Back to top

Vetőmagipar: megkopott nimbusz, újító döntések

Március 4-5-én Szegeden tartották a XXVI. Növénynemesítési Tudományos Napokat. Az eseménynek a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. volt a helyszíne. Mint Karsai Ildikó osztályelnök üdvözlő beszédéből kiderült, a szakma történetében ez volt a harmadik alkalom, amikor nem a Magyar Tudományos Akadémián gyűltek össze az érdekeltek.

Korábban előbb Keszthelyen, majd a Kertészeti Egyetemen tartottak sikeres tanácskozást, ez is közrejátszhatott abban, hogy ezúttal Szegedre hívták meg a növénynemesítéssel foglalkozók népes táborát. Kiderült, hogy a rendezvény iránt változatlanul nagy az érdeklődés, és nagyon sok fiatal kutató vett részt rajta, mert itt rutint szerezhettek, és nagyobb közönség előtt tarthattak előadást.

Wágner József, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója mint házigazda emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben a Gabonakutató a közérdeklődés középpontjába került. A Növénynemesítési Tudományos Napok előtt Nagy István agrárminiszter kétszer is sajtótájékoztatót tartott az intézetben, amelyek témája a mostani szakmai fórumhoz kapcsolható. Mint az ügyvezető igazgató biztatóan elmondta, a növénynemesítéssel foglalkozók valódi alkotó tevékenységet végeznek, munkájukkal nagy értéket teremtenek. Különös érzés lehet ebben részt venni, mert a nemesítés olyan tevékenység, amiben mindig valami új születik, valami olyan dolog, ami addig nem létezett. Ugyanakkor a nemesítőnek nagyon előrelátónak kell lennie, mert a munkája eredménye csak 10-12-15 év elteltével mutatkozik meg a gyakorlatban. Ezért az lesz sikeres ezen a pályán, aki szinte profetikus tudással van megáldva.

Bóna Lajos, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke, Karsai Ildikó titkár és Wágner József, a házigazda Gabonakutató ügyvezető igazgatója
Bóna Lajos, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke, Karsai Ildikó titkár és Wágner József, a házigazda Gabonakutató ügyvezető igazgatója
Ha előretekintünk legalább 2 évet, akkor két, már napjainkban is meghatározó irányvonal még inkább előtérbe kerül a mezőgazdaságban. Az első ezek közül a víz, amit jelentőségüket tekintve közvetlenül követnek a genetikai erőforrások. A hazai növénytermesztés sikerét már a közeljövőben ez a két dolog határozza meg.

Wágner József az egyik hazai nemesítőház vezetőjeként kiemelte, milyen fontosnak tartja a magyar kutatás és nemesítés sikereinek elősegítését. Mint fogalmazott, van mire büszkének lennünk, mert nemcsak idehaza, hanem főként külföldön keresik és kedvelik a magyar hibrideket. A keleti piacokon és Afrikában jól cseng, ha egy-egy növénynek magyar nevet adnak. Ebben közrejátszik, hogy

a nagy ellenálló képességű és jó termésbiztonságot adó fajták és hibridek szerepelnek jól a köztermesztésben. A rekord vagy biztonság kérdésben utóbbi nemcsak itthon, hanem külföldön is felértékelődött, egyre többen keresik a minél stabilabb és megbízhatóbb fajtákat és hibrideket.

Petőházi Tamás: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának vannak előremozdító javaslatai vetőmagiparunk jobbítása érdekében
Petőházi Tamás: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának vannak előremozdító javaslatai vetőmagiparunk jobbítása érdekében
A meghívóban olyan előadásokat jeleztek, hogy mit vár a szakirányítás a növénynemesítéstől, utaltak rá, hogy szó lesz az agrárkutatás várható sorsáról, és külön előadás szólt volna a vetőmag-felügyeletről. Ehelyett a kettőt összevonva tartott hozzáértő és kritikus értékelést Petőházi Tamás. Ő alapvetően a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, ezúttal azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos szántóföldi növényter­mesz­tési és beszállítóipari országos osztályának elnökeként tartott előadást, Győrffy Balázs, a kamarai elnökének felkérésére.

