Back to top

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Egyes években hazánkban is felszaporodnak nyár végére a darazsak. Hallani néha, hogy komplett kisebb méhészeteket kellett felszámolni miattuk. Hiába tették ki a jól ismert műanyag ásványvizes palackokból készített, ecetes-sörös darázscsapdákat, csak gyűltek a darazsak a méhesben.

Különösen a nappali hőmérséklet csökkenésekor okoznak problémát a betolakodók, hiszen tudjuk, a darazsak még olyan hidegben is aktívak, amikor a méhek már lazább fürtben bent maradnak a kaptárban.

Ekkor a kijárónyílás, ami távol esik a fürttől, teljesen védtelen. Nincsenek őrök, nincs egyetlen méh sem a kijáróban, a darazsak garázdálkodhatnak szabadon. Ez az a pont, ez az a momentum, ami az új-zélandi darázs elleni küzdelemről szóló projekt szakembereit megfogta. A természetben mindig a kijáróhoz legközelebbi részen van a fészek és ott is telelnek be a családok. De az ember által készített legelterjedtebb kaptárakon az aljdeszkán képezték ki a nyílást, amitől néha deciméterekkel arrébb helyezkedik el a fészek, illetve a szélső méhek. Mit lehet tenni? – tették fel magukban anno a kérdést a kaptárkapu kitalálói. Két megoldás lehetséges: 1. a kaptárt kell átalakítani, 2. a meglévő, a darazsak és egyéb külső kaptárellenségek védelme szempontjából rossz kialakítású kaptárhoz kell egy eszközt készíteni. Utóbbi utat választották.

Mi is az a kaptárkapu? Egy olyan lapos alagútszerű eszköz, melyet a kijárónyílásnál a kaptárba kell betolni, egyik vége a kaptárak új bejárata lesz, a másik vége pedig a család fészkének közepére esik. Az lesz az a nyílás, ahol ki tudnak jutni a méhek a kaptár belsejébe, illetve fordítva, azon keresztül tudnak kijutni a szabadba. Logikusan, a kaptárkaput csak a világ legelterjedtebb, alsó kijárós rendszerénél lehet használni, a hazai közép- és felső kijárós kaptáraknál nem. Nyilván, az alsó kijárós kaptáraknál is meg kell oldani azt, hogy egy szűkítőelemmel pont akkora nyílást képezzünk ki, hogy a kaptárkapu beférjen (ehhez a gyártó árul kiegészítőket).

A darazsak, amikor már nem repülnek a méhek, be tudnak jutni a kaptárba, de mivel csak a fürt alatt – ahol melegebb van, mint kint – tudnak kijönni a kaptárkapuból, a méhek ott sokkal jobban tudnak védekezni, mert azonnal észreveszik a betolakodókat.

Normális esetben, hűvösben a károkozók úgy fosztják ki a méhcsalád mézkészletének nagy részét, hogy a méhek azt észre sem veszik, mivel a darazsak a kaptár belső falán közlekednek és a lépek széleiből rabolnak. A kaptárkapu használatával el sem tudnak jutni a kaptár belső faláig, hiszen egyből a fürt közelében találják magukat a túlerővel szemben, ami győzni fog. A cég standján felállított tévén remek filmet láthattunk arról, ahogy egy belső kamerával felvették, amint a kaptárkapuból kijövő darazsakat körülveszik a méhek, és néhány másodperc alatt végeznek velük (igaz, méh is elpusztul a küzdelemben). Mindeközben egy másik kamera a szomszédos kaptárban azt mutatta, hogy a kaptárkapu nélküli méhcsaládban 30-40 darázs lakmározott a méhek által nem takart lépekből.

Tudni kell, hogy a méheknek létezik egy, a betolakodókkal szembeni ellenállásra „felhívó” feromonja, amely azonnal riasztja a család minden tagját a fészek megvédésére. De ahhoz, hogy ez a feromon aktivizálódjon a családon belül, ahhoz, hogy működésbe lépjen, az kell, hogy a család tagjai találkozzanak, érintkezzenek a betolakodóval. Na, éppen ezt az egyszerű, évmilliók óta működő rendszert hozza működésbe a kaptárkapu. Hiába szűkítjük ősszel a kijárót, mint korábban említettem, akkor is teljesen védtelen a kaptár. A betolakodókról, esetünkben a darazsak jelenlétéről nem tud a család, mert nem találkoznak velük, hiszen a fürttől távolabb mozognak, lopnak mézet. A kaptárkapu még a méhek repülésére alkalmas melegebb időszakokban is hamar felébreszti a méhekben a védekezési mechanizmust, ugyanis az őrök már a közlekedőcsatornában találkoznak a betolakodókkal, riasztási feromonjuk a folyóson azonnal végighalad és a fürt közepén lévő nyíláson keresztül terjed szét a családban.

