Back to top

Szomszédunk mezőgazdasági stratégiája

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások a 2020–2027 közötti uniós agrártámogatásokról lassan haladnak, mert sok a nézeteltérés az országok között, mind a keretet, mind az egyes programok feltételeit illetően. Románia álláspontjáról Marosvásárhelyen nyilatkozott legutóbb Adrian-Nechita Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.

A miniszter kiemelt néhány ágazatot, amelyeket az országos mezőgazdasági stratégia is megkülönböztetettként kezel.

Adrian-Nechita Oros: a mezőgazdasági stratégiában paradigmaváltásra van szükség
Adrian-Nechita Oros: a mezőgazdasági stratégiában paradigmaváltásra van szükség
Fotó: e-nepujsag.ro
Az ügyvivő román kormány tárcavezetője elmondta, tudomása szerint az Európai Unió 2020-2027-es költségvetési időszakában 20,5 milliárd euró áll Románia rendelkezésére, aminek 40 százalékát környezetkímélő technológiák meghonosítására kell fordítani, az úgynevezett zöld megállapodás alapján. Az nincs meghatározva, hogy ezen belül konkrétan mire lehet pályázni, ezért az országos mezőgazdasági stratégiába még nem foglalták bele a zöld intézkedéscsomagokat. Ennek megvan az a veszélye, hogy ha a feltételeket nem tudják betartani a romániai gazdák, akkor nem pályáznak, és emiatt az uniós támogatások elvesznek.

Egyenlőtlen földalapú támogatás

Folyamatban van Románia 2021–2027-es mezőgazdasági stratégiájának kidolgozása, amelynek célja, hogy az ország szükségletei szerint alakítsák az agrártámogatásokat, és hogy ennek keretében minél több pénzre pályázhassanak a gazdák.

Ezen kívül Románia határozott álláspontot képvisel a konvergencia kérdésében is. A 2007-es tárgyalásokon jóval kisebb földalapú támogatást határoztak meg a romániai gazdáknak, mint a nyugat-európaiaknak. Míg az európai átlag 266 euró hektáronként, addig itt 195 eurót kapnak 1 hektár föld megműveléséért a mezőgazdászok. Az EU szerint Románia csak 2026-ban éri el az uniós szintet. Korábbi tárgyalásokon Klaus Iohannis államelnök is sürgette a felzárkóztatást, kérve az uniós illetékeseket, hogy rövidítsék le a konvergencia-időszakot.

Tárgyalnak arról is, hogy az Európai Bizottság ne határolja be a támogatási keretösszegeket. Az Európai Bizottság 100 ezer euróig kiterjesztené egyes programcsomagok felső értékhatárát.

Románia, a többi kelet-európai országgal közösen, azt szeretné, ha alapos gazdasági-társadalmi elemzés alapján minden ország maga dönthetné el, hogy az egyes programcsomagokra mennyi forrást szán.

Ugyanakkor azt is javasolták, hogy az unió tegye lehetővé a fennmaradó összegek átcsoportosítását olyan területekre – ágazatokra –, amelyek iránt nagyobb volt az érdeklődés. Romániának fontos a kisebb családi gazdaságok fejlesztése. Románia egyik javaslata, hogy ha források korlátozása mellett döntenek, a korlátot emeljék 300 ezer euróra.

Megoldatlan méhészgondok

Közös álláspontra van szükség az EU tagállamaiban a hamis méz importálásával szemben. Nemcsak Romániában fordul elő, hanem európai uniós gond, hogy nagy mennyiségben hoznak be hamis mézet, leginkább Kínából, Ukrajnából, Dél-Amerikából, ezért a valódi terméket csak nyomott áron tudják forgalmazni az európai méhészek. A kiszűrésnek egy módja van: minél több ellenőrző laboratórium működetése, emellett gyakran kell ellenőrizni a méhészeti termékeket forgalmazó üzleteket. Ez komoly anyagi támogatás nélkül lehetetlen, hiszen a laboratóriumok felszerelése sokba kerül. De nincs lehetőség a finanszírozásukra, mert az Európai Bizottság 274-es határozata értelmében 2020–2022 között az országos méhészeti program alapján Romániában 31,492 millió euró támogatást kaphatnak ugyan a méhészek – amiből 15,746 millió uniós hozzájárulás –, de ebből a méhészek és méhészegyesületek szakasszisztenciáját, méhbetegségek leküzdését, a vándorméhészetet, méhcsaládok szaporítását, valamint a méhészeti termékek minőségének javítását lehet finanszírozni.

