Back to top

Majd’ elfeledett gyümölcsfajtáknak viszik hírét

Alighanem sokan vannak azok, akik számára feladná a leckét, ha ötnél több almafajtát kellene felsorolniuk, éppen ezért elgondolkodtató a tény: az Őrségben majd’ 200 található belőlük, ugyanakkor körte-, vagy éppen cseresznyefajból sincs híján a térség. Ezen hagyományos fajták megőrzése, népszerűsítése és szaporítása hosszú évek óta kiemelt feladata az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak.

A 2010-es évek derekán végezték el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) megbízásából a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány szakemberei azt felmérést, mely rámutatott arra, mekkora értéket képviselnek még mindig a térség arculatát egykoron nagyban meghatározó kaszálógyümölcsösök. Az egy évig tartó munkában résztvevők

hozzávetőleg 4200 faegyedet mértek fel, hogy aztán megállapítsák, a régióban nem kevesebb mint 192 különböző alma-, 118 körte-, 43 cseresznye- és 35 szilvafajta található.

Ezek megőrzésére bő másfél évtizede kezdtek kiemelt figyelmet fordítani az ŐNPI munkatársai: Havas Márta, az igazgatóság egykori erdészeti szakfelügyelőjének kezdeményezésére létrehozták az őriszentpéteri Csörgőalma Gyümölcsöskertet, melyben őrségi, vendvidéki és hetési gyümölcsfajtákat igyekeznek megőrizni, illetve bemutatni a széles közönség számára. Később a többi közt útjára indították a Csörgőalma Oltónap elnevezésű kezdeményezésüket is, mely amellett, hogy ismeretterjesztő célokat szolgál, az egyes fajok szaporításában is fontos szerepet tölt be. A rendezvényen helybéli oltóemberek oltják rá ugyanis a vad gyümölcsfa alanyokra a látogatók által kiválasztott hagyományos fajták vesszőit.

Szentirmai István, az ŐNPI természetvédelmi osztályvezetője lapunknak elmondta, ezeket az alkalmakat rendszerint több százan látogatják, ennek tudatában pedig kijelenthető, egyfajta reneszánszukat élik napjainkban a régi fajták. „Ilyenkor bemutatjuk az oltás hagyományait, módszereit és eszközeit, egyszersmind pedig felkészítjük az érdeklődőket arra, hogyan tudják majd gondját viselni az adott fajtának” – magyarázta a szakember. Mint mondta,

ezek gyümölcseit a legkülönfélébb módokon lehet felhasználni: akadnak köztük olyanok, melyeket pálinkafőzéskor érdemes elővenni, másokat gyümölcsecet, aszalvány, vagy éppen rétes készítésekor ildomos felhasználni.

Nem véletlen, hogy annak idején az őrségben élők is előszeretettel kísérletezgettek velük, s igyekezték a számukra „legkedvesebb” fajtákat tovább nemesíteni – a többi között ez is hozzájárult a fajtagazdagsághoz. Szentirmai István szavai szerint ezek a hagyományos fajták a természetvédők szívéhez is közel állnak, annál is inkább, mivel környezetkímélő módon termeszthetők, hiszen gondozásuk során semmiféle vegyszeres növényvédelemre nincs szükség. „Az elődök nagyon ellenálló, magas kort elérni képes, egészséges gyümölcsöt termő fajtákat hoztak létre. Az ezek alkotta gyümölcsösök mindemellett azért is értékesek, mivel számos növény- és állatfaj otthonát is jelentik” – magyarázta.

A hegy- és dombvidékek sajátja volt ugyanis, hogy ezeket a fákat úgynevezett kaszáló gyümölcsösökben ültették el, ahol egyúttal a szénának való fű is megtermett. Ennek eredményeképp olyan értékes, fás-füves élőhelyek jöttek létre, ahol számos védett és fokozottan védett faj megtalálható.

Fotó: Havas Márta
Otthonra lel bennük a sömörös kosbor vagy éppen a szártalan kankalin, a fecskefarkú és a kardfarkú lepke, illetve a hamvas küllő, a búbosbanka és a füles kuvik is, nem beszélve a poszméhek, gyíkok, siklók és sünök sokaságáról. Ugyanakkor az is tény, hogy e gyümölcsösök jelentős része elöregedett vagy megsemmisült, ami pedig megmaradt, azt sok esetben nem kezelik megfelelően. A helyzetet orvosolandó, a nemzetipark-igazgatóság elindította „Magas fák gyöngyei” elnevezésű programját, amely keretében felújították a korábban létrehozott Csörgőalma Gyümölcsöskertet, a megmaradt gyümölcsösökbe odúkat helyeztek ki madarak és denevérek számára, illetve kialakították a Látogatható Kaszálógyümölcsösök Hálózatát is.

