Back to top

Elhelyezzük vagy hasznosítsuk a hígtrágyát?

Erre az alapvető kérdésre különféle válaszokat adtak a Bauer Hungária Kft. által rendezett szakmai napon. Természetesen mindenki a hasznosítás mellett tette le a voksát – minden józan gondolkodású ember így tenne. Az előadásokban a hígtrágya hasznosításának leginnovatívabb módjait mutatták be, a talaj tápanyagpótlásától a hulladékból közvetlenül előállított termékekig.

Magyarországon mintegy 200 állattartó telepen segíti Bauer-technológia a hígtrágya kezelését. Rendszereik kisebb és többezres sertés- vagy szarvasmarhatartó telepeknek egyaránt kínálnak megoldásokat: szivattyúkat szeparátorokat, kijuttató berendezéseket. Mindezek közül azonban az úgynevezett BRU tekinthető a leginnovatívabbnak.

A BRU egy alomregeneráló berendezés, amelynek segítségével a szarvasmarha-hígtrágyából 24 óra alatt almozóanyag állítható elő, kis energiaráfordítással. Már három ilyen berendezés működik az országban – a legrégebbi 2010 óta –, ennek ellenére a technológia gazdasági és környezetvédelmi előnyei még mindig kevéssé ismertek.

A hagyományos alomanyagoknak – Magyarországon nem mindet használják a termelők –, a homoknak, fűrészpornak, újrahasznosított papírmasszának, szalmának, szeparált trágyának mind megvannak a maguk előnyei és hátrányai. A homok például egyfelől jó komfortérzetet biztosít, mert jó nedvszívó, viszont nehézkes a szárítása, különféle kórokozók táptalaja lehet, télen pedig felfázhatnak a tehenek a nedves homokban. Bizonyos területeken könnyen beszerezhető a fűrészpor, ami jó nedvszívó, de könnyen megtelepszenek benne a gombák, a nagyobb darabok sérüléseket okozhatnak, a termőföldbe kerülve pedig megváltoztatja a talaj struktúráját. Az újrahasznosított papír bizonyos területeken olcsó, a minősége állandó, jó szagelnyelő alomanyag lehet, de a kezelésekor gond lehet, hogy gyorsan leülepszik a tározóban. A szalma előnyeit nem kell bemutatni: nagy a nedvszívó képessége, az üzem magának is megtermeli, viszont nehézkes kezelni, nehezen bomlik le, munkaigényes a kezelése és hatalmas tömegben fölhalmozódhat. A szeparált trágya előállítása ugyan körfolyamat, azonban naponta kell cserélni, sok benne a baktérium, ezért fokozott fertőtlenítést igényel, és még így is romolhat a tej minősége.

Ez a két konténer alkotja az alomregeneráló rendszert
Ez a két konténer alkotja az alomregeneráló rendszert
Fotó: Bauer Hungária Kft., fan-separator.de

Ezeket a gondokat az újrahasznosított, „felújított” hígtrágyával ki lehet küszöbölni. A BRU-technológia gyorsan telepíthető, mert lényegében két kompakt konténerből áll, és, mondhatni, ideális anyagot állít elő. A tehenek tiszták, a pihenőbokszok könnyen tisztíthatók, az alom naponta rendelkezésre áll, az állatok komfortérzete biztosított, a trágya nem halmozódik fel, kevesebb anyagmozgatást igényel, az almot hőkezeléssel csírátlanítja a technológia, és a mérések szerint használatával csökken a szomatikus sejtszám.

A BRU működése nagyon egyszerű. Első lépcsőben a hígtrágyát a felső konténerben elhelyezett szeparátorba szivattyúzzák, amelyből a magas növényirost-tartalmú szilárd fázis, vagyis a szárítandó alomanyag egy garaton keresztül a nagyméretű alsó konténerbe épített szárítódobba kerül. Ebben a forgódobban hatalmas keverőlapátok mozgatják az alomanyagot. Itt intenzív aerob folyamat megy végbe, a trágya természetes érési folyamatát állandó vezérlés és ellenőrzés mellett 24 órára redukálják. A jól szigetelt konténerben a szárítódob lassan forog, és ventiláció gondoskodik a légcseréről, ami a hőkezeléshez kell. Az intenzív aerob folyamat során a trágya 65-73 fokra melegszik fel, ettől a trágyában lévő patogének elpusztulnak, 99 százalékkal csökken a számuk. A zárt folyamat végén egy csiga hordja ki a kész alomanyagot a konténerből.