Felborult a kereskedelmi mérleg

Az országos stratégia nemcsak az uniós támogatások elköltését határozza meg. Mivel Románia elsősorban mezőgazdasági élelmiszeripari nyersanyagot – pl. gabonát és élő állatokat – exportál, viszont ennél jóval több és drágább feldolgozott terméket importál, 2015 óta felborult a kereskedelmi mérlege. 2018-ban az ország kereskedelmi deficitje elérte az 1 milliárd eurót, 2019-ben pedig már az év első felében 988 millió euró volt.

– A mezőgazdasági stratégiában paradigmaváltásra van szükség – mondta a miniszter. Az egyensúly helyreállítására az új stratégia nagyobb szerepet szán a minőségi mezőgazdasági és élelmiszeripari termék előállításának, a feldolgozóiparnak, az állatállomány genetikai javítására, és mindenekelőtt a családi gazdaságok már említett fejlesztésének. Romániában több száz nagygazdaság működik, főleg a déli megyékben, viszont összesen mintegy
790 ezer önellátó gazdaság és több ezer családi farm van, mindenekelőtt Erdélyben és Moldvában. Ezek fejlesztése jelentheti a jövőt, a stabilitást, hiszen nemcsak mezőgazdaságilag jelentenek biztos forrást, hanem a működésük hozzájárul a hagyományos vidéki élet hosszú távú megőrzéséhez.

Fontos továbbá a társulási rendszerek kiépítése. Az 1989-es rendszerváltás után közel két évtizedig tartózkodtak a gazdák a társulásoktól, de 2010 óta erősödnek a szakmai szerveződések.

Az agrárkamara megszűnt. A minisztérium állandó átalakítása miatt a tárcához tartozó megyei mezőgazdasági igazgatóságok keretében működő szaktanácsadó hivatalok mezőgazdasági kamarává váltak ugyan, de mivel állami intézményként működtek, nem tudták teljesíteni azokat a szakmai követelményeket, amikkel hatékonyan segíthették volna a gazdákat.

A tárca jelenlegi elképzelése szerint újraalakítanák az agrárkamarákat. A minisztérium csak az elindulásukat támogatná, majd kivonulna, hogy önszerveződő szakmai szervezetként működhessenek, ahogy más országokban is.

Ugyancsak átszervezik a mezőgazdasági minisztérium két hatóságát, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget (APIA), valamint a Vidékfejlesztési Alapokat Kezelő Ügynökséget (AFIR). A kifizetési ügynökség leginkább agrártámogatásokat kezel, a vidékfejlesztési ügynökség infrastruktúra-fejlesztési programokat.

Az előző miniszternek sikerült rendet teremtenie a kifizetési ügynökség háza táján, ahol személyzethiány miatt évekig késve utalták át a támogatásokat. Ezt a lemaradást sikerült behozni, a rendszert digitalizálták, és jól működik.

A vidékfejlesztési ügynökség esetében az a gond, hogy vannak olyan megyék – és sajnos köztük van a három magyarok által is lakott –, ahol éves átlagban is csak néhány projekt nyer támogatást. A vidékfejlesztési ügynökség által meghirdetett pályázatok lehívási aránya 52 százalék, ami kicsivel meghaladja az európai átlagot, az 50 százalékot. Itt nehezebb a kifizetés, ugyanis nagyon sok előleget zároltak és kevés pénzt utaltak át. Van hát tennivaló az ügynökségek működtetésének javítása terén.