Szentirmai István mindezeken felül beszélt a nagy sikerrel futó Tündérkert-mozgalomról is, amelyet Kovács Gyula pórszombati erdész indított el az őshonos gyümölcsfák megőrzése céljából. „Ennek keretében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területeken is több település alakított ki gyümölcsösöket, melyek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen fedezik fel és használják a régi, hagyományos fajtákat” – tette hozzá.

Különlegességek az igazgatóság gyümölcsöskertjében

A cikkünkben említett, egyébként 2012 és 2013 között elvégzett felmérés alkalmával a szakemberek 34 településről összesen 4177 fáról készítettek leírást, s 291 gyümölcsfát vettek fel a törzsfa jegyzékbe. Ritkaságuk miatt 68 fajtát ajánlottak fokozott figyelemre és oltásra. Ebből választották ki azt a 20 fajtát, melyről oltvány készült, és amelyeket aztán elültettek az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóháza melletti gyümölcsösben, ami szabadon látogatható. Előzetes egyeztetést követően ugyanitt oltóvessző is igényelhető. Megtalálható itt például a babalma, ami egykoron népszerű, elterjedt almafajta volt. Alakja csúcsosodó, nyújtott, nem szimmetrikus. Húsa szedéskor kemény, kicsit kásás, kellemes savas ízű. Szeptembertől novemberig szüretelhető – jó télálló, jól tárolható. Frissen is fogyasztható, ivólé, bor és párlat készült belőle. Akad a gyümölcsösben bakszarkörte is. Ez egy napjainkban mellőzött pálinkakörte. Bőtermő, zömök csepp alakú vagy majdnem szabályos gömb. Alapszíne sárgászöld, a napos oldalon piros vagy sötétpiros fedőszínnel. Húsa fehér, leves, édes, szottyosodó. Július elején érik, fái hatalmasra nőnek. A teljesség igénye nélkül: vasalma is fellelhető itt. Ez a fajta az Őrség néhány településén ma is gyakori. Alapszíne a fűzöld és a méregzöld, fedőszíne a középpiros és a bordó között változik. Húsa zöldes árnyalatú, vaskemény. Októberben szedhető, tárolás során válik ehetővé. Íze markánsan savas. Olykor két télig is eláll.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bécs a világ legzöldebb városa

Egy kanadai–amerikai tanácsadó cég, a Resonance Bécset választotta a világ legzöldebb városának. A nemzetközi Föld napja ötvenedik évfordulója alkalmából elkészített „The World’s 10 Greenest Cities 2020” vagyis a világ tíz legzöldebb városa 2020-ban című ranglistán több mint száz jelöltből választották ki a legjobb tízet.

Felszámolnák az „osztatlant” - Új földértékesítés és törvényjavaslat

Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított földértékesítési program – adta hírül nemrégiben az Agrárminisztérium. Eközben egy gyors, méltányos, átlátható rendszert hozna létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat, amely régi problémát igyekszik rendezni.

Amit eszel, azzá leszel!

Nagy volt a sürgés,forgás Bag település határában ahol szombatonként ezentúl Autós Termelői Piac fog működni! Az Alsó Galgamenti település nagy örömmel adott otthont ennek a lehetőségnek hiszen, mint Palya Zoltán polgármester elmondta, jó közlekedési lehetőségekkel rendelkezik a terület és ezentúl kiváló minőségű hazai termékeket kínáló őstermelőknek és kistermelőknek ad otthont minden szombaton.

1 milliárd forintot kapnak a méhészek a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében!

A méhészek a napraforgó virágzás után, július utolsó két hetében nyújthatják be az igényléseiket, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 29/2019. (VI. 20.) AM rendelethez hasonlóan.

Tájékoztatás a 25 milliárd forintos mezőgazdasági többlettámogatás részleteiről

Az Agrárminisztérium három szakaszban hirdeti meg a Gazdaságvédelmi Alap által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosított 25 milliárd forintnyi, támogatási programot amelyek a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat segítik.

Pozitív változások az USA tejtermelésében

Világszerte zajlanak arra irányuló kutatások és fejlesztések, hogy miként lehetne csökkenteni a szarvasmarha-tartás környezetre gyakorolt káros hatásait.

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Lesz-e még a régi az orosz piac?

A spanyolországi exportőrszövetség, a FEPEX értesülései szerint az idén januártól áprilisig majdnem egyharmaddal több növényházi zöldség termett Oroszországban, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az idén év végén elvileg véget ér az uniós áru importtilalma, de kérdés, mekkora hely maradt az európai árunak több mint öt év embargó után.

Ingyen tyúk a kevesebb zöldhulladékért

Napjainkban a hulladékkezelés minden formája akadályokba ütközik. Így van ez a biológiailag lebomló hulladékok esetében is; a kertvárosokban felgyülemlő zöldhulladék-mennyiség elszállítása és kezelése gondokat okoz a hulladékkezelőknek.