0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Koronavírus: félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük?

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok nem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem a háziállatainktól származnak, és fordítva.

A koronavírusok zoonozisok, képesek állatról emberre terjedni: a 2003-as SARS-koronavírus kapcsán végzett részletes járványügyi vizsgálatok során kiderült, hogy a kórokozó cibetmacskákról, a MERS-CoV pedig egypúpú tevéről terjedt át emberre. (A zoonózis olyan betegség vagy fertőzés, amely állatról emberre vagy fordítva természetes úton, közvetlenül vagy közvetett módon átvihető. Zoonózis-kórokozó lehet vírus, baktérium, gomba vagy parazita.) Az Állatorvostudományi Egyetem honlapján található közlemény szerint a koronavírusok lipidburokkal körülvett RNS-vírusok, ennek a buroknak az eltávolításán alapszik a szappan és a fertőtlenítő szerek hatása. Emberek és számos állatfaj – jellemzően madarak és emlősök, például tevék, macskák, denevérek – megbetegítésére egyaránt képesek.

Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzést és megbetegedést is előidézni. A 2019 végén Vuhanban kialakult tüdőgyulladás-járvány hátterében egy újonnan kialakult, a Bétakoronavírusok családjába tartozó vírust azonosítottak, a jelenleg COVID-19 néven ismert wuhani koronavírust, amely genetikailag a SARS-koronavírushoz áll a legközelebb.

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok – beleértve természetesen a kutyákat és a macskákat is – nem terjesztik aktívan az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem háziállatainktól származnak, és fordítva, mai ismereteink szerint ez az emberi megbetegedést kiváltó vírus nem betegíti meg háziállatainkat.

A vizsgálati eredmények alapján kimondható, hogy a humán megbetegedések terjedésében az emberek közvetlen érintkezése és a cseppfertőzés – köhögés, tüsszögés – a legfőbb tényező.

Dr. Fodor László, az Állatorvostudomyányi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője a Magyar Mezőgazdaság kérdésére elmondta, hogy

a koronavírusoknak viszonylag szűk a gazdaspektruma, ami azt jelenti, hogy csak egy-két gazdatípusban képesek elszaporodni.

Arról nincs adat, és nem is valószínű, hogy az emberi megbetegedéseket okozó új koronavírus más állatban, mint ahonnan jött – például gazdasági haszonállatban, bár a pontos forrása még nem ismert – megtelepedne. A hírekben szereplő hongkongi kutya valószínűleg passzív módon fertőződött, és, mint egy tárgyon, pusztán megtelepedett benne a vírus. Tehát azt, hogy a 17 éves kutya, amelyet gazdája nem engedett felboncolni, miért éppen most és mibe pusztult bele, senki nem tudja megmondani.

Az összes koronavírus – amelyekből szinte megszámlálhatatlanul sok van – szűk gazdaspektrumú, szemben például a veszettséggel, amire minden meleg vérű emlős fogékony. A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk, éppen szűk gazdaspektrumuk miatt. Bátran be lehet menni egy sertésólba, ha ott szintén egy koronavírus, a TGE-vírus okozta tömeges járvány ütötte fel fejét, mert az ember nem betegszik meg tőle. A vírus emberre való átugrásának esélye minimális.

A szakemberek azt feltételezik, hogy miként pár évvel ezelőtt a SARS- vagy a MERS-vírus, úgy a velük rokon COVID-19 is denevérekről ugrott át emberre. A kínai piacokon ugyanis állatkerti méretű és változatosságú faj- és fajtagazdasággal találkoznak a látogatóik, minimális higiéniai körülmények mellett. Olyan biológiai közelségbe kerül ember és állat, amilyen normál esetben nem fordulhatna elő.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy az extravagáns étkezési szokásoknak hódoló gazdagok ilyen helyeken szerzik be az egzotikus állatokat, és nekik van akkora befolyásuk, hogy ezeket a piacokat ne tiltsák be.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság