Back to top

Telekommunikációtól a füstölt borjúszalámiig - Visszatérés a természethez

Soós Balázs azt mondja, a telekommunikáció és a füstölt borjúszalámi készítése fényévekre van egymástól, ő mégis megtette ezt az utat. Igaz, lemondásokkal, de végre úgy töltheti az idejét, ahogyan mindig is vágyott rá – ráadásul a természet kellős közepén, annak „támogatásával”.

Almásháza egy dombok ölelésében fekvő, pici zsákfalu. Autóforgalom alig van, a jó levegő és a csend, a nyugalom rögtön feltűnik az oda látogatónak. Ez fogta meg a Kellő-farm tulajdonosát is, immár 5 esztendeje. Hogyan került a zajos városból a természet kellős közepébe, ahol szarvasmarhát és birkát tart, igazi kuriózumként pedig füstölt borjú szalámit készít?

– Életem nagy részét városias körülmények között töltöttem Várpalotán. Telekommunikációval foglalkoztam, jól ment a vállalkozásom. De hiába a sikeres üzlet, az átlagosnál magasabb életszínvonal, nem éreztem azt az életminőséget, amire vágytam. Gondolkodni kezdtem, és rájöttem, ez azért van, mert eltávolodtunk a természettől – mesélte az előzményeket, miközben a hatalmas legelőn át a birtok halastava felé sétáltunk. Hozzátette, jelenleg agrártudományokat tanuló fiával él a birtokon.

– Úgy döntöttem, hogy nem a pénz előteremtése, hanem az élet minőségének a javítása, a „visszatérés” a feladat.

Megpróbáltam, de kiderült, hogy városi körülmények között nem lehet megtenni. Aztán 5 éve megszületett a cselekvési terv, és elkezdtem tanya jellegű birtokot keresni. Természetesen igazodni kellett az anyagi lehetőségeimhez, így jutottunk el Almásházára, ahol csodálatos környezetben sikerült megvásárolni egy 200 négyzetméteres istállót és a közel 1,5 hektáros birtokot. A területet átszeli a Kellő-patak, innen a név. Ezzel megvalósult az életmódváltás beruházási része. Vittem magammal az állataimat, tizennégy kecskét, húsz-harminc baromfit.

Soós Balázs következő lépése az infrastruktúra megteremtése volt. Barterezve sikerült kiépítenie egy napelemrendszert, ami minimálisra csökkentette a rezsit.

– Büszke vagyok rá, hogy a Kellő-farmra évente egy csekk érkezik 2800 forintról, ami az áramszolgáltatás fenntartási költsége. Vezetékes víz nincs, de van friss és tiszta vizű kút, a fűtést pedig fával oldjuk meg, amit a saját erdőnkből termelünk ki.

Mindössze évi 3 köbméterről van szó. Kivágjuk, hasogatjuk, betároljuk, így többször is felmelegít – tette hozzá mosolyogva. – Ez a költségminimalizálás teszi lehetővé, hogy maradjon időnk azokra a dolgokra, amik az embert emberré teszik: az alkotásra. Azokkal a dolgokkal nem kell foglalkozni, amiket a természet alapból megad nekünk.

Soós Balázs családja és barátai azt mondták, hogy mindez egyszerűen nem működhet, és hogy beletörik majd a bicskája a változásba, ebbe a nagyszabású vállalkozásba. Szerinte az elmúlt 5 évben bebizonyosodott, hogy igenis működik a dolog.

– Az életmód-változtatással kapcsola­tos terveimet tovább kellett gondolni, és meg is tettük. Említettem az alkotást. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy „maradék” időben mivel foglalkozzunk. Nagy lökést jelentett a döntésben, hogy az élelmiszeripar jelentős része ma olyan termékeket gyárt, amiknek köze nincs a természethez. Ezért, és a terület adottságaiból kifolyólag a szarvasmarhatartás mellett tettük le a voksunkat. Kerestük a megfelelő fajtát, amire nagy nehezen, egy kis szerencsével bukkantunk rá.

