Back to top

Lesz-e elég burgonya?

Nincsen olyan ágazat, amire ne lenne hatással a koronavírus terjedése, így a burgonya szaporítóanyag helyzet is érintett. Murai Györggyel, az egyik legnagyobb holland burgonya szaporítóanyag importőr, az Agrico Magyarországi Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A „víruseffektus” az utóbbi hetekben került előtérbe, miközben a vetőburgonya szállítás már tavaly októberben megkezdődött. Akik szeretik, hogy korán raktárukba kerüljön az áru, mert primőrösök, hamar gondoskodtak a beszerzésről. Előfordult már, hogy a fagyok miatt januárban, februárban nem tudtak szállítani, s az előhajtatás csúszott, így viszont nem tudták kihasználni a piacon a koraiságban rejlő lehetőségeket. Mások a korai vásárlás miatt anyagi előnyhöz szeretnének jutni, hiszen a tavaszi árak a tárolás miatt mindig magasabbak.

Aki megfelelő tároló kapacitással rendelkezik, az is berendeli már az előző ősszel, így biztosan ahhoz a fajtához jut, amit termeszteni szeretne, hiszen a szezon vége felé elfogynak a kurrens fajták.

Ugyanakkor a termelők jó része nem költ fémzárolt szaporítóanyagra, még mindig az előző évből „visszafogott” apró burgonyát ülteti el, ezzel borítékolva a sikertelenséget.

Murai György: Nem mondhatunk le a hazai burgonyatermesztésről
Murai György: Nem mondhatunk le a hazai burgonyatermesztésről
Fotó: viniczai

Bár úgy tűnik, a szaporítóanyagosokat kevésbé érinti a helyzet, az évi szokásos 100-nál több beérkező kamionból még 5-6 kamionnyi árujuk van kint. Nehéz szállítót találni, ugyanis elterjedt, hogy bizonyos relációból érkező sofőröket azonnal karanténba zárnak, így ettől tartva inkább belföldi fuvarokat igyekeznek szervezni.

A koronavírus hatása visszatükröződik az élelmiszerárakban.

A burgonyát nyugodtan a tartós élelmiszerek kategóriájába sorolhatjuk, hiszen megfelelő körülmények között akár néhány hónapig is tudja a háziasszony tárolni.

Kurrens cikké vált, s hiány tapasztalható belőle, hazánkban a készételek 20 százaléka tartalmaz burgonyát.

Új vetőburgonya rendeléseket pillanatnyilag az Agrico csak feltételesen vesz fel annak ellenére, hogy lenne rá igény. Nem tudják garantálni, hogyan érkezik be az országba, illetve mikor. Ha romlik a helyzet, nem megfelelőek a fuvarozási feltételek, akkor nem tudják időre biztosítani a szaporítóanyagot.

Pedig a szokásosnál érezhetően több az utórendelés. Az elmúlt napokban nőtt az érdeklődés, jellemzően szélesebb körben és kisebb mennyiségben érkeznek az igények. „Beszéltem olyan étkezési burgonya termelővel, aki néhány hete 85 forintért adta el, ma pedig 150-et kínálnak érte, ám kiürült a tárolója” - hívta fel a figyelmet az ügyvezető (közben csörög a telefon, s egy újabb megrendelő jelentkezik be, a teljesítésben csak a mennyiség és a szállítási határidő jelent korlátot).

Napok alatt nagyot ugrott az étkezési burgonya ára, s ez növeli a vetőgumó iránti keresletet.

Jellemzően nem a régi burgonyás gazdák szántanak újabb néhány hektárt a meglévőhöz, hanem kisebb termelők - akik idáig nem tudtak dönteni - jelentkeztek be. Már most látni, hogy a korábbi évekhez képest 20-25 százalékkal több a megrendelésük.

Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az étkezési burgonya ára
Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az étkezési burgonya ára
Fotó: viniczai
Burgonyából nem vagyunk önellátóak, a hazai termés az igény kétharmadát fedezi, a többi importból kerül a boltokba. Érezhetően lelassult a behozatal, de szakmai körökben nem tartanak attól, hogy kiürülnének a zöldséges pultok. Nem lehet az alapellátást kockáztatni, az élelmiszerhiány csak tetézné a bajt. „Korai attól tartani, hogy az alapvető élelmiszerek előtt lezárnák a határokat”- magyarázta a szakember, hogy ez vonatkozik a szaporítóanyagra is, mivel így a jövőnket ennénk meg.

A rendszerváltást megelőzően 40 ezer hektár burgonya területünk volt, ma ez alig haladja meg a 8000 hektárt. A szakember véleménye szerint annak is örülni kell, ha a drasztikus csökkenés itt megállna. A hazai termelőket nem lehet megvédeni, amint nálunk emelkednek az árak, megjelenik az import. A korai burgonyatermesztésre pedig kimondottan nagy szükség van, hiszen a nyári - júniusi –augusztusi - hónapokban nem tudunk külföldről sem behozni újkrumplit.

Ráadásul arról sem feledkezhetünk el, hogy a burgonyát vizsgálva ökológiai szempontból hazánk nem optimális helyen fekszik, hiszen a növény a hűvösebb, csapadékosabb, párásabb időjárást kedveli.

A klímaváltozással a vegetációban tovább fokozódik a száraz, meleg idő. Ráadásul ez a levéltetveknek, mint vírushordozóknak is kedvez, az ellenük való védelem plusz költségekkel jár. Magyarországon csak öntözéssel lehet eredményesen burgonyát termelni, míg Nyugat-Európában a fő termő vidékeken öntözés nélkül is sikeresek. Ráadásul hazánkban megszűnt a feldolgozás, ami korábban biztonságot nyújtott a gazdáknak. Tehát hatalmas pluszköltséget kell beépíteni, és ezzel együtt kell eredményesnek lenni a magyar termelőknek, ami nagyon komoly versenyhátrányt jelent.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Újabb veszélyes kullancsfaj verhet tábor hazánkban a klímaváltozás miatt

A Hyalomma kullancs tőlünk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén őshonos. Egyedei a madarakon élősködve vándorolnak el Európa északabbra fekvő területeire. Magyarországon már két vérszívót azonosítottak Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyékben, terjedéséről civil kullancsfigyelők jelentése adhat támpontot.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Ha most vetjük, ősz végére még megterem

Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve - rövid tenyészidejének köszönhetően - még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellet ősszel is számíthatunk friss zöldségekre így a konyhakertből...

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.