Back to top

Koronavírus: félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük?

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok nem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem a háziállatainktól származnak, és fordítva.

A koronavírusok zoonozisok, képesek állatról emberre terjedni: a 2003-as SARS-koronavírus kapcsán végzett részletes járványügyi vizsgálatok során kiderült, hogy a kórokozó cibetmacskákról, a MERS-CoV pedig egypúpú tevéről terjedt át emberre. (A zoonózis olyan betegség vagy fertőzés, amely állatról emberre vagy fordítva természetes úton, közvetlenül vagy közvetett módon átvihető. Zoonózis-kórokozó lehet vírus, baktérium, gomba vagy parazita.) Az Állatorvostudományi Egyetem honlapján található közlemény szerint a koronavírusok lipidburokkal körülvett RNS-vírusok, ennek a buroknak az eltávolításán alapszik a szappan és a fertőtlenítő szerek hatása. Emberek és számos állatfaj – jellemzően madarak és emlősök, például tevék, macskák, denevérek – megbetegítésére egyaránt képesek.

Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzést és megbetegedést is előidézni. A 2019 végén Vuhanban kialakult tüdőgyulladás-járvány hátterében egy újonnan kialakult, a Bétakoronavírusok családjába tartozó vírust azonosítottak, a jelenleg COVID-19 néven ismert wuhani koronavírust, amely genetikailag a SARS-koronavírushoz áll a legközelebb.

Fotó: des.az.gov

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok – beleértve természetesen a kutyákat és a macskákat is – nem terjesztik aktívan az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem háziállatainktól származnak, és fordítva, mai ismereteink szerint ez az emberi megbetegedést kiváltó vírus nem betegíti meg háziállatainkat.

A vizsgálati eredmények alapján kimondható, hogy a humán megbetegedések terjedésében az emberek közvetlen érintkezése és a cseppfertőzés – köhögés, tüsszögés – a legfőbb tényező.

Dr. Fodor László, az Állatorvostudomyányi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője a Magyar Mezőgazdaság kérdésére elmondta, hogy

a koronavírusoknak viszonylag szűk a gazdaspektruma, ami azt jelenti, hogy csak egy-két gazdatípusban képesek elszaporodni.

Arról nincs adat, és nem is valószínű, hogy az emberi megbetegedéseket okozó új koronavírus más állatban, mint ahonnan jött – például gazdasági haszonállatban, bár a pontos forrása még nem ismert – megtelepedne. A hírekben szereplő hongkongi kutya valószínűleg passzív módon fertőződött, és, mint egy tárgyon, pusztán megtelepedett benne a vírus. Tehát azt, hogy a 17 éves kutya, amelyet gazdája nem engedett felboncolni, miért éppen most és mibe pusztult bele, senki nem tudja megmondani.

Az összes koronavírus – amelyekből szinte megszámlálhatatlanul sok van – szűk gazdaspektrumú, szemben például a veszettséggel, amire minden meleg vérű emlős fogékony. A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk, éppen szűk gazdaspektrumuk miatt. Bátran be lehet menni egy sertésólba, ha ott szintén egy koronavírus, a TGE-vírus okozta tömeges járvány ütötte fel fejét, mert az ember nem betegszik meg tőle. A vírus emberre való átugrásának esélye minimális.

A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk
A haszonállatoknak és a társállatoknak is megvannak a maguk koronavírusai, mégsem jelentenek veszélyt ránk

A szakemberek azt feltételezik, hogy miként pár évvel ezelőtt a SARS- vagy a MERS-vírus, úgy a velük rokon COVID-19 is denevérekről ugrott át emberre. A kínai piacokon ugyanis állatkerti méretű és változatosságú faj- és fajtagazdasággal találkoznak a látogatóik, minimális higiéniai körülmények mellett. Olyan biológiai közelségbe kerül ember és állat, amilyen normál esetben nem fordulhatna elő.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy az extravagáns étkezési szokásoknak hódoló gazdagok ilyen helyeken szerzik be az egzotikus állatokat, és nekik van akkora befolyásuk, hogy ezeket a piacokat ne tiltsák be.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Befejeződött a LABOR rendszer fejlesztése

A 2022. január 1-jén átadott utolsó funkciókkal lezárult az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló LABOR rendszer kialakítása és üzembe helyezése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2021. július 1-jétől több lépcsőben hajtotta végre az ágazat ügyviteli rendszerének átvezetését a digitális térbe.

Francia bagett háború

Franciaországban az infláció a bagett árát is elérte. Az egyik francia élelmiszerlánc befagyasztotta az első számú kedvenc kenyérfélének az árát. A molnárok és pékek felzúdultak.

A koronavírus alatt ez a legveszélyesebb élelmiszer-összetevő az immunrendszer számára

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma elérte az Egyesült Államokat, világossá vált, hogy a lélegeztető gépekre helyezett betegeknek számos alapbetegsége volt. Ezek között olyan anyagcserezavarok voltak, mint az elhízás és a cukorbetegség, amelyek száma az elmúlt években az Egyesült Államokban ugrásszerűen nőtt.

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

37 ezer kacsát vágnak le Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a madárinfluenza miatt

Ismét felütötte a fejét a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

Élelmiszerár-stop: védi a beszállítókat a szabályozás

Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.

Elhatárolódtak a minisztertől

Nem nyerte el honfitársai tetszését a spanyol fogyasztásügyi miniszter, Alberto Garzón javaslata, amiben a növényi alapú étrendet próbálta népszerűsíteni. Nemrég egy interjúban arra biztatta honfitársait, gondolják át, mennyi húst esznek, és hogy ez milyen hatást gyakorol a környezetre, különösen ami az ipari méretű marhahústermelést illeti.

Kétezer hörcsögöt pusztítanak el a COVID miatt

Az egyik állatkereskedés hörcsögei között találtak fertőzött példányokat, miután a tulajdonos, annak jegyese, egy alkalmazott és egy vásárló is elkapta a betegséget. Elővigyázatosságból így az egész állományt elpusztítják.

Nem a reggeli a nap legfontosabb étkezése

A gabonapelyheket gyártó cégek sokáig elhitették az emberekkel, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Azonban a tények azt mutatják, hogy amíg az ember edzés után a megfelelő ételeket fogyasztja, a teste megkapja a szükséges tápanyagokat.

Rovarokkal terjedő betegségek

A károsítók megfigyelése, a védekezés előrejelzése, a tervszerű megelőzés minden növénykultúra esetében alapvető feladat. A környezetkímélő növényvédelem alapja, hogy csak akkor védekezzünk a kártevők ellen, amikor azok valóban jelen vannak, illetve egyedszámuk jelentős. A megkésett, vagy éppen túl korai vagy pontatlan kezelés veszélyezteti az eredményességet.