Back to top

Nincs okunk félni a friss zöldségtől, de alaposan mossuk meg

A COVID-19 koronavírus elsődlegesen légúti kórokozó, amely a nemzetközi szervezetek tájékoztatója szerint elsősorban közvetlenül emberről emberre, cseppfertőzéssel terjed. Az élelmiszerek csomagolásán és a friss zöldségek-gyümölcsök felületén is rövid a túlélési esélye. A beszállítók pedig a legnagyobb odafigyeléssel előzik meg a termékek szennyeződését.

Kizárólag kesztyűben
Fotó: Trivega Kft.
Bár a legfrissebb eredmények szerint a vírust kimutatták fertőzött személyek vizeletében és székletében, nincs bizonyosság a vírus élelmiszerekkel terjedő fertőzésére, olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatójában. Hasonlóan az influenza és más légúti kórokozókhoz, az új koronavírus egyik terjedési módja a cseppfertőzés, melynek során a fertőzött ember köhögése vagy tüsszentése során a levegőbe jutó, a kórokozót tartalmazó nyálcseppek, légúti részecskék a közelben álló másik ember orrára vagy szájára, esetleg belégzéssel a tüdőbe kerülnek. A másik lehetséges terjedése, ha valaki a kórokozót tartalmazó nyálcseppekkel, légúti részecskék szennyezett felületek vagy tárgyak érintése után kezével az orrához, szájához vagy szeméhez nyúl.

Az eddig rendelkezésre álló információk az élelmiszerek külső csomagolásán a koronavírus nagyon rövid ideig képes életben maradni, ezáltal fertőzni. A vírus ugyanis érzékeny a beszáradásra, az UV fény hatására, valamint a környezeti hőmérsékletre.

Ahhoz, hogy a vírus hosszabb ideig maradjon életben, élő sejtre, szövetre van szüksége.

A gyártótól, forgalmazótól minden esetben elvárás, hogy az élelmiszerek felületén ne fordulhasson elő semmilyen szennyeződés, vírust tartalmazó váladék, mely a raktározás, rakodás, szállítás, áruátvétel és a csomagolt élelmiszer magyarországi forgalmazása során veszélyeztetné a láncban résztvevő dolgozókat és a vásárlókat. Munkavédelmi és járványügyi érdekből a szállításban és az áruátvételben résztvevő személynek egyszer használatos gumikesztyűt kell viselniük.

Nem csomagolt élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök) áruvá készítésekor, szállításakor és lerakodásakor ugyanezeket a szabályokat kell betartani. A friss áruk felületén is kicsi a koronavírus túlélési esélye.

A beszállítók nagyon szigorúan betartják a higiénés szabályokat
Fotó: Trivega Kft.

Felhasználás és fogyasztás előtt azonban minden esetben javasolt a zöldségek és gyümölcsök felületét alaposan folyóvízzel lemosni.

Ez azért is hasznos, mert így az esetleges egyéb káros anyagokat is eltávolíthatjuk. A gyümölcsök és zöldségek egy része viszont legalább két-három lemosást igényelnek egymás után. Ilyenek a szőlő, alma, szilva, mangó, őszibarack, körte, paradicsom, illetve a zöld leveles zöldségek, mint a spenót, sóska vagy a kelkáposzta. A leghatékonyabb megoldás persze a hámozás, ha az megoldható. De például a saláták és káposzták esetében tanácsos a külső leveleket eltávolítani és csak azokat használni, amelyek már nem érintkeztek a külvilággal. Mosogatószerrel nem érdemes megtisztítani a gyümölcsöt, mert pórusain át beszivároghat a vegyi anyag és így még több vegyszer lesz benne, mint szeretnénk.

A hőkezelés bizonyítottan megöli az élelmiszereken esetlegesen előforduló vírusokat.

Jellemzően 60 °C felett elpusztulnak, így pár perces forralás, sütés elegendő ahhoz, hogy megszabaduljunk tőlük.

Még szigorúbban

A Csongrád megyei Trivega Kft. közösségi oldalon osztotta meg, mennyire ügyelnek a fogyasztók egészsége. A nagy áruházaknak nap mint nap vitamindús hazai paradicsomot, fejes salátát, uborkát szállító termelői szervezet a kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel a szokásosnál is szigorúbb szabályokat követel meg a kertészeteiben, és a logisztikai központunkban. Még jobban ügyelnek a higiéniai előírások betartatására, a fertőtlenítésekre, dolgozóik egészségi állapotát naponta ellenőrzik a rendelkezésükre álló eszközök segítségével. Munkatársaik kesztyűben dolgoznak, váltóruhákban, hajhálóban, köpenyben csomagolnak. A takarító kollégák naponta "százszor" fertőtlenítik a közösségi helyeket, a munkaállomásokat. Központi telephelyeik IFS auditáltak, termesztő egységeik pedig GlobalGap tanúsítottak.

 

Forrás: 
NNK/Trivega Kft.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró augusztusért fohászkodnak a gazdák

A koráb­biaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az el­ma­radó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.