Képzettsége szerint agrármérnök, aki közgazdasági diplomát is szerzett. Ennek az a jelentősége, hogy hozzáértő ember, és mint ilyen, helyzetéből adódóan joggal fogalmaz meg kérdéseket, javaslatokat, és nem kenyere a siránkozás és panaszkodás. Mezőgazdaságunk hosszabb és rövidebb távú helyzetét pillanatnyilag három betegség határozza meg: a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis és az embert megbetegítő koronavírus. Mind ez idáig, ha nagy általánosságban vizsgálódtunk, külön-külön csak sokadik kérdésként vetődtek fel. Eljutottunk arra a szintre, hogy az utóbbi másfél évtizedben túl nagy gondunk nem lehet. Mégis lett, mégpedig a szaporítóanyag magyarországi helyzetének alakulása miatt. Az utóbbi évtizedben ugyanis annyira eluralkodott a szakszerűtlenség ezen a területen, hogy 2019 őszén munkacsoportot kellett létrehozni miatta. A munkacsoportnak az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Vetőmag Terméktanács és a GOSZ szakemberei a tagjai, és rajtuk kívül más hozzáértők is részt vesznek a szervezet munkájában.

Ha röviden akarunk fogalmazni, minden gondunknak és bajunknak a szaporítóanyag-szabályozás decentralizálása az eredője.

Holott tudjuk és hirdetjük is fennen, hogy nálunk ez stratégiai ágazat, van hagyománya, megvannak a hozzáértő szakembereink. A vetőmag bizalmi termék, és a bizalom elnyerésének nagyon komoly előfeltételei vannak. Megszerzése nehéz, az elvesztése annál könnyebb. A vetőmag-minősítési eljárásokat az utóbbi években leegyszerűsítették, mondhatni, az eddigi országos hatósági felügyeletet ízeire szedték. Ebből bonyodalmak lettek. Ha a számokat nézzük, 2011-ig évente mintegy 15-17 ezer hektár hibrid kukorica és mintegy 4-5 ezer hektár hibrid napraforgó szántóföldi szemléjét irányították és végezték el országos szinten. Ugyanebben a konstrukcióban évente 2500-3000 vetőmagtételből vettek mintát, mégpedig az ország egész területéről egységesen.

A vonatkozó FM-rendelet legutóbbi módosítását 2019 tavaszán kezdeményezte az Agrárminisztérium. Az átruházott jogkörök szakmai szabályainak részletes kidolgozása volt a célja, de ha közelebbről megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy vissza kell térni a korábban jól bevált módszerekhez és irányítási rendszerhez. Nem kis pénz forog kockán:

a magyar vetőmagágazat kb. 200 milliárd forint értékű árut állít elő évente, aminek több mint a felét évről évre exportáljuk.

Mégis, valahogy elsikkadt ennek a dolognak a jelentősége. Pedig talán nem túl nagy dicsekvés, hogy 2018-ban a világ második helyét mondhatta magáénak hazánk a vetőmagexportban. Ennek olyan feltételei vannak, hogy a vetőmag termékpályán több mint 800 vállalkozás működik, amelyek együttesen mintegy 130 ezer embert foglalkoztatnak. Vetőmagtermesztésre évi 125 ezer hektárt veszünk igénybe, és mintegy 15 ezer főállású alkalmazottat foglalkoztat ez a munka. Rajtuk kívül mintegy 70 ezer ember űzi kiegészítő tevékenységként a vetőmag-előállítást, ami igen színvonalas szakmai munka, a tulajdonosnak pedig hasznos árbevétel.

De mostanra Magyarország visszacsúszott a hatodik helyre a vetőmagexportban, és hosszabb távon vizsgálva tartósan a harmadik helyen állunk, tehát veszítünk pozíciónkból.

Az előadó felhívta rá a figyelmet, hogy az egész rendszert át kell értékelni, és meg kell keresni az okokat, amelyek miatt nem működik optimálisan. Fölvetődik az átalakítás megkérdőjelezése, amit a hatékonysággal okoltak – ám mindez nem hozott előrelépést. A vetőmagos szakma közigazgatási átszervezése juttatta oda ezt a számunkra oly fontos ágazatot, hogy ma már rémtörténeteket mesélnek az ennek betudható anomáliákról. Például a megyei hivatalban nincs papír a nyomtatáshoz, nem működik a számítógép, nincs, aki megjavítsa. Eközben az áruért érkező kamion 2 napig vesztegel, mert a hivatalban nincs vetőmag-felügyelő, aki ki tudna menni, hogy minden szabályos legyen.

