Back to top

Lesz-e elég burgonya?

Nincsen olyan ágazat, amire ne lenne hatással a koronavírus terjedése, így a burgonya szaporítóanyag helyzet is érintett. Murai Györggyel, az egyik legnagyobb holland burgonya szaporítóanyag importőr, az Agrico Magyarországi Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A „víruseffektus” az utóbbi hetekben került előtérbe, miközben a vetőburgonya szállítás már tavaly októberben megkezdődött. Akik szeretik, hogy korán raktárukba kerüljön az áru, mert primőrösök, hamar gondoskodtak a beszerzésről. Előfordult már, hogy a fagyok miatt januárban, februárban nem tudtak szállítani, s az előhajtatás csúszott, így viszont nem tudták kihasználni a piacon a koraiságban rejlő lehetőségeket. Mások a korai vásárlás miatt anyagi előnyhöz szeretnének jutni, hiszen a tavaszi árak a tárolás miatt mindig magasabbak.

Aki megfelelő tároló kapacitással rendelkezik, az is berendeli már az előző ősszel, így biztosan ahhoz a fajtához jut, amit termeszteni szeretne, hiszen a szezon vége felé elfogynak a kurrens fajták.

Ugyanakkor a termelők jó része nem költ fémzárolt szaporítóanyagra, még mindig az előző évből „visszafogott” apró burgonyát ülteti el, ezzel borítékolva a sikertelenséget.

Murai György: Nem mondhatunk le a hazai burgonyatermesztésről
Murai György: Nem mondhatunk le a hazai burgonyatermesztésről
Fotó: viniczai

Bár úgy tűnik, a szaporítóanyagosokat kevésbé érinti a helyzet, az évi szokásos 100-nál több beérkező kamionból még 5-6 kamionnyi árujuk van kint. Nehéz szállítót találni, ugyanis elterjedt, hogy bizonyos relációból érkező sofőröket azonnal karanténba zárnak, így ettől tartva inkább belföldi fuvarokat igyekeznek szervezni.

A koronavírus hatása visszatükröződik az élelmiszerárakban.

A burgonyát nyugodtan a tartós élelmiszerek kategóriájába sorolhatjuk, hiszen megfelelő körülmények között akár néhány hónapig is tudja a háziasszony tárolni.

Kurrens cikké vált, s hiány tapasztalható belőle, hazánkban a készételek 20 százaléka tartalmaz burgonyát.

Új vetőburgonya rendeléseket pillanatnyilag az Agrico csak feltételesen vesz fel annak ellenére, hogy lenne rá igény. Nem tudják garantálni, hogyan érkezik be az országba, illetve mikor. Ha romlik a helyzet, nem megfelelőek a fuvarozási feltételek, akkor nem tudják időre biztosítani a szaporítóanyagot.

Pedig a szokásosnál érezhetően több az utórendelés. Az elmúlt napokban nőtt az érdeklődés, jellemzően szélesebb körben és kisebb mennyiségben érkeznek az igények. „Beszéltem olyan étkezési burgonya termelővel, aki néhány hete 85 forintért adta el, ma pedig 150-et kínálnak érte, ám kiürült a tárolója” - hívta fel a figyelmet az ügyvezető (közben csörög a telefon, s egy újabb megrendelő jelentkezik be, a teljesítésben csak a mennyiség és a szállítási határidő jelent korlátot).

Napok alatt nagyot ugrott az étkezési burgonya ára, s ez növeli a vetőgumó iránti keresletet.

Jellemzően nem a régi burgonyás gazdák szántanak újabb néhány hektárt a meglévőhöz, hanem kisebb termelők - akik idáig nem tudtak dönteni - jelentkeztek be. Már most látni, hogy a korábbi évekhez képest 20-25 százalékkal több a megrendelésük.

Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az étkezési burgonya ára
Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az étkezési burgonya ára
Fotó: viniczai
Burgonyából nem vagyunk önellátóak, a hazai termés az igény kétharmadát fedezi, a többi importból kerül a boltokba. Érezhetően lelassult a behozatal, de szakmai körökben nem tartanak attól, hogy kiürülnének a zöldséges pultok. Nem lehet az alapellátást kockáztatni, az élelmiszerhiány csak tetézné a bajt. „Korai attól tartani, hogy az alapvető élelmiszerek előtt lezárnák a határokat”- magyarázta a szakember, hogy ez vonatkozik a szaporítóanyagra is, mivel így a jövőnket ennénk meg.

A rendszerváltást megelőzően 40 ezer hektár burgonya területünk volt, ma ez alig haladja meg a 8000 hektárt. A szakember véleménye szerint annak is örülni kell, ha a drasztikus csökkenés itt megállna. A hazai termelőket nem lehet megvédeni, amint nálunk emelkednek az árak, megjelenik az import. A korai burgonyatermesztésre pedig kimondottan nagy szükség van, hiszen a nyári - júniusi –augusztusi - hónapokban nem tudunk külföldről sem behozni újkrumplit.

Ráadásul arról sem feledkezhetünk el, hogy a burgonyát vizsgálva ökológiai szempontból hazánk nem optimális helyen fekszik, hiszen a növény a hűvösebb, csapadékosabb, párásabb időjárást kedveli.

A klímaváltozással a vegetációban tovább fokozódik a száraz, meleg idő. Ráadásul ez a levéltetveknek, mint vírushordozóknak is kedvez, az ellenük való védelem plusz költségekkel jár. Magyarországon csak öntözéssel lehet eredményesen burgonyát termelni, míg Nyugat-Európában a fő termő vidékeken öntözés nélkül is sikeresek. Ráadásul hazánkban megszűnt a feldolgozás, ami korábban biztonságot nyújtott a gazdáknak. Tehát hatalmas pluszköltséget kell beépíteni, és ezzel együtt kell eredményesnek lenni a magyar termelőknek, ami nagyon komoly versenyhátrányt jelent.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

A mezőgazdasági nagyvállalatok 85 százalékának okoz gondot a pénzromlás

A negyedik negyedévben a legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi vállalatok közel kétharmada, 64 százaléka tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával - tájékoztatta a legújabb felméréséről a K&H csoport csütörtökön az MTI-t.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.

Körtekonferencia Hollandiában

Interpera néven rendeznek nemzetközi körtekonferenciát, hogy a termelők, kereskedők megvitathassák a körtetermesztés legújabb fejleményeit, latolgathassák az ágazat jövőjét, illetve a különböző műszaki és gazdasági kérdéseket.

Francia bagett háború

Franciaországban az infláció a bagett árát is elérte. Az egyik francia élelmiszerlánc befagyasztotta az első számú kedvenc kenyérfélének az árát. A molnárok és pékek felzúdultak.

A növényi élet és a hőmérséklet

A növények is válaszolnak a környezeti hatásokra, mindenekelőtt a gravitációra és a fényre, ezek irányítják a főtengelyük elhelyezkedését – noha vannak kivételek, mint a vízszintesen is növekedő gyökerek és hajtások. A fényt a zöld színtestek elnyelik, és összekapcsolják a különböző fotokémiai történésekkel.