A miniszter szerint a rendszer „kisebb-nagyobb fennakadásokkal ugyan, de működik.” Bonyolult viszont az elszámolás, egyszerűsíteni kell. Erről is tárgyaltak az unió illetékeseivel.

Folytatódnak a hazai programok

Románia ragaszkodik hozzá, hogy a mezőgazdasági minisztérium folytassa a saját költségvetéséből támogatott mezőgazdaság-élénkítő programokat, és hogy az új uniós költségvetés elfogadását követően újabbakat kezdeményezzen.

Folytatódna például a paradicsomter­mesztés támogatása, amit ellenőrizhetőbbé tettek, ugyanis a mezőgazdasági igazgatóságok szakértői a termesztés megkezdése és a betakarítás előtt is ellenőrzik a termőterületeket. A gazdák kérésére a programot kiterjesztették más, zárt térben termesztett zöldségekre is, és szigorították a növényvédő szerek használatát.

Bár voltak visszaélések, de folytatódik az országos gyapjútermelési program is. Egy kilogramm leadott gyapjú után a kormány 1–2 lejt fizet, a minőségétől függően. Tavaly Románia 7,8 ezer tonna gyapjút exportált 3,1 millió euróért, de kiderült, hogy ezen az „üzleten” leginkább a viszonteladók nyertek. Ezután elsősorban olyan gyapjúmosók és -feldolgozók létesítését fogják támogatni, amelyek minőségi anyagot tudnak kereskedelmi forgalomba hozni.

Részben az uniós, másrészt a hazai támogatásokkal fellendítik a gyümölcstermesztést. Erre a célra az EU új agrártámogatási költségvetése 2020–2027-re 500 millió eurót bocsát Románia rendelkezésére, 100 millióval többet, mint az előző ciklusban.

Szükség volt a keret növelésére, ugyanis a 2014-2020-as időszakban benyújtott projektek 39 százalékát tudták csak finanszírozni. A többi pályázatot hiába bírálták el pozitívan, nem kaptak támogatást rájuk a termesztők. Nemcsak gyümölcsösök felújítására és újak ültetésére, hanem feldolgozóüzemek létesítésére is igényeltek támogatást. Az új uniós támogatás lehetővé teszi, hogy a ki nem fizetett projekteket is megvalósítsák. A 2021–2027-es mezőgazdasági stratégia alapján az Agrártudományi Akadémia 17 ezer hektár gyümölcsös telepítésével számol, aminek a költségeit fedezi ugyan az 500 millió euró, de a feldolgozóüzemek létesítése költségkiegészítést igényelne. Azt is kilátásba helyezték, hogy nemzeti költségvetésből átmeneti, illetve termés után járó támogatásokkal is segítik a gyümölcstermesztőket.

Fiatalok támogatása

A romániai mezőgazdaság egyik legnagyobb gondja a szakoktatás és a felelős, jól képzett munkaerő hiánya, ezért továbbra is fenntartják a fiatal farmereket segítő pályázati kiírást. A Vidékfejlesztési Alapokat Kezelő Ügynökség 6.1-es intézkedéscsomagja alapján a fiatal gazdák összesen 42,68 millió euróra pályázhatnak. A pályázóknak 41 évesnél fiatalabbnak kell lenniük. Ennél az intézkedésnél a legfontosabb feltétel a termés eladásának kikötése: a pályázónak vállalnia kell, hogy az első részlet 20 százalékát kitevő értékben értékesít terméket, 3 éven át. Ezenfelül vállalnia kell az üzleti tervben leírt gazdaság-korszerűsítést. A legkevesebb 20 százalékos termékértékesítési vállalás – a támogatás értékének függvényében – 6–7000 ezer eurót jelent, aminek a teljesítését a második részlet igénylésekor igazolni kell. A fiatal pályázóknak a gazdálkodás mellett más munkahelye is lehet az illető községben vagy a község 75 kilométeres körzetében. Ez elsősorban azoknak jelentős támogatás, akik vidékről ingázva városban dolgoznak, de háztáji gazdaságot is vezetnek. A cél az, hogy az utóbbit nyereségessé tegyék és a gazdálkodást ösztönözzék. Ez megalapozhatja a fiatalok otthonmaradását.

Ehhez kapcsolódik a mezőgazdasági szakoktatás, ahol viszont nagy hiányosságok vannak.

Az elmúlt évtizedekben az érdeklődés hiánya miatt bezártak a mezőgazdasági iskolák. Jelenleg, tudomásunk szerint, Romániában 18 ilyen profilú iskola vagy osztály van, valamilyen középfokú és/vagy szaklíceumban.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.

Adrian-Nechita Oros miniszter szerint az oktatási intézményeknek korszerű farmokat, feldolgozóüzemeket működtető magángazdákkal kellene szerződést kötnie. Ez a cégek érdeke is, hiszen a náluk képzett szakembereket tanulmányaik befejezése után azonnal alkalmazhatnák. Az államnak nem kell mást tennie, mint pénzügyi kedvezményt adni a programban részt vevő cégeknek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jöhet a Jordán-vírus ellen rezisztens paradicsom

A Bayer sajtóközleménye szerint Mexikóban akár már a jövő évben kereskedelmi forgalomba kerülhet a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen közepes rezisztenciával rendelkező paradicsomfajta, majd sorban a többi fontos piacon is bevezethetik.

A burgonyatermelők boldogulását segítené a McDonald's

A brit burgonyatermelők támogatása érdekében fogott össze a McDonald’s és a javarészt burgonyatermékek előállításával és forgalmazásával foglalkozó McCain Foods. A felek amellett, hogy mentőövet kívánnak nyújtani a gazdálkodóknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a Brexit okozta nehézségek leküzdésében is támogatnák őket.

Egerészölyv, vörös vércse - Tollas segítőink

A határban leggyakrabban megfigyelhető ragadozó madarak az egerészölyv és a vörös vércse. Nap mint nap láthatjuk őket vitorlázni, egy helyben szitálni, majd lecsapni, mégis keveset tudunk róluk, pedig a hasznunkra lehetnek.

Bajban az európai burgonyapiac

Előrejelzések szerint az európai burgonyatermés nagyobb lesz, mint az elmúlt évben, de nincs egyensúly a kereslet és a kínálat között. Még a tavalyi készletek egy része is a raktárakban van.

8 millió forint értékben rendelünk házhoz pizzát, hamburgert és alkoholt

Átlagban csaknem napi négy rendelést adott le április-májusban a leggyakrabban NetPincérező, a legnagyobb összeget költő ételrendelő pedig milliós nagyságrendben vásárolt a kijárási korlátozások időszakában. Népszerű lett a reggeli rendelés, este pedig az alkohol házhoz szállítás. A pizza még mindig az elsőszámú hazai kedvenc, de rövid időre áprilisban a hamburger vette át a vezetést.

Vége a nagy béremeléseknek

Infláció feletti mértékben növelni kell a minimálbér összegét jövőre a szakszervezetek szerint. A munkaadók szerint még korai erről beszélni.

Nem jönne jól a megállapodás nélküli kilépés az Egyesült Királyságnak

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint nem jönne jól az Egyesült Királyságnak, ha nem sikerülne megállapodást kötnie az Európai Unióval, mert akkor "sokk érné" a gazdaságot.

Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló rendelet

Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló rendelet, amely többek közt a korábbi a módosításokat harmonizálja, egyértelműsíti, illetve egészíti ki.

Hét milliárd forint válságkezelő támogatás érkezett az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások és a juhtartók számára

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára - tájékoztatta az MTI-t Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósított a Kincstár, a fennmaradó kifizetéseket folyamatosan utalják.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.