Back to top

Elhelyezzük vagy hasznosítsuk a hígtrágyát?

Erre az alapvető kérdésre különféle válaszokat adtak a Bauer Hungária Kft. által rendezett szakmai napon. Természetesen mindenki a hasznosítás mellett tette le a voksát – minden józan gondolkodású ember így tenne. Az előadásokban a hígtrágya hasznosításának leginnovatívabb módjait mutatták be, a talaj tápanyagpótlásától a hulladékból közvetlenül előállított termékekig.

Magyarországon mintegy 200 állattartó telepen segíti Bauer-technológia a hígtrágya kezelését. Rendszereik kisebb és többezres sertés- vagy szarvasmarhatartó telepeknek egyaránt kínálnak megoldásokat: szivattyúkat szeparátorokat, kijuttató berendezéseket. Mindezek közül azonban az úgynevezett BRU tekinthető a leginnovatívabbnak.

A BRU egy alomregeneráló berendezés, amelynek segítségével a szarvasmarha-hígtrágyából 24 óra alatt almozóanyag állítható elő, kis energiaráfordítással. Már három ilyen berendezés működik az országban – a legrégebbi 2010 óta –, ennek ellenére a technológia gazdasági és környezetvédelmi előnyei még mindig kevéssé ismertek.

A hagyományos alomanyagoknak – Magyarországon nem mindet használják a termelők –, a homoknak, fűrészpornak, újrahasznosított papírmasszának, szalmának, szeparált trágyának mind megvannak a maguk előnyei és hátrányai. A homok például egyfelől jó komfortérzetet biztosít, mert jó nedvszívó, viszont nehézkes a szárítása, különféle kórokozók táptalaja lehet, télen pedig felfázhatnak a tehenek a nedves homokban. Bizonyos területeken könnyen beszerezhető a fűrészpor, ami jó nedvszívó, de könnyen megtelepszenek benne a gombák, a nagyobb darabok sérüléseket okozhatnak, a termőföldbe kerülve pedig megváltoztatja a talaj struktúráját. Az újrahasznosított papír bizonyos területeken olcsó, a minősége állandó, jó szagelnyelő alomanyag lehet, de a kezelésekor gond lehet, hogy gyorsan leülepszik a tározóban. A szalma előnyeit nem kell bemutatni: nagy a nedvszívó képessége, az üzem magának is megtermeli, viszont nehézkes kezelni, nehezen bomlik le, munkaigényes a kezelése és hatalmas tömegben fölhalmozódhat. A szeparált trágya előállítása ugyan körfolyamat, azonban naponta kell cserélni, sok benne a baktérium, ezért fokozott fertőtlenítést igényel, és még így is romolhat a tej minősége.

Ez a két konténer alkotja az alomregeneráló rendszert
Ez a két konténer alkotja az alomregeneráló rendszert
Fotó: Bauer Hungária Kft., fan-separator.de

Ezeket a gondokat az újrahasznosított, „felújított” hígtrágyával ki lehet küszöbölni. A BRU-technológia gyorsan telepíthető, mert lényegében két kompakt konténerből áll, és, mondhatni, ideális anyagot állít elő. A tehenek tiszták, a pihenőbokszok könnyen tisztíthatók, az alom naponta rendelkezésre áll, az állatok komfortérzete biztosított, a trágya nem halmozódik fel, kevesebb anyagmozgatást igényel, az almot hőkezeléssel csírátlanítja a technológia, és a mérések szerint használatával csökken a szomatikus sejtszám.

A BRU működése nagyon egyszerű. Első lépcsőben a hígtrágyát a felső konténerben elhelyezett szeparátorba szivattyúzzák, amelyből a magas növényirost-tartalmú szilárd fázis, vagyis a szárítandó alomanyag egy garaton keresztül a nagyméretű alsó konténerbe épített szárítódobba kerül. Ebben a forgódobban hatalmas keverőlapátok mozgatják az alomanyagot. Itt intenzív aerob folyamat megy végbe, a trágya természetes érési folyamatát állandó vezérlés és ellenőrzés mellett 24 órára redukálják. A jól szigetelt konténerben a szárítódob lassan forog, és ventiláció gondoskodik a légcseréről, ami a hőkezeléshez kell. Az intenzív aerob folyamat során a trágya 65-73 fokra melegszik fel, ettől a trágyában lévő patogének elpusztulnak, 99 százalékkal csökken a számuk. A zárt folyamat végén egy csiga hordja ki a kész alomanyagot a konténerből.

A tapasztalatok, pontosabban a tejtermelés növekedése és a minőségi paraméterek javulása azt mutatja, hogy ez az alomfajta higiénikus, és az állatok is szívesen fekszenek a növényi rostokban gazdag, száraz, nagy nedvszívó képességű almon.

Ennek bizonyítására a technológiát bemutató Csutár Jenő, az Agroprodukt Zrt. zsigaházi tehenészeti telepének üzemi tapasztalatait ismertette. A telepen a szomatikus sejtszám folyamatosan csökkent, az átlagos tejhozam pedig 9200 kg/laktációról 10 300 kg/laktációra növekedett. Emellett Mádl István vezérigazgatót idézte az előadó: „A keletkezett anyag jól fedi a matracokat, az állatok tiszták, gondot nem okozott a használata.”

A környezetbarát technológia nemcsak az igazán nagyok kiváltsága. Bár létezik olyan kivitele is, amelyben egy konténer akár 3500 tehenet képes kiszolgálni, de van 1000-1500, illetve 300-400 tehenet kiszolgáló alomkészítő is.

Az alomregeneráló működési vázlata
Az alomregeneráló működési vázlata

A szakmai nap következő előadása egy állattenyésztésben alkalmazható precíziós megoldásról, az OkosFarm rendszerről szólt. A rendszert ismertetve Kövesdi József ügyvezető kifejtette, hogy vezetékes és vezeték nélküli informatikai hálózatok, vizuális kontrollt biztosító berendezések, szenzorok és egy felügyeleti szoftver alkotják az OkosFarmot. A megbízó igényeinek megfelelő adatokat gyűjti a rendszer, az általa problémásnak tartott feladatok megoldását szolgálja. Például mióta a DPMG Zrt. törtel-ságvári tehenészeti telepén működő rendszer a hígtrágyakezelést felügyeli, azóta csökkent a meghibásodások száma és a karbantartásra fordított idő is.

A szakmai nap második felében a talajjal, illetve a hígtrágyának a talaj nitrogénellátásában betöltött szerepével foglalkoztak. Ahogy Vona Márton, a talajvédelmi tervezési és tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási feladatok ellátására szakosodott Csernozjom Kft. ügyvezetője kiemelte,

a termés mennyiségét 60 százalékban a talaj termőképessége határozza meg.

A talaj alapvető tulajdonsága a termékenysége, az, hogy a kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni vízzel és tápanyaggal a rajta élő növényzetet. Funkciói közül a tápelem- és toxikuselem-lekötő képességét emelte ki. Ez gátolja a kimosódást, illetve szabályozza az oldott tápanyagok koncentrációját. Ezáltal maga a talaj biztosítja, hogy a tápelem mennyiségének jelentős növelése – vagyis a műtrágyázás vagy a kimosódás –, illetve a növények növekedésével előállt tápanyagcsökkenés következtében mégse változzon kóros mértékben egy adott tápelem mennyisége. A talaj tehát bizonyos határok között képes szabályozni a benne lévő elemek koncentrációját.

Azonban ahhoz, hogy mind a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok, mind a talaj- és a felszíni vizek egészségesek maradjanak, nemcsak el kell készíteni, hanem végre is kell hajtani a talajvédelmi terveket. Ugyanígy a hígtrágya-kijuttatást is gondosan, a talajvizsgálatok, valamint a talajtani és környezeti adottságok figye­lembe vételével kell megtervezni. Előadásában a szakértő ismertette a hígtrágya-kijuttatásra vonatkozó szabályokat, illetve az istállótrágya lebomlási folyamatait, valamint néhány műtrágyázással kapcsolatos tudnivalót is. Kitért rá, hogy a tenyész­időszak meghatározott időpontjaiban végzett műtrágyázásnak milyen hatása van, és azt, hogy akár egyetlen trágyázási szaktanácsadás nyomán eldöntheti a gazdálkodó a költség- és árviszonyok alapján, hogy a termésgörbe melyik szakaszának elérése a célja.

