Back to top

Szinte leállt a juhexport, de az ágazat át fogja vészelni a kiesést

A jelenlegi koronavírus-járvány pillanatok alatt változtatta meg a világot, mely átírja az ágazatokon belüli eddig fennálló struktúrát is, de a reakcióidő és az átszervezés jelentősen segíti átvészelni ezt a válságidőszakot. Ennek mikéntjéről és a juhágazat jövőjéről mondta el véleményét Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója, aki bárány, birka és borjú feldolgozásával foglalkozik.

Az 1992-ben alapított cégnek a több mint 1 milliárdos bevételét 60 százalékban belföldi eladás, 40 százalékban pedig export teszi ki. Nem utolsó sorban pedig a hazai bárányhús-fogyasztásnak a 60-65 százalékát a Kapos Ternero Kft. biztosítja.

A rendszerváltáskor a juhágazat minden korábbi jelentős piacát elveszítette az olaszországit kivéve, napjainkban is négy nagy olasz kereskedő vásárolja fel a hazai árualap jelentős hányadat.

A járványügyi helyzet azonban ezt a fix piacot gyökerestül megváltoztathatja.

– Borzasztó hatások érik jelenleg az ágazatot. Itt a húsvéti szezon kiszállítási időszaka, és jó esetben néhány kamion hagyta el az országot. A legtöbb forgalmazó vagy nem tudott feladni árut, vagy meg sem próbálta elindítani a kamionokat – mondja Juhász Pál.

Az eddigi rendelet értelmében a magyar kamionsofőr kiszállíthatja az árut és hazatérhet, viszont utána két hét kötelező karanténba kell vonulnia, ami munkaerő-kieséssel jár.

Az operatív törzs által napokban módosított rendelt értelmében viszont, a sofőr miután hazatért, nem köteles megkezdenie a kéthetes karantént, abban az esetben, ha a sofőr egészségesnek érzi magát, és a munkaadója is írásban nyilatkozik arról, hogy egészségileg alkalmasnak tartja a következő kiszállításra.

A nyilatkozat benyújtásával, és a helyileg illetékes járási ÁNTSZ engedélyével a 14 nap karantén-kötelezettségi idő előtt a munkavállaló újra munkába állhat.

- Mi jelenleg négy országban nem tudunk kiszállítani. Japánba 8 éve szállítunk, a március eleji szállítmányt még fogadták, utána viszont a turistaforgalom abszolút hiányára hivatkozva, az ország a további szállítmányokat lemondta. Így történt ez az osztrák, szlovén és cseh vevőink esetében is. Szerencsére a belföldi forgalmunk viszont szárnyal. A hazai kiskereskedelmi láncok megrendelései már most azt eredményezték, hogy a húsvéti szezon 150 százalékkal felülmúlja a karácsonyi időszakot.

Globálisan egyelőre nem kell számolni juh- és bárányhús áruhiánnyal, ugyanis Ausztrália és Új-Zéland, a világ két legnagyobb exportőre jelentősen meghatározzák a teljes körű ellátást.

Hozzá kell tenni, hogy a „kontinens-ország” az elmúlt 5 évben csökkentette a termelését, miután a hosszan tartó aszályos időszak és tűzvészek megtizedelték az állományt, Új-Zéland pedig megkapta Kínától a juhhúsra vonatkozó vámmentességet, értelemszerűen ezért teljesen kilépett az európai piacról.

Vagyis a későbbiekben viszont árualap-csökkenés várható világszinten. Ennek azért van relevanciája a koronavírus-járvány kapcsán, mert bár a fogyasztói szokások vélhetően nem változnak a későbbiekben, gazdasági oldalról a fizetőképesség alakulása viszont további kérdéseket felvet a piacra és az árualapra való tekintettel.

Díjnyertes juhok
Juhász Pál véleménye szerint a vágóhidak és feldolgozók leállásával nem kell számolni, amíg további hangsúlyos korlátozási intézkedések nem lépnek érvénybe, ami ellehetetlenítené a gyártást vagy a munkába menetelt.

– A piac biztosított lesz a feldolgozók számára. Meggyőződésem, hogy a piaci anomáliát kormányzati segítséggel meg fogjuk oldani, mivel enni kell az embereknek, az élő-állatot továbbra is el kell adni, és vélhetően minden visszazökken az eredeti kerékvágásba, hacsak nem rosszabbodik vagy húzódik el a járványhelyzet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Németországban is engedélyezték az orvosi kannabisz értékesítését

Néhány európai országban már megengedett a kannabisz gyógyá­szati célú forgalmazása. 2021 júniusától Németország is követi a példát, és elkezdi – egyelőre kizárólag gyógyszertárakban – az orvosi kannabisz értékesítését.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

Adminisztráció csökkentés a brit borimportban

Brit miniszterek július 25-én ígéretet tettek a borimportőröknek a bürokrácia csökkentésére, ezzel évente akár 130 millió fontot is megtakaríthatnak a szigetország fogyasztói.

Zöldségek a Rózsa-kertből

„A Rózsa-kert elnevezés miatt gyakran keresnek, hogy virágot vásárolnának, de én csak zöldségeket termelek – mindent, amit csak konyhakertben lehet.” Rózsáné Andrea fogalmazott ekképp, hozzáfűzve, hogy a vegyszermentességből és a folyamatosan kiváló minőségből nem hajlandó engedni.

A legkeresettebb gyümölcs lesz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Mezőgazdasági kilátások 2021–2030 jelentése szerint az avokádó 2030-ig a világon a legkeresettebb egzotikus gyümölcs lesz. Akkor várhatóan 12 millió tonna lesz az összes termés, ebből 3,9 millió tonnát exportálnak majd, ami több, mint amennyit ananászból vagy mangóból forgalmaznak.

Rózsás kereskedelmi kapcsolat

Valamivel több mint húsz évvel ezelőtt nyitotta meg piacát Oroszország a vágott virágok importja előtt. Ecuador azóta az orosz virágpiac meghatározó szereplője lett, így az onnan származó virágok sem maradhatnak el a moszkvai FlowersExpo rendezvényről, amit az idén szeptember 14. és 16. között tartanak.