterről van szó. Kivágjuk, hasogatjuk, betároljuk, így többször is felmelegít – tette hozzá mosolyogva. – Ez a költségminimalizálás teszi lehetővé, hogy maradjon időnk azokra a dolgokra, amik az embert emberré teszik: az alkotásra. Azokkal a dolgokkal nem kell foglalkozni, amiket a természet alapból megad nekünk.

Soós Balázs családja és barátai azt mondták, hogy mindez egyszerűen nem működhet, és hogy beletörik majd a bicskája a változásba, ebbe a nagyszabású vállalkozásba. Szerinte az elmúlt 5 évben bebizonyosodott, hogy igenis működik a dolog.

– Az életmód-változtatással kapcsola­tos terveimet tovább kellett gondolni, és meg is tettük. Említettem az alkotást. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy „maradék” időben mivel foglalkozzunk. Nagy lökést jelentett a döntésben, hogy az élelmiszeripar jelentős része ma olyan termékeket gyárt, amiknek köze nincs a természethez. Ezért, és a terület adottságaiból kifolyólag a szarvasmarhatartás mellett tettük le a voksunkat. Kerestük a megfelelő fajtát, amire nagy nehezen, egy kis szerencsével bukkantunk rá.

Rátaláltunk a kárpáti borzderesre, ami egy kihalófélben lévő fajta. Üzemi viszonyok közé nem való, mert kis testű, kevés húst és tejet ad – nekünk viszont elegendőt a megélhetéshez.

Egészséges fajta, ridegtartásban is kiválóan megállja a helyét. Tizenegy tehénnel indítottam el a vállalkozást, most is ennyien vannak. Az üszőborjakat – amelyek háromszáz napig, a tejtermelési időszak végéig az anyjukkal maradnak, és természetes ütemben válnak le róluk – értékesítjük. A fajta fenntartása érdekében elsősorban háztáji gazdaságokba kerülnek. A bikaborjakat, amelyek körülbelül 300 kilogrammosra híz­nak 1 év alatt feldolgozzuk. Természetesen mindez hivatalosan, vágóhídon, házi módszerekkel, kézi munkával történik.

Soós Balázs ennél a pontnál újabb mérföldkövet említ, mégpedig a füstölt borjúszalámi készítését.

– Úgy gondoltuk, hogy készítünk egy különlegességet, ami természetes és kiváló minőségű. Szerintem csak így érdemes bármit is előállítani. Ezzel nem a tőkehús, hanem a szalámi lett a fő termékünk.

Jelenleg négyféle ízesítésben készül füstölt borjúszalámi, és van egy érlelt fajta, ami a téliszalámihoz hasonlóan nemespenészes.

A szaláminkat az teszi minőségivé, hogy a lábszár kivételével – mert az nagyon inas – a legnemesebb húsok is belekerülnek, a hátszíntől a fehérpecsenyéig. A recept? Nos, szokták mondani, hogy az családi örökségből származik, és ez a mi esetünkben tényleg így van. A nagyanyám receptje szerint készül, aki egyébként a Spengler szalámi névadója is. Róla annyit, hogy sváb asszony volt. Mohács mellett, egy kis faluban lakott, számomra ő testesíti meg a szorgalmat és a tisztességet. Emlékszem, amikor gyermekként nála nyaraltam, csodálatosan éreztem magam. Ma már tudom, hogy ennek nemcsak ő volt az oka, hanem a természet közelsége is.

Visszatérve a szalámikészítésre, nálunk ez nemcsak a nevében kézműves. A készítés minden fázisa kézzel történik, emberi erővel.

Így tudjuk folyamatosan biztosítani a prémium minőséget. Kizárólag saját fiatal állataink húsából dolgozunk, melyek – mint már említettem – tejen és a Kellő-farm mélyén fekvő, dús füvű legelőkön nevelkednek. Az alapanyagot gondosan fűszerezzük saját vagy más magyar termelők fűszereivel, és tengeri sóval tartósítjuk. A bükk és akác hasábfával való füstölés gondoskodik a tartósításról és a különleges ízvilágról.

Egyébként a kínálat bővítését tervezzük. Kísérleti stádiumban van egy szárított hús, valamint egy olajos pácban eltett húskészítmény. Szeretnénk elérni, hogy a termékeink legalább hat, de inkább tizenkét hónapig eltarthatók legyenek.

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Az értékesítéssel nincs gondjuk Soós Balázséknak.

– Baráti, ismerősi körben kezdtük meg a termékeink értékesítését, ami a mai napig megmaradt. Mivel a mennyiség korlátozott, az általunk előállított áru gyorsan gazdára talál. A visszajelzések és tapasztalataink alapján ennél jóval többet is értékesíteni tudnánk. Amúgy egy kis cserekereskedelem is része az értékesítési rendszernek, ennek köszönhetően környékbeli gazdáktól tudom beszerezni a szükségleteink egy részét, a méztől a zöldségekig. Ez mindenkinek jó, máshol is így kellene működnie. Pontosan úgy, mint réges-régen.

A szarvasmarhatartás és a szalámikészítés mellett sok minden mást is tervez.

– Szeretnénk bemutatni azt, ahogy nagyszüleink éltek, termeltek, feldolgoztak és tartósítottak.

Ennek a feltételeit még meg kell teremtenünk: kemencét, kamrát, füstölőt, aszalót, és számos egyebet szeretnék építeni hozzá. Az építkezés már megkezdődött, és ha ez mind elkészült, várjuk a vendégeket, hogy megtapasztalják a falusi élet és a falusi munka szépségeit. Tudni kell róla, hogy nem kevés lemondással jár. Eleve el kell felejteni a luxuskörülményeket, a városi kényelmet. Ez az ára annak, hogy az ember idilli környezetben, a természet jó barátjaként, annak részeként, stresszmentesen és önellátóan élhesse az életét. Aki képes ezt megtenni, annak működik a dolog. Én már tudom, hogy nekem csodálatosan beválik – sikerült az annyira vágyott életmódváltás.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Kínai éttermet függesztett fel a Nébih

Egy budapesti vendéglátó ipari egység ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A feltárt hibák és hiányosságok miatt a szakemberek az étterem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették, továbbá 95,3 kg élelmiszert kivontak a forgalomból.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A rejtélyes luteolin, amely felveszi a harcot a gyulladás és a szorongás elleni küzdelemben

A krónikus gyulladás számtalan betegség kiváltó oka. Bár sok dolog kiválthat gyulladást a szervezetben, a jó hír az, hogy rengeteg olyan tápanyag van, amely segíthet kordában tartani. Az egyik ilyen tápanyag, amelyet szem előtt kell tartani, a luteolin, amely számos növényi eredetű élelmiszerforrásban megtalálható.

Fenntartható falatok

A megtermelt ételek harmadát nem eszi meg senki. Néhány tehetséges magyar fiatal olyan üzleti modellt alkotott a maradék hasznosítására, amellyel az eladók és a vevők is jól járnak. Jelenleg már a közép-kelet-európai bővítésén dolgoznak.

Kevesebb gabona jut az éhező országokba

Megnyílt ugyan a gabonafolyosó, azonban az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít. Az áru nagy része a közepes és a magas jövedelmű országokba megy.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.