0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Egyes években hazánkban is felszaporodnak nyár végére a darazsak. Hallani néha, hogy komplett kisebb méhészeteket kellett felszámolni miattuk. Hiába tették ki a jól ismert műanyag ásványvizes palackokból készített, ecetes-sörös darázscsapdákat, csak gyűltek a darazsak a méhesben.

Különösen a nappali hőmérséklet csökkenésekor okoznak problémát a betolakodók, hiszen tudjuk, a darazsak még olyan hidegben is aktívak, amikor a méhek már lazább fürtben bent maradnak a kaptárban.

Ekkor a kijárónyílás, ami távol esik a fürttől, teljesen védtelen. Nincsenek őrök, nincs egyetlen méh sem a kijáróban, a darazsak garázdálkodhatnak szabadon. Ez az a pont, ez az a momentum, ami az új-zélandi darázs elleni küzdelemről szóló projekt szakembereit megfogta. A természetben mindig a kijáróhoz legközelebbi részen van a fészek és ott is telelnek be a családok. De az ember által készített legelterjedtebb kaptárakon az aljdeszkán képezték ki a nyílást, amitől néha deciméterekkel arrébb helyezkedik el a fészek, illetve a szélső méhek. Mit lehet tenni? – tették fel magukban anno a kérdést a kaptárkapu kitalálói. Két megoldás lehetséges: 1. a kaptárt kell átalakítani, 2. a meglévő, a darazsak és egyéb külső kaptárellenségek védelme szempontjából rossz kialakítású kaptárhoz kell egy eszközt készíteni. Utóbbi utat választották.

Mi is az a kaptárkapu? Egy olyan lapos alagútszerű eszköz, melyet a kijárónyílásnál a kaptárba kell betolni, egyik vége a kaptárak új bejárata lesz, a másik vége pedig a család fészkének közepére esik. Az lesz az a nyílás, ahol ki tudnak jutni a méhek a kaptár belsejébe, illetve fordítva, azon keresztül tudnak kijutni a szabadba. Logikusan, a kaptárkaput csak a világ legelterjedtebb, alsó kijárós rendszerénél lehet használni, a hazai közép- és felső kijárós kaptáraknál nem. Nyilván, az alsó kijárós kaptáraknál is meg kell oldani azt, hogy egy szűkítőelemmel pont akkora nyílást képezzünk ki, hogy a kaptárkapu beférjen (ehhez a gyártó árul kiegészítőket).

A darazsak, amikor már nem repülnek a méhek, be tudnak jutni a kaptárba, de mivel csak a fürt alatt – ahol melegebb van, mint kint – tudnak kijönni a kaptárkapuból, a méhek ott sokkal jobban tudnak védekezni, mert azonnal észreveszik a betolakodókat.

Normális esetben, hűvösben a károkozók úgy fosztják ki a méhcsalád mézkészletének nagy részét, hogy a méhek azt észre sem veszik, mivel a darazsak a kaptár belső falán közlekednek és a lépek széleiből rabolnak. A kaptárkapu használatával el sem tudnak jutni a kaptár belső faláig, hiszen egyből a fürt közelében találják magukat a túlerővel szemben, ami győzni fog. A cég standján felállított tévén remek filmet láthattunk arról, ahogy egy belső kamerával felvették, amint a kaptárkapuból kijövő darazsakat körülveszik a méhek, és néhány másodperc alatt végeznek velük (igaz, méh is elpusztul a küzdelemben). Mindeközben egy másik kamera a szomszédos kaptárban azt mutatta, hogy a kaptárkapu nélküli méhcsaládban 30-40 darázs lakmározott a méhek által nem takart lépekből.

Tudni kell, hogy a méheknek létezik egy, a betolakodókkal szembeni ellenállásra „felhívó” feromonja, amely azonnal riasztja a család minden tagját a fészek megvédésére. De ahhoz, hogy ez a feromon aktivizálódjon a családon belül, ahhoz, hogy működésbe lépjen, az kell, hogy a család tagjai találkozzanak, érintkezzenek a betolakodóval. Na, éppen ezt az egyszerű, évmilliók óta működő rendszert hozza működésbe a kaptárkapu. Hiába szűkítjük ősszel a kijárót, mint korábban említettem, akkor is teljesen védtelen a kaptár. A betolakodókról, esetünkben a darazsak jelenlétéről nem tud a család, mert nem találkoznak velük, hiszen a fürttől távolabb mozognak, lopnak mézet. A kaptárkapu még a méhek repülésére alkalmas melegebb időszakokban is hamar felébreszti a méhekben a védekezési mechanizmust, ugyanis az őrök már a közlekedőcsatornában találkoznak a betolakodókkal, riasztási feromonjuk a folyóson azonnal végighalad és a fürt közepén lévő nyíláson keresztül terjed szét a családban.

A tapasztalatokat büszkén osztották meg velem. A büszke jelzőt azért használtam, mert többször éreztették velem: a ránézésre egyszerű eszköz mögött több év tervezése, munkája áll. Sokat kellett megfigyelni a méheket, sokat kellett olvasni a méhek ide vonatkozó biológiájáról ahhoz, hogy ezt kitalálják. Elmondták, hogy miután megtámadtak a darazsak egy kisebb méhészetet, a tulajdonos beleegyezésével behelyezték a kaptárkaput az állomány minden kaptárába. A méhek egy percen belül megtanultak közlekedni a csatornán keresztül, de a darazsak nem. Órák kellettek az első darázsnak a bejutáshoz. Kifelé azonban nem láttak egyetlen darazsat sem kijönni. Mindet megölték a méhek bent. Az aljdeszka gyors ellenőrzésekor számos darázshullát találtak. Viszont a szomszéd, nem messze lévő méhész jelezte, hogy még több darazsa lett a méhesben, mint előző nap. Mi történt?

A kaptárkapun bejutni nem tudó darazsak otthagyták a méhest, a bejutókat viszont leölték a méhek, így azok nem tudtak visszamenni hírt adni a sajátjuknak a táplálékforrásról. Ezért a környék darázsfészkeinek megszűnt, mint potenciális táplálékforrása lenni a kaptárkapuval felszerelt méhészet.

A kaptárkaput logikusan akkor célszerű használni, amikor már elszaporodtak a darazsak és a kijáró védtelenebbé válik – nyár végén. De vannak a Földön olyan helyek, ahol nincs négy évszak és az év túlnyomó részében fennáll a „darázsprobléma”. Ezeken a helyeken, a mézelési időszakon kívül – hiszen akkortájt a darazsaknak is van a méheken kívüli más táplálékforrásuk – folyamatosan lehet használni a kaptárkaput. Sem a herék, sem párzáskor az anya mozgását nem korlátozza, a méhek tudnak szellőztetni is kellően. Sőt, a kaptárkapun keresztül még oxálsavas vagy egyéb hatóanyaggal ködölést, füstölést is lehet elvégezni, hiszen az anyaga ellenáll a magas hőmérsékletnek. A védekezés viszont még hatékonyabb lesz, hiszen a fürt alján, annak kellős közepén fog a kaptárba kerülni a hatóanyaggal bíró köd, füst vagy szublimálás. A kaptárkapu a darazsakkal szembeni védekezésen túl hasznos eszköz a méhesben kialakult kutatás, rablás ellen is.

Forrás: Méhészet