Rátaláltunk a kárpáti borzderesre, ami egy kihalófélben lévő fajta. Üzemi viszonyok közé nem való, mert kis testű, kevés húst és tejet ad – nekünk viszont elegendőt a megélhetéshez.

Egészséges fajta, ridegtartásban is kiválóan megállja a helyét. Tizenegy tehénnel indítottam el a vállalkozást, most is ennyien vannak. Az üszőborjakat – amelyek háromszáz napig, a tejtermelési időszak végéig az anyjukkal maradnak, és természetes ütemben válnak le róluk – értékesítjük. A fajta fenntartása érdekében elsősorban háztáji gazdaságokba kerülnek. A bikaborjakat, amelyek körülbelül 300 kilogrammosra híz­nak 1 év alatt feldolgozzuk. Természetesen mindez hivatalosan, vágóhídon, házi módszerekkel, kézi munkával történik.

Soós Balázs ennél a pontnál újabb mérföldkövet említ, mégpedig a füstölt borjúszalámi készítését.

– Úgy gondoltuk, hogy készítünk egy különlegességet, ami természetes és kiváló minőségű. Szerintem csak így érdemes bármit is előállítani. Ezzel nem a tőkehús, hanem a szalámi lett a fő termékünk.

Jelenleg négyféle ízesítésben készül füstölt borjúszalámi, és van egy érlelt fajta, ami a téliszalámihoz hasonlóan nemespenészes.

A szaláminkat az teszi minőségivé, hogy a lábszár kivételével – mert az nagyon inas – a legnemesebb húsok is belekerülnek, a hátszíntől a fehérpecsenyéig. A recept? Nos, szokták mondani, hogy az családi örökségből származik, és ez a mi esetünkben tényleg így van. A nagyanyám receptje szerint készül, aki egyébként a Spengler szalámi névadója is. Róla annyit, hogy sváb asszony volt. Mohács mellett, egy kis faluban lakott, számomra ő testesíti meg a szorgalmat és a tisztességet. Emlékszem, amikor gyermekként nála nyaraltam, csodálatosan éreztem magam. Ma már tudom, hogy ennek nemcsak ő volt az oka, hanem a természet közelsége is.

Visszatérve a szalámikészítésre, nálunk ez nemcsak a nevében kézműves. A készítés minden fázisa kézzel történik, emberi erővel.

Így tudjuk folyamatosan biztosítani a prémium minőséget. Kizárólag saját fiatal állataink húsából dolgozunk, melyek – mint már említettem – tejen és a Kellő-farm mélyén fekvő, dús füvű legelőkön nevelkednek. Az alapanyagot gondosan fűszerezzük saját vagy más magyar termelők fűszereivel, és tengeri sóval tartósítjuk. A bükk és akác hasábfával való füstölés gondoskodik a tartósításról és a különleges ízvilágról.

Egyébként a kínálat bővítését tervezzük. Kísérleti stádiumban van egy szárított hús, valamint egy olajos pácban eltett húskészítmény. Szeretnénk elérni, hogy a termékeink legalább hat, de inkább tizenkét hónapig eltarthatók legyenek.

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Az értékesítéssel nincs gondjuk Soós Balázséknak.

– Baráti, ismerősi körben kezdtük meg a termékeink értékesítését, ami a mai napig megmaradt. Mivel a mennyiség korlátozott, az általunk előállított áru gyorsan gazdára talál. A visszajelzések és tapasztalataink alapján ennél jóval többet is értékesíteni tudnánk. Amúgy egy kis cserekereskedelem is része az értékesítési rendszernek, ennek köszönhetően környékbeli gazdáktól tudom beszerezni a szükségleteink egy részét, a méztől a zöldségekig. Ez mindenkinek jó, máshol is így kellene működnie. Pontosan úgy, mint réges-régen.