A tapasztalatok, pontosabban a tejtermelés növekedése és a minőségi paraméterek javulása azt mutatja, hogy ez az alomfajta higiénikus, és az állatok is szívesen fekszenek a növényi rostokban gazdag, száraz, nagy nedvszívó képességű almon.

Ennek bizonyítására a technológiát bemutató Csutár Jenő, az Agroprodukt Zrt. zsigaházi tehenészeti telepének üzemi tapasztalatait ismertette. A telepen a szomatikus sejtszám folyamatosan csökkent, az átlagos tejhozam pedig 9200 kg/laktációról 10 300 kg/laktációra növekedett. Emellett Mádl István vezérigazgatót idézte az előadó: „A keletkezett anyag jól fedi a matracokat, az állatok tiszták, gondot nem okozott a használata.”

A környezetbarát technológia nemcsak az igazán nagyok kiváltsága. Bár létezik olyan kivitele is, amelyben egy konténer akár 3500 tehenet képes kiszolgálni, de van 1000-1500, illetve 300-400 tehenet kiszolgáló alomkészítő is.

Az alomregeneráló működési vázlata
Az alomregeneráló működési vázlata

A szakmai nap következő előadása egy állattenyésztésben alkalmazható precíziós megoldásról, az OkosFarm rendszerről szólt. A rendszert ismertetve Kövesdi József ügyvezető kifejtette, hogy vezetékes és vezeték nélküli informatikai hálózatok, vizuális kontrollt biztosító berendezések, szenzorok és egy felügyeleti szoftver alkotják az OkosFarmot. A megbízó igényeinek megfelelő adatokat gyűjti a rendszer, az általa problémásnak tartott feladatok megoldását szolgálja. Például mióta a DPMG Zrt. törtel-ságvári tehenészeti telepén működő rendszer a hígtrágyakezelést felügyeli, azóta csökkent a meghibásodások száma és a karbantartásra fordított idő is.

A szakmai nap második felében a talajjal, illetve a hígtrágyának a talaj nitrogénellátásában betöltött szerepével foglalkoztak. Ahogy Vona Márton, a talajvédelmi tervezési és tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási feladatok ellátására szakosodott Csernozjom Kft. ügyvezetője kiemelte,

a termés mennyiségét 60 százalékban a talaj termőképessége határozza meg.

A talaj alapvető tulajdonsága a termékenysége, az, hogy a kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni vízzel és tápanyaggal a rajta élő növényzetet. Funkciói közül a tápelem- és toxikuselem-lekötő képességét emelte ki. Ez gátolja a kimosódást, illetve szabályozza az oldott tápanyagok koncentrációját. Ezáltal maga a talaj biztosítja, hogy a tápelem mennyiségének jelentős növelése – vagyis a műtrágyázás vagy a kimosódás –, illetve a növények növekedésével előállt tápanyagcsökkenés következtében mégse változzon kóros mértékben egy adott tápelem mennyisége. A talaj tehát bizonyos határok között képes szabályozni a benne lévő elemek koncentrációját.

Azonban ahhoz, hogy mind a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok, mind a talaj- és a felszíni vizek egészségesek maradjanak, nemcsak el kell készíteni, hanem végre is kell hajtani a talajvédelmi terveket. Ugyanígy a hígtrágya-kijuttatást is gondosan, a talajvizsgálatok, valamint a talajtani és környezeti adottságok figye­lembe vételével kell megtervezni. Előadásában a szakértő ismertette a hígtrágya-kijuttatásra vonatkozó szabályokat, illetve az istállótrágya lebomlási folyamatait, valamint néhány műtrágyázással kapcsolatos tudnivalót is. Kitért rá, hogy a tenyész­időszak meghatározott időpontjaiban végzett műtrágyázásnak milyen hatása van, és azt, hogy akár egyetlen trágyázási szaktanácsadás nyomán eldöntheti a gazdálkodó a költség- és árviszonyok alapján, hogy a termésgörbe melyik szakaszának elérése a célja.

