Back to top

Lesz-e elég burgonya?

Nincsen olyan ágazat, amire ne lenne hatással a koronavírus terjedése, így a burgonya szaporítóanyag helyzet is érintett. Murai Györggyel, az egyik legnagyobb holland burgonya szaporítóanyag importőr, az Agrico Magyarországi Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A „víruseffektus” az utóbbi hetekben került előtérbe, miközben a vetőburgonya szállítás már tavaly októberben megkezdődött. Akik szeretik, hogy korán raktárukba kerüljön az áru, mert primőrösök, hamar gondoskodtak a beszerzésről. Előfordult már, hogy a fagyok miatt januárban, februárban nem tudtak szállítani, s az előhajtatás csúszott, így viszont nem tudták kihasználni a piacon a koraiságban rejlő lehetőségeket. Mások a korai vásárlás miatt anyagi előnyhöz szeretnének jutni, hiszen a tavaszi árak a tárolás miatt mindig magasabbak.

Aki megfelelő tároló kapacitással rendelkezik, az is berendeli már az előző ősszel, így biztosan ahhoz a fajtához jut, amit termeszteni szeretne, hiszen a szezon vége felé elfogynak a kurrens fajták.

Ugyanakkor a termelők jó része nem költ fémzárolt szaporítóanyagra, még mindig az előző évből „visszafogott” apró burgonyát ülteti el, ezzel borítékolva a sikertelenséget.

Murai György: Nem mondhatunk le a hazai burgonyatermesztésről
Murai György: Nem mondhatunk le a hazai burgonyatermesztésről
Fotó: viniczai

Bár úgy tűnik, a szaporítóanyagosokat kevésbé érinti a helyzet, az évi szokásos 100-nál több beérkező kamionból még 5-6 kamionnyi árujuk van kint. Nehéz szállítót találni, ugyanis elterjedt, hogy bizonyos relációból érkező sofőröket azonnal karanténba zárnak, így ettől tartva inkább belföldi fuvarokat igyekeznek szervezni.

A koronavírus hatása visszatükröződik az élelmiszerárakban.

A burgonyát nyugodtan a tartós élelmiszerek kategóriájába sorolhatjuk, hiszen megfelelő körülmények között akár néhány hónapig is tudja a háziasszony tárolni.

Kurrens cikké vált, s hiány tapasztalható belőle, hazánkban a készételek 20 százaléka tartalmaz burgonyát.

Új vetőburgonya rendeléseket pillanatnyilag az Agrico csak feltételesen vesz fel annak ellenére, hogy lenne rá igény. Nem tudják garantálni, hogyan érkezik be az országba, illetve mikor. Ha romlik a helyzet, nem megfelelőek a fuvarozási feltételek, akkor nem tudják időre biztosítani a szaporítóanyagot.

Pedig a szokásosnál érezhetően több az utórendelés. Az elmúlt napokban nőtt az érdeklődés, jellemzően szélesebb körben és kisebb mennyiségben érkeznek az igények. „Beszéltem olyan étkezési burgonya termelővel, aki néhány hete 85 forintért adta el, ma pedig 150-et kínálnak érte, ám kiürült a tárolója” - hívta fel a figyelmet az ügyvezető (közben csörög a telefon, s egy újabb megrendelő jelentkezik be, a teljesítésben csak a mennyiség és a szállítási határidő jelent korlátot).

Napok alatt nagyot ugrott az étkezési burgonya ára, s ez növeli a vetőgumó iránti keresletet.

Jellemzően nem a régi burgonyás gazdák szántanak újabb néhány hektárt a meglévőhöz, hanem kisebb termelők - akik idáig nem tudtak dönteni - jelentkeztek be. Már most látni, hogy a korábbi évekhez képest 20-25 százalékkal több a megrendelésük.

Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az étkezési burgonya ára
Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az étkezési burgonya ára
Fotó: viniczai
Burgonyából nem vagyunk önellátóak, a hazai termés az igény kétharmadát fedezi, a többi importból kerül a boltokba. Érezhetően lelassult a behozatal, de szakmai körökben nem tartanak attól, hogy kiürülnének a zöldséges pultok. Nem lehet az alapellátást kockáztatni, az élelmiszerhiány csak tetézné a bajt. „Korai attól tartani, hogy az alapvető élelmiszerek előtt lezárnák a határokat”- magyarázta a szakember, hogy ez vonatkozik a szaporítóanyagra is, mivel így a jövőnket ennénk meg.

A rendszerváltást megelőzően 40 ezer hektár burgonya területünk volt, ma ez alig haladja meg a 8000 hektárt. A szakember véleménye szerint annak is örülni kell, ha a drasztikus csökkenés itt megállna. A hazai termelőket nem lehet megvédeni, amint nálunk emelkednek az árak, megjelenik az import. A korai burgonyatermesztésre pedig kimondottan nagy szükség van, hiszen a nyári - júniusi –augusztusi - hónapokban nem tudunk külföldről sem behozni újkrumplit.

Ráadásul arról sem feledkezhetünk el, hogy a burgonyát vizsgálva ökológiai szempontból hazánk nem optimális helyen fekszik, hiszen a növény a hűvösebb, csapadékosabb, párásabb időjárást kedveli.

A klímaváltozással a vegetációban tovább fokozódik a száraz, meleg idő. Ráadásul ez a levéltetveknek, mint vírushordozóknak is kedvez, az ellenük való védelem plusz költségekkel jár. Magyarországon csak öntözéssel lehet eredményesen burgonyát termelni, míg Nyugat-Európában a fő termő vidékeken öntözés nélkül is sikeresek. Ráadásul hazánkban megszűnt a feldolgozás, ami korábban biztonságot nyújtott a gazdáknak. Tehát hatalmas pluszköltséget kell beépíteni, és ezzel együtt kell eredményesnek lenni a magyar termelőknek, ami nagyon komoly versenyhátrányt jelent.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

Az ukrán gabonaszállító hajók már Nyugat-Európa felé is elindultak

Újabb három, gabonával megrakott hajó indul el Ukrajnából a Fekete-tengeren át pénteken, ebből kettő Nyugat-Európába tart. A hajók összesen mintegy 58 ezer tonna kukoricát szállítanak, közben újabb üres hajó indult el Törökországból, hogy felvegye rakományát Odesszában. A tengeri kereskedelem a héten indult újra a háború kitörése óta. A hajók biztonságát orosz, ukrán, török és ENSZ közreműködéssel szavatolják.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Beszakadt a műtrágya értékesítés a második negyedévben

A második negyedévben 44 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben az értékesítési árak 2,2-3,8-szeresére emelkedtek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. A növényvédő szereknél hasonló mértékű áremelkedést mértek a második negyedévben, miközben az értékesítés ötödével esett vissza.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.

Csemegekukorica: aszálymérséklés biostimulátorral

A biostimulátor nehéz időszakban átsegíti a fejlődésben lévő növényzetet, miközben a vegetatív részek növekedését erősíti úgy, hogy nagyobbá válik az asszimilációs felület. Használata nem a termés növelésére irányítja a figyelmet, hanem a termésbiztonságot lehet vele erősíteni.

Aszály: nincs mire várni, lépni kell

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára - figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.

Salátákat akár cserépben is nevelhetünk

Bár hazánkban a fejes saláta volt hosszú ideig a sláger, és még most is sokaknál az a nagybetűs saláta, a színes, a díszes levelű újabb fajták is lassan bekerültek a köztudatba és a konyhákba. A rövid tenyészidejű salátaféléket akár cserépben is nevelhetjük, így igazán friss lesz a tányérdíszítésünk…