A tapasztalatokat büszkén osztották meg velem. A büszke jelzőt azért használtam, mert többször éreztették velem: a ránézésre egyszerű eszköz mögött több év tervezése, munkája áll. Sokat kellett megfigyelni a méheket, sokat kellett olvasni a méhek ide vonatkozó biológiájáról ahhoz, hogy ezt kitalálják. Elmondták, hogy miután megtámadtak a darazsak egy kisebb méhészetet, a tulajdonos beleegyezésével behelyezték a kaptárkaput az állomány minden kaptárába. A méhek egy percen belül megtanultak közlekedni a csatornán keresztül, de a darazsak nem. Órák kellettek az első darázsnak a bejutáshoz. Kifelé azonban nem láttak egyetlen darazsat sem kijönni. Mindet megölték a méhek bent. Az aljdeszka gyors ellenőrzésekor számos darázshullát találtak. Viszont a szomszéd, nem messze lévő méhész jelezte, hogy még több darazsa lett a méhesben, mint előző nap. Mi történt?

A kaptárkapun bejutni nem tudó darazsak otthagyták a méhest, a bejutókat viszont leölték a méhek, így azok nem tudtak visszamenni hírt adni a sajátjuknak a táplálékforrásról. Ezért a környék darázsfészkeinek megszűnt, mint potenciális táplálékforrása lenni a kaptárkapuval felszerelt méhészet.

A kaptárkaput logikusan akkor célszerű használni, amikor már elszaporodtak a darazsak és a kijáró védtelenebbé válik – nyár végén. De vannak a Földön olyan helyek, ahol nincs négy évszak és az év túlnyomó részében fennáll a „darázsprobléma”. Ezeken a helyeken, a mézelési időszakon kívül – hiszen akkortájt a darazsaknak is van a méheken kívüli más táplálékforrásuk – folyamatosan lehet használni a kaptárkaput. Sem a herék, sem párzáskor az anya mozgását nem korlátozza, a méhek tudnak szellőztetni is kellően. Sőt, a kaptárkapun keresztül még oxálsavas vagy egyéb hatóanyaggal ködölést, füstölést is lehet elvégezni, hiszen az anyaga ellenáll a magas hőmérsékletnek. A védekezés viszont még hatékonyabb lesz, hiszen a fürt alján, annak kellős közepén fog a kaptárba kerülni a hatóanyaggal bíró köd, füst vagy szublimálás. A kaptárkapu a darazsakkal szembeni védekezésen túl hasznos eszköz a méhesben kialakult kutatás, rablás ellen is.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert- és életmód-kiállítás

Szeptember 6–8. között rendezik meg Kölnben a Spoga+Gafa 2020 nagyszabású kertészeti kiállítást. Mintegy 60 ország 2200 kiállítója mutatja be a következő szezonra szánt újdonságait és innovációit.

Gyógyulás a méhkaptárak tetején

Ősidők óta tudott, hogy a méhek által készített és gyűjtött termékeknek gyógyhatása van. Mindenki előtt ismert, hogy például megfázásos időszakban érdemes sok mézet enni. Egy irányzat szerint, az is gyógyít, ha belélegezzük a méhkaptárak levegőjét. De hogyan tegyük?

Újra nyit a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum

Pünkösd vasárnap és hétfőn újra kinyitja kapuit a szilvásváradi Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, mely egyelőre csökkentett nyitvatartással működik. A gyűjtemény júniusban csütörtöktől vasárnapig lesz látogatható, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi intézkedések betartására.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

Szőlőültetvény: közeleg a virágzás

Amikor a metszésen, kötözésen, hajtásválogatáson már túlvannak az ültetvények, akkor az egyik fő cél, hogy a növényeket megvédjük a kórokozóktól és kártevőktől. Különösen a virágzás idején kell figyelni a megelőzésre.

Csak cukkini - Egy kertész, aki kizárólag a cukkini termesztésével foglalkozik

A cukkinit általában másodkultúrában termesztik, Tarjányi Roland azonban erre a zöldségfajra építette a kertészetét. Már 18 éve tanulja ennek a kultúrának csínját-bínját, próbálgatja a fajtákat, és mára elérte, hogy a tavaszi és őszi hajtatással meghosszabbított idényből április végétől decemberig szállít cukkinit a piacra.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.