Back to top

Majd’ elfeledett gyümölcsfajtáknak viszik hírét

Alighanem sokan vannak azok, akik számára feladná a leckét, ha ötnél több almafajtát kellene felsorolniuk, éppen ezért elgondolkodtató a tény: az Őrségben majd’ 200 található belőlük, ugyanakkor körte-, vagy éppen cseresznyefajból sincs híján a térség. Ezen hagyományos fajták megőrzése, népszerűsítése és szaporítása hosszú évek óta kiemelt feladata az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak.

A 2010-es évek derekán végezték el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) megbízásából a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány szakemberei azt felmérést, mely rámutatott arra, mekkora értéket képviselnek még mindig a térség arculatát egykoron nagyban meghatározó kaszálógyümölcsösök. Az egy évig tartó munkában résztvevők

hozzávetőleg 4200 faegyedet mértek fel, hogy aztán megállapítsák, a régióban nem kevesebb mint 192 különböző alma-, 118 körte-, 43 cseresznye- és 35 szilvafajta található.

Ezek megőrzésére bő másfél évtizede kezdtek kiemelt figyelmet fordítani az ŐNPI munkatársai: Havas Márta, az igazgatóság egykori erdészeti szakfelügyelőjének kezdeményezésére létrehozták az őriszentpéteri Csörgőalma Gyümölcsöskertet, melyben őrségi, vendvidéki és hetési gyümölcsfajtákat igyekeznek megőrizni, illetve bemutatni a széles közönség számára. Később a többi közt útjára indították a Csörgőalma Oltónap elnevezésű kezdeményezésüket is, mely amellett, hogy ismeretterjesztő célokat szolgál, az egyes fajok szaporításában is fontos szerepet tölt be. A rendezvényen helybéli oltóemberek oltják rá ugyanis a vad gyümölcsfa alanyokra a látogatók által kiválasztott hagyományos fajták vesszőit.

Szentirmai István, az ŐNPI természetvédelmi osztályvezetője lapunknak elmondta, ezeket az alkalmakat rendszerint több százan látogatják, ennek tudatában pedig kijelenthető, egyfajta reneszánszukat élik napjainkban a régi fajták. „Ilyenkor bemutatjuk az oltás hagyományait, módszereit és eszközeit, egyszersmind pedig felkészítjük az érdeklődőket arra, hogyan tudják majd gondját viselni az adott fajtának” – magyarázta a szakember. Mint mondta,

ezek gyümölcseit a legkülönfélébb módokon lehet felhasználni: akadnak köztük olyanok, melyeket pálinkafőzéskor érdemes elővenni, másokat gyümölcsecet, aszalvány, vagy éppen rétes készítésekor ildomos felhasználni.

Nem véletlen, hogy annak idején az őrségben élők is előszeretettel kísérletezgettek velük, s igyekezték a számukra „legkedvesebb” fajtákat tovább nemesíteni – a többi között ez is hozzájárult a fajtagazdagsághoz. Szentirmai István szavai szerint ezek a hagyományos fajták a természetvédők szívéhez is közel állnak, annál is inkább, mivel környezetkímélő módon termeszthetők, hiszen gondozásuk során semmiféle vegyszeres növényvédelemre nincs szükség. „Az elődök nagyon ellenálló, magas kort elérni képes, egészséges gyümölcsöt termő fajtákat hoztak létre. Az ezek alkotta gyümölcsösök mindemellett azért is értékesek, mivel számos növény- és állatfaj otthonát is jelentik” – magyarázta.

A hegy- és dombvidékek sajátja volt ugyanis, hogy ezeket a fákat úgynevezett kaszáló gyümölcsösökben ültették el, ahol egyúttal a szénának való fű is megtermett. Ennek eredményeképp olyan értékes, fás-füves élőhelyek jöttek létre, ahol számos védett és fokozottan védett faj megtalálható.

Fotó: Havas Márta
Otthonra lel bennük a sömörös kosbor vagy éppen a szártalan kankalin, a fecskefarkú és a kardfarkú lepke, illetve a hamvas küllő, a búbosbanka és a füles kuvik is, nem beszélve a poszméhek, gyíkok, siklók és sünök sokaságáról. Ugyanakkor az is tény, hogy e gyümölcsösök jelentős része elöregedett vagy megsemmisült, ami pedig megmaradt, azt sok esetben nem kezelik megfelelően. A helyzetet orvosolandó, a nemzetipark-igazgatóság elindította „Magas fák gyöngyei” elnevezésű programját, amely keretében felújították a korábban létrehozott Csörgőalma Gyümölcsöskertet, a megmaradt gyümölcsösökbe odúkat helyeztek ki madarak és denevérek számára, illetve kialakították a Látogatható Kaszálógyümölcsösök Hálózatát is.

Szentirmai István mindezeken felül beszélt a nagy sikerrel futó Tündérkert-mozgalomról is, amelyet Kovács Gyula pórszombati erdész indított el az őshonos gyümölcsfák megőrzése céljából. „Ennek keretében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területeken is több település alakított ki gyümölcsösöket, melyek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen fedezik fel és használják a régi, hagyományos fajtákat” – tette hozzá.

Különlegességek az igazgatóság gyümölcsöskertjében

A cikkünkben említett, egyébként 2012 és 2013 között elvégzett felmérés alkalmával a szakemberek 34 településről összesen 4177 fáról készítettek leírást, s 291 gyümölcsfát vettek fel a törzsfa jegyzékbe. Ritkaságuk miatt 68 fajtát ajánlottak fokozott figyelemre és oltásra. Ebből választották ki azt a 20 fajtát, melyről oltvány készült, és amelyeket aztán elültettek az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóháza melletti gyümölcsösben, ami szabadon látogatható. Előzetes egyeztetést követően ugyanitt oltóvessző is igényelhető. Megtalálható itt például a babalma, ami egykoron népszerű, elterjedt almafajta volt. Alakja csúcsosodó, nyújtott, nem szimmetrikus. Húsa szedéskor kemény, kicsit kásás, kellemes savas ízű. Szeptembertől novemberig szüretelhető – jó télálló, jól tárolható. Frissen is fogyasztható, ivólé, bor és párlat készült belőle. Akad a gyümölcsösben bakszarkörte is. Ez egy napjainkban mellőzött pálinkakörte. Bőtermő, zömök csepp alakú vagy majdnem szabályos gömb. Alapszíne sárgászöld, a napos oldalon piros vagy sötétpiros fedőszínnel. Húsa fehér, leves, édes, szottyosodó. Július elején érik, fái hatalmasra nőnek. A teljesség igénye nélkül: vasalma is fellelhető itt. Ez a fajta az Őrség néhány településén ma is gyakori. Alapszíne a fűzöld és a méregzöld, fedőszíne a középpiros és a bordó között változik. Húsa zöldes árnyalatú, vaskemény. Októberben szedhető, tárolás során válik ehetővé. Íze markánsan savas. Olykor két télig is eláll.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A siker kulcsa és a túlélés záloga: innováció

Idén 31. alkalommal hirdették meg a Magyar Innovációs Nagydíjat és a hozzá tartozó kiegészítő díjakat azon vállalkozások számára, amelyek piacképes új termékeket, illetve szolgáltatásokat fejlesztenek ki.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.