Back to top

A bárány nem marad a nyakunkon

A kamionok mennek, az élőállatexport kisebb fennakadásokkal halad, egyszóval nem kell attól tartanunk, hogy a termelők nyakán maradnak a húsvéti olasz exportra nevelt bárányok. A járványügyi helyzet azon nem változtatott, hogy az embereknek enniük kell. Azonban vélhetőleg nem ez lesz az az időszak, amikor magyar vásárlók tömegei szoknak rá a juhhúsra.

Közúti juhszállítás

Így összegezhető a magyar bárányexport és hazai fogyasztás 2020. március 24-én. Ahogy azt Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója szerkesztőségünknek elmondta, az elmúlt napokban meghozott intézkedések lehetővé teszik a bárány-, illetve húsexportot. A kereskedelemben résztvevők – cégek és a különböző hatóságok munkatársai – még néha nem biztosak, kinek és milyen engedélykérelmeket kell benyújtani, illetve kiadni, de várhatóan pár napon belül már ez is rutinszerű lesz.

„A teherszállításra kijelölt folyosók működnek, a legnagyobb európai exportpiacainkra, Olaszországba, Németországba és Svájcba is szállítunk.” – emelte ki az ügyvezető.

Az általunk megkérdezett nyírségi fiatal gazda sem aggódik amiatt, hogy ne vinnék el a bárányait. A környékről korábban volt már egy nagyobb export Törökországba, a kereskedők pedig nem jelezték, hogy leállnak a felvásárlások.

Szállításra váró bárányok Nagykállóban
Fotó: Csatlós Norbert

Köztudott, hogy a húsvéti étkezési szokások miatt hazánkban is húsvétkor, illetve karácsonykor növekszik meg a bárányhús fogyasztása. „A vágóhidak dolgoznak, nincs veszélyben sem a húsexport, sem a hazai ellátás.” – mondja Hajduk Péter.

„A JUH Ász. Mindenünk a birka” - ezzel a szlogennel az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a szövetség még tavaly decemberben vásárlásösztönző kampányt indított a juhhúsfogyasztás növekedése érdekében. Az Auchan áruházakban rendeztek kóstoltatásokat. A kampány húsvétig tartott volna, azonban felfüggesztették, hisz nem szolgálná a járvány elleni védekezést, ha a kóstolókon 30-40 emberes csoportok alakultak volna ki.

„A felfüggesztett kampányt a járvány elmúltával, esetleg a karácsonyi időszakra időzítve indíthatjuk újra, bár erről még korai lenne dönteni. Bár szeretnénk, ha Magyarországon növekedne a juhhúsfogyasztás, nem vagyunk kényszer alatt, nincsenek olyan készletek, amelyeket muszáj lenne eladnunk.” – hangsúlyozza a szakember.

Sajnos azt is látni kell, hogy a juh- és különösen a bárányhús nem hasonlatható össze a baromfival vagy a sertéssel, ahol a minap a 3000 forintos ár miatt komoly fogyasztói felháborodás volt. A 2.500-5.000 forintos csontoshúsár, amennyibe a bárány kerül, nem az az árkategória, amelyet a magyar átlagvásárló keres.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.