A tavaly ősszel létrehozott munkacsoport szerint ezeket a hátráltató tényezőket meg kell szüntetni, és ez az utolsó esélyünk, hogy segítsünk a hazai vetőmagos szakmának. Ebbe beleértik azt is, hogy ha kell, akkor a megfelelő jogköröket át kell ruházni. Ezek címzettje lehet az agrárkamara mint köztestület, vagy egy kft. – a lényeg, hogy országos hatáskörrel legyen felruházva.

A jelenlegi szervezeti felépítésben nagyon sok dolgot nem tudunk idejében meglépni, ami megnehezíti az ágazat által előállított termékek értékesítését, kiszállítását. A decentralizáció következményeként e téren is hasonló helyzetekkel találkozunk, mint más hatósági eljárásokban. Konkrétan arról van szó, hogy ugyanazt a jogszabályt megyénként másként értelmezik. Ember legyen a talpán, aki ebben el tud igazodni. A vetőmag-minősítési és a növényegészségügyi rendszer széttagoltsága okozza a legnagyobb bajunkat. Éppen akkor decentralizáltunk, amikor Nyugat-Európában az egészet összevonták, egységes irányítás alá helyezték. Ennek következtében nagyon sok hozzáértő szakember otthagyta nálunk az ágazatot, pedig ez nem egy 1-2 év alatt elsajátítható szakma. Egy fiatalnak 6-8 évet el kell töltenie a vetőmagipar gyakorlatában ahhoz, hogy elfogadható szakember váljék belőle.

A szakmai vélemény szerint egy szakember 1000-1200 hektár vetőmagtermő területet tud szakmailag ellátni, ekkora terület minősítését tudja végrehajtani. Ha nagyon megszorítjuk őket, akkor képesek lehetnek akár 2000 hektárra is. Ezzel szemben Magyarországon az egy minősítő szakemberre jutó területek átlagos nagysága 3400 hektár. Ez elviselhetetlen, ez a szakmai munka semmibe vétele.

Vagy mit szóljunk ahhoz, hogy ma Magyarországon létezik olyan vetőmagos felügyelő, akinek 8800 hektár ellátása volna a szakmai feladata. Ilyen túlterheltség mellett lehetetlen megbízható, pontos, szakszerű munkát végezni. Mindezek következtében tehát a tavaly felállított munkacsoport azt a véleményt képviseli, hogy szükség van a vetőmagrendszer központosítására – éppen annak okán, hogy átlátható legyen.

Ha kell, nézzünk széjjel Európában, hogy ott ki csinálja jobban ezt az egészet, mint mi, és alkalmasint kitől tanulhatnánk. Az Európai Unióban Franciaország vezet a vetőmag szakmában. Ott szakmai szervezetek irányítják a minősítési rendszert. Nekünk azt kell észrevennünk, hogy a jelenlegi viszonyok közepette a magyar vetőmagos szisztéma nem is annyira drága, hanem az a nagy hibája, hogy nem elég gyors; vagy, mondjuk ki: túlságosan lassú.

Az EU 2016-ban hozott vonatkozó rendelete 3 év alatt, 2019 decemberére lépett hatályba. Ebben szerepel, hogy összevonják a vetőmag-minősítést, a növényegészségügyet és a növényútlevél ügyét. Amelyik állam ezt figyelmen kívül hagyja, az ezután csak szenvedni fog, annak csak gondjai lesznek. Ha őszinték vagyunk, el kell ismernünk, hogy nekünk most csak néhány lépést kell megtennünk jó irányba, vagy átvennünk a még működő helyről, hogy még idejében ki tudjunk kászálódni abból a nehézségből, amibe az elmúlt évtizedben jutott a magyar szaporítóanyag és kereskedelme.

Az Európai Unióban működik a saját jogú minősítés. Ezt Magyarország is támogatja, hazai megoldását mi is szorgalmazzuk. Ilyenkor az egyéni termékfelelősség elve vetődik föl – szemben azzal, amikor az állami minősítés miatt az előállító már semmi garanciával nem tartozik a terméke iránt. Ezt követően változik a felelőtlenség állapota, mert

mostantól akkor is az előállító, a tulajdonos felel az áruért, ha már túladott rajta.

