Back to top

Koronavírus: félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük?

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok nem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem a háziállatainktól származnak, és fordítva.

A koronavírusok zoonozisok, képesek állatról emberre terjedni: a 2003-as SARS-koronavírus kapcsán végzett részletes járványügyi vizsgálatok során kiderült, hogy a kórokozó cibetmacskákról, a MERS-CoV pedig egypúpú tevéről terjedt át emberre. (A zoonózis olyan betegség vagy fertőzés, amely állatról emberre vagy fordítva természetes úton, közvetlenül vagy közvetett módon átvihető. Zoonózis-kórokozó lehet vírus, baktérium, gomba vagy parazita.) Az Állatorvostudományi Egyetem honlapján található közlemény szerint a koronavírusok lipidburokkal körülvett RNS-vírusok, ennek a buroknak az eltávolításán alapszik a szappan és a fertőtlenítő szerek hatása. Emberek és számos állatfaj – jellemzően madarak és emlősök, például tevék, macskák, denevérek – megbetegítésére egyaránt képesek.

Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzést és megbetegedést is előidézni. A 2019 végén Vuhanban kialakult tüdőgyulladás-járvány hátterében egy újonnan kialakult, a Bétakoronavírusok családjába tartozó vírust azonosítottak, a jelenleg COVID-19 néven ismert wuhani koronavírust, amely genetikailag a SARS-koronavírushoz áll a legközelebb.

Fotó: des.az.gov

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok – beleértve természetesen a kutyákat és a macskákat is – nem terjesztik aktívan az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem háziállatainktól származnak, és fordítva, mai ismereteink szerint ez az emberi megbetegedést kiváltó vírus nem betegíti meg háziállatainkat.

A vizsgálati eredmények alapján kimondható, hogy a humán megbetegedések terjedésében az emberek közvetlen érintkezése és a cseppfertőzés – köhögés, tüsszögés – a legfőbb tényező.

Dr. Fodor László, az Állatorvostudomyányi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője a Magyar Mezőgazdaság kérdésére elmondta, hogy

a koronavírusoknak viszonylag szűk a gazdaspektruma, ami azt jelenti, hogy csak egy-két gazdatípusban képesek elszaporodni.

Arról nincs adat, és nem is valószínű, hogy az emberi megbetegedéseket okozó új koronavírus más állatban, mint ahonnan jött – például gazdasági haszonállatban, bár a pontos forrása még nem ismert – megtelepedne. A hírekben szereplő hongkongi kutya valószínűleg passzív módon fertőződött, és, mint egy tárgyon, pusztán megtelepedett benne a vírus. Tehát azt, hogy a 17 éves kutya, amelyet gazdája nem engedett felboncolni, miért éppen most és mibe pusztult bele, senki nem tudja megmondani.

Az összes koronavírus – amelyekből szinte megszámlálhatatlanul sok van – szűk gazdaspektrumú, szemben például a veszettséggel, amire minden meleg vérű emlős fogékony. A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk, éppen szűk gazdaspektrumuk miatt. Bátran be lehet menni egy sertésólba, ha ott szintén egy koronavírus, a TGE-vírus okozta tömeges járvány ütötte fel fejét, mert az ember nem betegszik meg tőle. A vírus emberre való átugrásának esélye minimális.

A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk
A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk

A szakemberek azt feltételezik, hogy miként pár évvel ezelőtt a SARS- vagy a MERS-vírus, úgy a velük rokon COVID-19 is denevérekről ugrott át emberre. A kínai piacokon ugyanis állatkerti méretű és változatosságú faj- és fajtagazdasággal találkoznak a látogatóik, minimális higiéniai körülmények mellett. Olyan biológiai közelségbe kerül ember és állat, amilyen normál esetben nem fordulhatna elő.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy az extravagáns étkezési szokásoknak hódoló gazdagok ilyen helyeken szerzik be az egzotikus állatokat, és nekik van akkora befolyásuk, hogy ezeket a piacokat ne tiltsák be.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.