Vona Viktória, a Csernozjom Kft. másik ügyvezetője a helyes tápanyag-utánpótlásról beszélt. Kiemelte, hogy milyen szerepe van a szerves anyagnak a talajban: javítja a szerkezetét, a levegőzését, segít abban, hogy a víz a talajban megmaradjon, vagyis képes legyen felvenni és megtartani, ne folyjék el, és hogy ne kérgesedjen be a talajfelszín. Emellett csökkenti az agyagtalajok tapadását, megkönnyítve a művelésüket. A fizikai talajjavítás mellett biológiai és kémiai hatásai is vannak a szerves anyagoknak. Táplálékot jelent a talajlakó élőlényeknek, és növeli a biodiverzitást, amivel segíti a betegségek és kártevők elleni védekezést. Emellett a velük táplálkozó mikroorganizmusok is segítik a vízmegtartó talajszerkezet kialakítását. A szerves anyag növeli továbbá a talaj kationmegkötő-képességét, amivel lehetővé teszi egyebek mellett a kalcium, a magnézium és a kálium megkötését, valamint segíti az ásványi anyagok átalakítását a növények számára felvehető formába.

Nem mindegy tehát a talaj állapota. Ezt ugyan 5 évente ellenőriztetni kell, de a szakember szerint ez korántsem ad teljes és részletes információt talajaink állapotáról – precíziós gazdálkodáshoz például egyáltalán nem elegendő ennyi adat. A szakember bemutatott egy áttörést jelentő új technológiát a talajvizsgálatokban. A kézi talajszkenner egyszerűen kezelhető és hordozható terepi eszköz, amely azonnal információt ad a talaj aktuális fizikai és kémiai tulajdonságairól, amivel megbízható kiegészítője vagy akár alternatívája lehet a laboratóriumi talajvizsgálatoknak.

A BASF képviseletében Németh Balázs a talaj innovatív nitrogénellátásáról beszélt: arról, hogy a hígtrágya hogyan illeszthető be a növénytermesztés tápanyagellátó-­rendszerébe. Kiemelte, hogy a trágyában szervetlen formában jelen lévő nitrogén hajlamos a kimosódásra, szennyezi a talajvizet (nitrátosodás), és a növények nem is tudják hasznosítani. Tehát

ahhoz, hogy a növénytermesztésben hasznosítható legyen a hígtrágya nitrogéntartalma, át kell alakítani szerves nitrogénné, azután pedig meg kell akadályozni, hogy az elszökjön a talajból.

Erre kínál megoldást a cég két terméke, amelyek stabilizálják a nitrogént, így lehetővé teszik a növények számára a felhasználását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Trelleborg csapat nyerte meg a Farming Simulator Liga döntőjét

A gamer óriások a Grimme csapatot győzték le a 30.000 eurós díjért. A Corteva Agriscience örömmel jelenti be, hogy a Trelleborg csapat nyerte a Farming Simulator Liga döntőjét.

Kedvenc körtéink

A körte nem tartozik a könnyen termeszthető gyümölcsök közé, különösen a koronaalakítását és a szüreti idő meghatározását tekintve. Ráadásul páraigénye is nagyobb, mint a többi hazai gyümölcsfajnak, és érzékeny a nem kiegyenlített vízellátásra.

Társállatok, mint tollas, vagy szőrös pszichológusok

Egy társállat jelenléte oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást, és sok más pozitív hatással van gazdája lelki állapotára. Sokszor az embereknek csak arra van szükségük, hogy meghallgassák a problémáikat, és erre is kiválóak az állatok, tudnak hallgatni, sőt nem is tudnak közbeszólni, türelmesek, nem sietnek sehová. Hobbiállat, díszállat, társállat: mi a különbség?

Kecskefejés csárdásléptekkel

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. Korábban kecskéink kalandos nászáról, elléséről, a gidanevelés hétköznapjairól írtunk, most pedig arról, hogyan tanultunk meg fejni.

Katonagalambok, kémgalambok, munkagalambok…

A történelem során több alkalommal fogták munkára a galambokat, és igen érdekes feladatokat bíztak rájuk. A tollas hírvivőket sokszor az otthonukhoz való ragaszkodásuk miatt kedvelték, hiszen a postagalamb bárhová kerül, onnan hazaindul. De még a légifotózásban, vagy a vízből mentésben is segítségére voltak az embernek.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Mohafalakkal a szálló por ellen

A szállópor magas koncentrációja ma már nem csak a városokban hanem a környező agglomerációs településeken is komoly probléma lett. A közelmúltban ismertették az első eredményeit annak a kutatásnak, amely során a szálló por megkötésére mohafalakat használtak.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.