A szarvasmarhatartás és a szalámikészítés mellett sok minden mást is tervez.

– Szeretnénk bemutatni azt, ahogy nagyszüleink éltek, termeltek, feldolgoztak és tartósítottak.

Ennek a feltételeit még meg kell teremtenünk: kemencét, kamrát, füstölőt, aszalót, és számos egyebet szeretnék építeni hozzá. Az építkezés már megkezdődött, és ha ez mind elkészült, várjuk a vendégeket, hogy megtapasztalják a falusi élet és a falusi munka szépségeit. Tudni kell róla, hogy nem kevés lemondással jár. Eleve el kell felejteni a luxuskörülményeket, a városi kényelmet. Ez az ára annak, hogy az ember idilli környezetben, a természet jó barátjaként, annak részeként, stresszmentesen és önellátóan élhesse az életét. Aki képes ezt megtenni, annak működik a dolog. Én már tudom, hogy nekem csodálatosan beválik – sikerült az annyira vágyott életmódváltás.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem a fogyasztókkal akarják megfizettetni veszteségeiket a tojástermelők

Nem tekinthető normálisnak a tojáson alkalmazott 50-55 százalékos árrés. A május óta veszteséges termelők többet fognak kérni, de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árnak is növekednie kell – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a szaktárca és az Agrármarketing Centrum szervezett a tojás világnapja alkalmából.

A szegényebb étrend miatt zsugorodnak a világ legmagasabb emberei

Évtizedek óta a holland férfiak és nők a világ legmagasabb emberei, ám az utolsó generáció átlag egy centiméterrel kisebb az előzőnél, kutatók ennek okát a szegényebb étrenddel magyarázzák.

A CBA és a SPAR Magyarország nyerte a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat

A védjegyhasználó gyártócégek szavazatai alapján holtversenyben a CBA és az SPAR Magyarország nyerte a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat, amelyet a szakma legnagyobb rendezvényén, a tapolcai Business Days-en adott át Erdős Norbert, az Agrárminisztérium államtitkára.

Jövő keddtől foodpanda néven működik tovább a NetPincér

Foodpanda néven, új arculattal működik tovább a NetPincér szeptember 28-ától; a tervek szerint október elejétől pedig vény nélkül kapható gyógyszerek és patikai termékek is rendelhetők a foodpanda kiszállítással - tájékoztatta a Delivery Hero Hungary Kft. az MTI-t.

Mézsör házilag

Ősi italunk, melyet Árpád-kori adókötelezettségi listákban is megemlítenek. A mézsör főzéssel indul, utána előerjesztéssel majd nyomás alatti utóerjesztéssel folytatódik. Az eredmény egy igen kellemes ízű természetes, élő gombákat tartalmazó házi sör!

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.

Együtt a szakma és a szórakozás

A Bagossy Brothers és a Punnany Massif csalogatta a fiatalokat a Pápai Expo és Agrárpiknikre, amit 24. alkalommal rendezett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a város önkormányzata szeptember 17-19-én.

Felejthetetlen élmény lesz a kutatók éjszakája

Hódmezővásárhelyen a mezőgazdasági kar is megrendezi pénteken az országos, népszerű programot. Állatpreparálástól a kenyérsütésen át közel 20 érdekes előadásból választhatunk.

A nyáron sem csökkent a házhoz szállítási kedv

A rendelt ételt legszívesebben készpénzmentesen fizették a vásárlók, az online fizetések aránya minden hónapban meghaladta a 80 százalékot.

Olcsóbb vagy drágább a Lidl külföldön?

A magyar és a francia Lidl termékei alapján állított össze fogyasztói kosarat a G7: a 33 termék közül kilenc volt olcsóbb Franciaországban, a többi mind drágább, a végszámla 38 százalékos különbséget mutatott. A francia családok pénztárcáját azonban kevésbé terheli meg a bevásárlás, mint a magyarokét.