Az afrikai sertéspestissel fertőzött területet mintegy kétezer négyzetkilométeres körzetnagyságban határozza meg az ASP felszámolását célzó mentesítési terv, amelyen belül a fertőzés előfordulásának a helyét és a körülötte lévő pufferzónát szigorúan korlátozott területnek kell tekinteni, és háromszáz négyzetkilométer kiterjedésűnek kell lennie.
Ezen területeken belül a határozat elrendeli, hogy az összes vaddisznót tartó vadaskertben fel kell számolni az állományt.
Továbbá a határozat értelmében az erősen fertőzött, szigorúan korlátozott területeken belül tilos a vaddisznó egyéni és társas vadászata, illetve ideiglenesen minden más vadfaj vadászatát is felfüggesztették ezekben a zónákban. A szigorúan korlátozott területeibe eső vadasparkokat kettős kerítéssel kell körülvenni, hogy a szabadtéri populációval semmi esetre se érintkezzen a vadaskerti vaddisznóállomány. Emellett a vadaskertben az adott vadászati év végéig úgynevezett diagnosztikai kilövésekkel, kártalanítás mellett fel kell számolni a teljes vaddisznóállományt, illetve a vadfarmokon tartott sertevadat is fél éven belül fel kell számolni.
Annak tudatában, hogy jelenleg sincsenek pontos adataink a hazai vaddisznóállomány nagyságáról, mivelhogy a becsült állomány még mindig kisebb, mint az aktuális vadászati év vaddisznó elejtéseinek a száma, így a megkövetelt 150 százalékos elejtési hatékonyság amellett, hogy a vadászatra jogosultak számára nehezen abszolválható eredmény, így sem biztosít megfelelő képet az állományról.
A fertőzött területek vadaskertjeiben a vaddisznóállományok felszámolása valóban szükségszerű intézkedésnek tűnik – az idei FeHoVa megnyitóján Semjén Zsolt, az Országos Vadászati Védegylet elnöke is célzottan kitért arra, hogy a vadaskertekben a továbbiakban is a dám- mellett a szikaszarvas betelepítése lenne az üdvözítő –, az viszont újabb vadgazdálkodási, gazdasági, és akár állategészségügyi kérdéseket vet fel, hogy ezeken a területek más vadfajok vadászatának beszüntetése milyen mértékű állomány-túlszaporodással és vadkárral járhat, valamint esetlegesen az állománysűrűség emelkedésének következtében másfajta, újabb betegség kialakulását is okozhatja.
Nem utolsósorban a vadásztatás, mint a vadászatra jogosultak jelentős bevételi forrása szűnne meg egy tollvonás alatt.
Mindez ellehetetlenítené és tönkreteheti a vadásztársaság tagjainak és munkavállalóinak vadgazdálkodási szerepét, a hivatásos vadászok megélhetését.