Back to top

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Az intenzív mezőgazdaság elengedhetetlen eleme a technológia, amelynek különböző innovatív megoldásai az agrárium területein rendre megmutatkoznak. A gépesítés folyamatosan fejlődik, mindig piacra kerül valami új, ahogy történt ez néhány évvel ezelőtt is, a vadvédelem egyik zászlóshajójának tartott rendszer bemutatásával. Itthoni alkalmazása egyelőre továbbra is várat magára…

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. Nemrég világra jött őzgidák, apróvad és más földön fészkelő madarak fiókáikkal, nyüzsgő vadmalacok pusztulnak el sokasával kaszáláskor, betakarításkor. A traktor vezetője nem veszi észre a vadat, ezért, azok a termelők, akik tekintettel vannak erre a problémára, és szívügyüknek tekintik a vad védelmét, csörgő láncokat erősítenek a munkagépek elé, megriasztva, egyben figyelmeztetve a vadat a közeledő veszélyre.

A vadriasztó lánc, azonban nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárták volna a termelők.

Kaszálás ideje alatt vadvédelem szempontjából a Pöttinger remélhetőleg elhozta a jövőt, hiszen tudniillik, ahogy a mezőgazdász is megköveteli a vad által okozott kárt (vadkárt), úgy a vadgazdálkodó is joggal kérheti a vadban okozott kár kifizetését -- hogy a kettő közül melyik kártípusnak a nyomát lehet könnyebben eltüntetni, nyilván nem kell ecsetelni…

A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE rendszer az Agritechnika kiállításon mutatkozott be bő két évvel ezelőtt, ami ráadásul meglehetősen jól sikerült, ugyanis ezüstérmet érő innovációt láttak benne a zsűriző szakemberek.

A fejlesztés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

SENSOSAFE berendezést is, akárcsak a láncokat, a kaszálógépek elé kell rögzíteni. A két módszer között azonban jelentős különbség mutatkozik, míg a láncnak a riasztás a célja, addig a SENSOSAFE érzékel.

Mégpedig úgy, hogy észleli a vad testhőmérsékletét, és valós idejű jelet küld a traktor hidraulikájára, amely rögtön kiemeli a kaszát, megóvva ezzel a vadat.

PÖTTINGER SENSOSAFE

 

A rendszer alkalmazása az állatok védelme mellett azért is hatékony, mert a termelőnek a tragikus módon végzett állatok részei nem szennyezik be például a lekaszált szénáját, így a toxinok sem veszélyeztetik később a haszonállatait.

Forrás: 
magyarmezogzadasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aki feltalálta a „keltetőgépet” - Az ausztrál talegallatyúk

Amikor az első telepesek megérkeztek Ausztráliába, az ott élő madaraknak nem feltétlenül adtak új nevet, hanem inkább az óhaza és a más, már ismert területek tollasai után nevezték el őket. Így lett a szarkához színezetében nagyon hasonló, ma fuvolázómadárként ismert tollasból egyszerűen csak szarka, míg egy másikból bozóti pulyka, noha ez utóbbinak sincs sok köze az Amerikában honos pulykához.

Az erdei kutya rejtélye

A kutyafélék Madagaszkár és Új-Zéland kivételével az ember segítsége nélkül is el tudtak terjedni. Egyedül az örök fagy birodalmai maradtak meghódíthatatlanok számukra. A mintegy 10 nemzetség 35 fajába tartozó, rendkívül változatos fajösszetételű család tagjai közt azonban vannak olyanok, melyek sok megfejthetetlen talányt rejtenek a mai napig is a tudomány számára. Ilyen az erdei kutya is.

Vadkár az uszódi határban

Képünk a Bács-Kiskun megyei Uszód határában készült. A fotón látható őznek vélhetően gidája született itt az árpatáblában, mert nem menekült messzire tőlünk, s ahogy távolodtunk, vissza is tért.

Állattitkok, emberkalandok

Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.

Szervál a háziasítás útján

A macskafélék szinte csak húst fogyasztanak. Más ragadozókkal, pl. a kutyafélékkel ellentétben növényi táplálékot szinte alig vesznek magukhoz. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sok fajuk csúcsragadozóként szerepel a táplálékpiramis tetején. Úgy a vadonban, mint a ház körül élő fajokat az ember már hosszú évezredek óta nemcsak csodálja – igyekszik környezetében is megtartani, tenyészteni.

Június 5-én indult az Agrárcenzus első szakasza

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

Bor, rend, katonásan

A szőlő- és borágazatban korán megkongatták a vészharangot. A koronavírus okozta korlátozások, a vendéglátó egységek bezárása, az idegenforgalom drasztikus visszaesése, a turizmus megállása mind-mind a borfogyasztás ellen hatott.

Eddig nem kedvezett az időjárás a dohánytermelőknek

Az időjárás eddig nem fogadta kegyeibe a dohányültetvények tulajdonosait: tavasszal a szárazság alaposan feladta a leckét a gazdálkodóknak, de a fagy sem kímélte a növényeket - számolt be a Magyar Nemzet.

Érintetlen erdőterületek, erdőrészletek és fák a Pilisi Parkerdőben

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót: őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?

Növekedhet az uniós baromfitenyésztés

Az uniós baromfitenyésztés növekedni fog, de a koronavírus és a madárinfluenza miatt kihívásokkal néz szembe.