Vona Viktória, a Csernozjom Kft. másik ügyvezetője a helyes tápanyag-utánpótlásról beszélt. Kiemelte, hogy milyen szerepe van a szerves anyagnak a talajban: javítja a szerkezetét, a levegőzését, segít abban, hogy a víz a talajban megmaradjon, vagyis képes legyen felvenni és megtartani, ne folyjék el, és hogy ne kérgesedjen be a talajfelszín. Emellett csökkenti az agyagtalajok tapadását, megkönnyítve a művelésüket. A fizikai talajjavítás mellett biológiai és kémiai hatásai is vannak a szerves anyagoknak. Táplálékot jelent a talajlakó élőlényeknek, és növeli a biodiverzitást, amivel segíti a betegségek és kártevők elleni védekezést. Emellett a velük táplálkozó mikroorganizmusok is segítik a vízmegtartó talajszerkezet kialakítását. A szerves anyag növeli továbbá a talaj kationmegkötő-képességét, amivel lehetővé teszi egyebek mellett a kalcium, a magnézium és a kálium megkötését, valamint segíti az ásványi anyagok átalakítását a növények számára felvehető formába.

Nem mindegy tehát a talaj állapota. Ezt ugyan 5 évente ellenőriztetni kell, de a szakember szerint ez korántsem ad teljes és részletes információt talajaink állapotáról – precíziós gazdálkodáshoz például egyáltalán nem elegendő ennyi adat. A szakember bemutatott egy áttörést jelentő új technológiát a talajvizsgálatokban. A kézi talajszkenner egyszerűen kezelhető és hordozható terepi eszköz, amely azonnal információt ad a talaj aktuális fizikai és kémiai tulajdonságairól, amivel megbízható kiegészítője vagy akár alternatívája lehet a laboratóriumi talajvizsgálatoknak.

A BASF képviseletében Németh Balázs a talaj innovatív nitrogénellátásáról beszélt: arról, hogy a hígtrágya hogyan illeszthető be a növénytermesztés tápanyagellátó-­rendszerébe. Kiemelte, hogy a trágyában szervetlen formában jelen lévő nitrogén hajlamos a kimosódásra, szennyezi a talajvizet (nitrátosodás), és a növények nem is tudják hasznosítani. Tehát

ahhoz, hogy a növénytermesztésben hasznosítható legyen a hígtrágya nitrogéntartalma, át kell alakítani szerves nitrogénné, azután pedig meg kell akadályozni, hogy az elszökjön a talajból.

Erre kínál megoldást a cég két terméke, amelyek stabilizálják a nitrogént, így lehetővé teszik a növények számára a felhasználását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Több géppel többet dolgoznak a földeken, mint tavaly

Ez derül ki a flottakövetési szolgáltatást is nyújtó i-Cell járműkövető rendszerének adatai alapján. Az adatok természetesen az i-Cell ügyfeleinek járműmozgását mutatják, így tendenciákra lehet belőlük következtetni, de nem tekinthetők országosan reprezentatívnak.

Fontos a repce tápanyag-utánpótlása a tavaszi vegetációs periódusban

A repce tavaszi fejtrágyázása több helyen már megtörtént, azonban sokan két részletben, osztott fejtrágyázást végeznek, a kiegyenlítettebb tápanyag-utánpótlás érdekében. Az intenzív repcetermesztésnek ma már szinte kihagyhatatlan eleme a lombtrágyázás is.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Harminc éves lett a Holstein Genetika Kft.

A Holstein Genetika Kft. három évtizede áll a minőségi tejtermelés szolgálatában. Kitartó és magas színvonalú munkájukkal Magyarország piacvezetőjévé nőtték ki magukat.

A kijárási korlátozás nem befolyásolja a KITE Zrt. működését

Magyarország Kormánya - a koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében - az ország egész területére vonatkozó kijárási korlátozást rendelt el a 2020. március 28-tól április 11-ig terjedő időszakra. A rendelet 4. §-ában foglalt - ide vonatkozó - pontok szerint a korlátozás a KITE Zrt. működését nem befolyásolja.

Vészhelyzet – érdemes nyúltartásba kezdeni!

Az elmúlt napok kényszerpihenője idején igen sok honfitársunknak adatott meg, hogy elgondolkodhasson lehetőségein: hogyan lehetne egészségesebben élni, és hogy lehet biztosan élelemhez jutni függetlenül a gazdasági nehézségektől. Ahhoz, hogy ne válhassunk kiszolgáltatottá, alapvető, hogy magunk legyünk képesek megtermelni saját élelmünket.