Back to top

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Egyes években hazánkban is felszaporodnak nyár végére a darazsak. Hallani néha, hogy komplett kisebb méhészeteket kellett felszámolni miattuk. Hiába tették ki a jól ismert műanyag ásványvizes palackokból készített, ecetes-sörös darázscsapdákat, csak gyűltek a darazsak a méhesben.

Különösen a nappali hőmérséklet csökkenésekor okoznak problémát a betolakodók, hiszen tudjuk, a darazsak még olyan hidegben is aktívak, amikor a méhek már lazább fürtben bent maradnak a kaptárban.

Ekkor a kijárónyílás, ami távol esik a fürttől, teljesen védtelen. Nincsenek őrök, nincs egyetlen méh sem a kijáróban, a darazsak garázdálkodhatnak szabadon. Ez az a pont, ez az a momentum, ami az új-zélandi darázs elleni küzdelemről szóló projekt szakembereit megfogta. A természetben mindig a kijáróhoz legközelebbi részen van a fészek és ott is telelnek be a családok. De az ember által készített legelterjedtebb kaptárakon az aljdeszkán képezték ki a nyílást, amitől néha deciméterekkel arrébb helyezkedik el a fészek, illetve a szélső méhek. Mit lehet tenni? – tették fel magukban anno a kérdést a kaptárkapu kitalálói. Két megoldás lehetséges: 1. a kaptárt kell átalakítani, 2. a meglévő, a darazsak és egyéb külső kaptárellenségek védelme szempontjából rossz kialakítású kaptárhoz kell egy eszközt készíteni. Utóbbi utat választották.

Mi is az a kaptárkapu? Egy olyan lapos alagútszerű eszköz, melyet a kijárónyílásnál a kaptárba kell betolni, egyik vége a kaptárak új bejárata lesz, a másik vége pedig a család fészkének közepére esik. Az lesz az a nyílás, ahol ki tudnak jutni a méhek a kaptár belsejébe, illetve fordítva, azon keresztül tudnak kijutni a szabadba. Logikusan, a kaptárkaput csak a világ legelterjedtebb, alsó kijárós rendszerénél lehet használni, a hazai közép- és felső kijárós kaptáraknál nem. Nyilván, az alsó kijárós kaptáraknál is meg kell oldani azt, hogy egy szűkítőelemmel pont akkora nyílást képezzünk ki, hogy a kaptárkapu beférjen (ehhez a gyártó árul kiegészítőket).

A darazsak, amikor már nem repülnek a méhek, be tudnak jutni a kaptárba, de mivel csak a fürt alatt – ahol melegebb van, mint kint – tudnak kijönni a kaptárkapuból, a méhek ott sokkal jobban tudnak védekezni, mert azonnal észreveszik a betolakodókat.

Normális esetben, hűvösben a károkozók úgy fosztják ki a méhcsalád mézkészletének nagy részét, hogy a méhek azt észre sem veszik, mivel a darazsak a kaptár belső falán közlekednek és a lépek széleiből rabolnak. A kaptárkapu használatával el sem tudnak jutni a kaptár belső faláig, hiszen egyből a fürt közelében találják magukat a túlerővel szemben, ami győzni fog. A cég standján felállított tévén remek filmet láthattunk arról, ahogy egy belső kamerával felvették, amint a kaptárkapuból kijövő darazsakat körülveszik a méhek, és néhány másodperc alatt végeznek velük (igaz, méh is elpusztul a küzdelemben). Mindeközben egy másik kamera a szomszédos kaptárban azt mutatta, hogy a kaptárkapu nélküli méhcsaládban 30-40 darázs lakmározott a méhek által nem takart lépekből.

Tudni kell, hogy a méheknek létezik egy, a betolakodókkal szembeni ellenállásra „felhívó” feromonja, amely azonnal riasztja a család minden tagját a fészek megvédésére. De ahhoz, hogy ez a feromon aktivizálódjon a családon belül, ahhoz, hogy működésbe lépjen, az kell, hogy a család tagjai találkozzanak, érintkezzenek a betolakodóval. Na, éppen ezt az egyszerű, évmilliók óta működő rendszert hozza működésbe a kaptárkapu. Hiába szűkítjük ősszel a kijárót, mint korábban említettem, akkor is teljesen védtelen a kaptár. A betolakodókról, esetünkben a darazsak jelenlétéről nem tud a család, mert nem találkoznak velük, hiszen a fürttől távolabb mozognak, lopnak mézet. A kaptárkapu még a méhek repülésére alkalmas melegebb időszakokban is hamar felébreszti a méhekben a védekezési mechanizmust, ugyanis az őrök már a közlekedőcsatornában találkoznak a betolakodókkal, riasztási feromonjuk a folyóson azonnal végighalad és a fürt közepén lévő nyíláson keresztül terjed szét a családban.

A tapasztalatokat büszkén osztották meg velem. A büszke jelzőt azért használtam, mert többször éreztették velem: a ránézésre egyszerű eszköz mögött több év tervezése, munkája áll. Sokat kellett megfigyelni a méheket, sokat kellett olvasni a méhek ide vonatkozó biológiájáról ahhoz, hogy ezt kitalálják. Elmondták, hogy miután megtámadtak a darazsak egy kisebb méhészetet, a tulajdonos beleegyezésével behelyezték a kaptárkaput az állomány minden kaptárába. A méhek egy percen belül megtanultak közlekedni a csatornán keresztül, de a darazsak nem. Órák kellettek az első darázsnak a bejutáshoz. Kifelé azonban nem láttak egyetlen darazsat sem kijönni. Mindet megölték a méhek bent. Az aljdeszka gyors ellenőrzésekor számos darázshullát találtak. Viszont a szomszéd, nem messze lévő méhész jelezte, hogy még több darazsa lett a méhesben, mint előző nap. Mi történt?