Az eddigi gondolkodás azért is volt hátrányos a mi számunkra, mert a szaporítóanyag-importot hozta kedvezőbb helyzetbe.

Először is, minden résztvevővel tisztázni kell a minősítés és a felelősség újrafogalmazását. Ezt követően, ha e téren minden világossá válik, új feladata lesz az agrárdiplomáciának: az lesz a dolga, hogy a vetőmagvevőket és -auditorokat idehozzák Magyarországra, és megmutassák nekik, miért olyan kiváló és megbízható a magyar szaporítóanyag.

Nincs értelme tovább sopánkodni azon, hogy a mostani rendszer nem vált be, ami eddig volt, az rosszul sikerült. Azt kell tudatosítani a vevőinkben, hogy az évszázados hagyományú magyar vetőmagipar újra régi fényében ragyog.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Lesz-e még a régi az orosz piac?

A spanyolországi exportőrszövetség, a FEPEX értesülései szerint az idén januártól áprilisig majdnem egyharmaddal több növényházi zöldség termett Oroszországban, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az idén év végén elvileg véget ér az uniós áru importtilalma, de kérdés, mekkora hely maradt az európai árunak több mint öt év embargó után.

A német szamócaidény kilátásai

Annak ellenére, hogy a szamócaszedés különösen korán kezdődött Németországban, nem tartott sokáig a pozitív tendencia.

Ne engedjenek a tisztességtelen nyomásnak a beszállítók, a kamara és a törvény is védi őket!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) több áruházi beszállítótól kapott jelzéseket: azt tapasztalják, hogy egyes áruházláncok az általuk fizetendő különadót a mezőgazdasági- élelmiszeripari beszerzési árak letörésével akarják ellensúlyozni. A NAK felhívja az áruházláncok figyelmét arra, hogy törvényesen, tisztességesen járjanak el beszerzéseik során.

Feleannyi kajszi, ötödével kevesebb nektarin

A szüreti időszakban pontosabb termésbecslést adtak a spanyol nektarin és az olasz kajszi várható idei terméséről. Nemcsak a tavaszi fagyok miatti kiesés sújtja az ágazatokat, hanem a munkaerőhiány is, nincs aki leszedje a megmaradt gyümölcsöt. Az igény pedig nagy ezekre a gyümölcsökre, ami máris áremelkedéshez vezetett, számol be a Freshplaza.it.

Új vágott virágok - Egy kertészet, ahol a folyamatos fejlődésben hisznek

Balástyán, a fővárostól 130 kilométerre található Varga Kovács Hortenzia és Balázs János kertészete. A házaspár több mint 40 éve termeszt vágott virágot, sikerük egyik kulcsa az, hogy hisznek a folyamatos fejlődésben és keresik az előrelépési lehetőségeket. Néhány éve hazai úttörőkként akkor még ritkaságnak számító, választékbővítő fajokat telepítettek.

Gyommagzúzó kombájnokra

A gabonabetakarító arató-cséplő gépek rostamaradékával, a pelyvával és a szalmával együtt a gépekből kikerülő gyommagvak és a lehullott gabonaszemek árvakelést eredményeznek a tarlón, ami csökkenti a talaj vízkészletét, és megnehezítik a tarlóművelést.

Aszályos határszemle Mezőfalván

Az elmúlt egy hónapban mindössze 4-44 milliméter eső esett az országban, ez 50-80 milli­méterrel kevesebb az ilyenkor megszokottnál. Fejér megye délkeleti részén, a Mezőfalvai Zrt. területein március elején esett 30 mm, azóta viszont csak 2-3 milliméter.

Mégis lett spárga

A kétségekkel telve indult szezon ellenére végül mindenkinek jutott spárga az asztalára Németországban, aki akart – legalábbis májusban. Júniusban viszont biztos, hogy lesz némi csökkenés, mivel újabb területek betakarításáról kell lemondaniuk a termesztőknek – olvasható a fruchthandel.de portál hírében.

Virtuális kiállítássá válik az idei Macfrut

Májusban szokták megrendezni az egyik legnagyobb zöldség-gyümölcs szakkiállítást Olaszországban. A Macfrut az idén már a 37 rendezvény lett volna, ha nem lép közbe az új koronavírus. A Rimini Expo Centerben készülődő eseményt le kellett fújni, de nem véglegesen: szeptemberben kerül sorra a Macfrut Digital.