A kaptárkapun bejutni nem tudó darazsak otthagyták a méhest, a bejutókat viszont leölték a méhek, így azok nem tudtak visszamenni hírt adni a sajátjuknak a táplálékforrásról. Ezért a környék darázsfészkeinek megszűnt, mint potenciális táplálékforrása lenni a kaptárkapuval felszerelt méhészet.

A kaptárkaput logikusan akkor célszerű használni, amikor már elszaporodtak a darazsak és a kijáró védtelenebbé válik – nyár végén. De vannak a Földön olyan helyek, ahol nincs négy évszak és az év túlnyomó részében fennáll a „darázsprobléma”. Ezeken a helyeken, a mézelési időszakon kívül – hiszen akkortájt a darazsaknak is van a méheken kívüli más táplálékforrásuk – folyamatosan lehet használni a kaptárkaput. Sem a herék, sem párzáskor az anya mozgását nem korlátozza, a méhek tudnak szellőztetni is kellően. Sőt, a kaptárkapun keresztül még oxálsavas vagy egyéb hatóanyaggal ködölést, füstölést is lehet elvégezni, hiszen az anyaga ellenáll a magas hőmérsékletnek. A védekezés viszont még hatékonyabb lesz, hiszen a fürt alján, annak kellős közepén fog a kaptárba kerülni a hatóanyaggal bíró köd, füst vagy szublimálás. A kaptárkapu a darazsakkal szembeni védekezésen túl hasznos eszköz a méhesben kialakult kutatás, rablás ellen is.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészeti egyesület: az elmúlt ötven év legrosszabb akácméztermése várható

Az elmúlt ötven év legrosszabb akácméztermése várható az idén - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke kedden az M1 aktuális csatornán.

Burgonya a Herpenyő völgyében

Ez évben jár le a Kámi Mezőgazda Kft. földszerződéseinek 80 százaléka, így válaszút elé kerülnek, hogyan tudják az eddigi gazdálkodásukat tovább vinni.

Innováció és klímaváltozás: az EBB 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT-nak

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT SE & Co. KGaA németországi székhelyű vetőmag-termelőnek. Az uniós bank által biztosított pénzeszközöket a vetőmagtermelő cég kutatás-fejlesztésre kívánja felhasználni.

A biogazdálkodás problémái

Ahogy a konvencionális gazdálkodásban, úgy a biogazdálkodásban is zajlanak az események. Ezért egy „helyzetkörképben” ismertette az előnyei mellett a csapadék hátrányait, az alkalmazható növényvédelmi készítmények szükségszerűségét, valamint a kártevők és kórokozók megjelenését, illetve kártételük nagyságát dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, ügyvezetője.

eShepherd az intelligens jeladó

Az ausztrál fejlesztésű jeladó virtuális kerítésként is szolgál, és lehetővé teszi az állatok szinte állandó megfigyelését.

Vízháztartás és minőségi borászkodás

Ha van ország, amit a magyar borászoknak, főleg a magyar borstratégiával foglalkozóknak egyszer meg kell látogatniuk, az Új-Zéland. Ez az ország ugyanakkor kezdte fejleszteni bortermelését, amikor Magyarország borászata elindult a megújulás felé a 90-es évek közepén.

Kiterjesztett valóság az istállóban

A tehenek tevékenységét megfigyelő rendszerek (AMS) már most is hasznos egyedi és állományadatokat szolgáltatnak, de a kiterjesztett valóság rendszerek fejlődése és elterjedése hamarosan képes lehet szinte életre kelteni ezeket az adatokat.

Súlyfölösleg, álmatlanság: segíthet a méz? - Miért egészségesebb a méz a cukornál (2. rész)

A sorozat előző részében, megállapítottuk, hogy a mézben lévő cukrok felszívódása nem okoz akkora inzulinterhelést a szervezetnek, mint a finomított cukroké, amennyiben mértékkel fogyasztjuk! Most vizsgáljuk meg, hogyan segíti a mézfogyasztás a súlycsökkenést és miért javíthatja az alvás minőségét.

Méhlegelő családok bevonásával

„Élet-sziget” címmel alakít ki közösségi méhlegelőket Óbuda-Békásmegyer önkormányzata és az Ébredj! mozgalom. A civil szerveződés június 27-28-án a Virágnyereg út rézsűjén kezdi meg a munkát, e hétvégén a szervezők várják a kezdeményezést támogató családok segítségét.

Terjed az USA-ban az almalégy

Washington állam szigorított az almalégy elleni karanténintézkedéseken, írja a Good Fruit Grower. A kártevő a cseresznyelégy, az amerikai keleti cseresznyelégy és a dióburok-fúrólégy rokona, a Rhagoletis pomonella. Észak-Amerika északi vidékein őshonos, eredetileg vad galagonyafajokon élt, mára azonban almakártevővé lépett elő.