Back to top

Lesz-e elég burgonya?

Nincsen olyan ágazat, amire ne lenne hatással a koronavírus terjedése, így a burgonya szaporítóanyag helyzet is érintett. Murai Györggyel, az egyik legnagyobb holland burgonya szaporítóanyag importőr, az Agrico Magyarországi Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A „víruseffektus” az utóbbi hetekben került előtérbe, miközben a vetőburgonya szállítás már tavaly októberben megkezdődött. Akik szeretik, hogy korán raktárukba kerüljön az áru, mert primőrösök, hamar gondoskodtak a beszerzésről. Előfordult már, hogy a fagyok miatt januárban, februárban nem tudtak szállítani, s az előhajtatás csúszott, így viszont nem tudták kihasználni a piacon a koraiságban rejlő lehetőségeket. Mások a korai vásárlás miatt anyagi előnyhöz szeretnének jutni, hiszen a tavaszi árak a tárolás miatt mindig magasabbak.

Aki megfelelő tároló kapacitással rendelkezik, az is berendeli már az előző ősszel, így biztosan ahhoz a fajtához jut, amit termeszteni szeretne, hiszen a szezon vége felé elfogynak a kurrens fajták.

Ugyanakkor a termelők jó része nem költ fémzárolt szaporítóanyagra, még mindig az előző évből „visszafogott” apró burgonyát ülteti el, ezzel borítékolva a sikertelenséget.

Murai György: Nem mondhatunk le a hazai burgonyatermesztésről
Murai György: Nem mondhatunk le a hazai burgonyatermesztésről
Fotó: viniczai

Bár úgy tűnik, a szaporítóanyagosokat kevésbé érinti a helyzet, az évi szokásos 100-nál több beérkező kamionból még 5-6 kamionnyi árujuk van kint. Nehéz szállítót találni, ugyanis elterjedt, hogy bizonyos relációból érkező sofőröket azonnal karanténba zárnak, így ettől tartva inkább belföldi fuvarokat igyekeznek szervezni.

A koronavírus hatása visszatükröződik az élelmiszerárakban.

A burgonyát nyugodtan a tartós élelmiszerek kategóriájába sorolhatjuk, hiszen megfelelő körülmények között akár néhány hónapig is tudja a háziasszony tárolni.

Kurrens cikké vált, s hiány tapasztalható belőle, hazánkban a készételek 20 százaléka tartalmaz burgonyát.

Új vetőburgonya rendeléseket pillanatnyilag az Agrico csak feltételesen vesz fel annak ellenére, hogy lenne rá igény. Nem tudják garantálni, hogyan érkezik be az országba, illetve mikor. Ha romlik a helyzet, nem megfelelőek a fuvarozási feltételek, akkor nem tudják időre biztosítani a szaporítóanyagot.

Pedig a szokásosnál érezhetően több az utórendelés. Az elmúlt napokban nőtt az érdeklődés, jellemzően szélesebb körben és kisebb mennyiségben érkeznek az igények. „Beszéltem olyan étkezési burgonya termelővel, aki néhány hete 85 forintért adta el, ma pedig 150-et kínálnak érte, ám kiürült a tárolója” - hívta fel a figyelmet az ügyvezető (közben csörög a telefon, s egy újabb megrendelő jelentkezik be, a teljesítésben csak a mennyiség és a szállítási határidő jelent korlátot).

Napok alatt nagyot ugrott az étkezési burgonya ára, s ez növeli a vetőgumó iránti keresletet.

Jellemzően nem a régi burgonyás gazdák szántanak újabb néhány hektárt a meglévőhöz, hanem kisebb termelők - akik idáig nem tudtak dönteni - jelentkeztek be. Már most látni, hogy a korábbi évekhez képest 20-25 százalékkal több a megrendelésük.

Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az étkezési burgonya ára
Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az étkezési burgonya ára
Fotó: viniczai
Burgonyából nem vagyunk önellátóak, a hazai termés az igény kétharmadát fedezi, a többi importból kerül a boltokba. Érezhetően lelassult a behozatal, de szakmai körökben nem tartanak attól, hogy kiürülnének a zöldséges pultok. Nem lehet az alapellátást kockáztatni, az élelmiszerhiány csak tetézné a bajt. „Korai attól tartani, hogy az alapvető élelmiszerek előtt lezárnák a határokat”- magyarázta a szakember, hogy ez vonatkozik a szaporítóanyagra is, mivel így a jövőnket ennénk meg.

A rendszerváltást megelőzően 40 ezer hektár burgonya területünk volt, ma ez alig haladja meg a 8000 hektárt. A szakember véleménye szerint annak is örülni kell, ha a drasztikus csökkenés itt megállna. A hazai termelőket nem lehet megvédeni, amint nálunk emelkednek az árak, megjelenik az import. A korai burgonyatermesztésre pedig kimondottan nagy szükség van, hiszen a nyári - júniusi –augusztusi - hónapokban nem tudunk külföldről sem behozni újkrumplit.

Ráadásul arról sem feledkezhetünk el, hogy a burgonyát vizsgálva ökológiai szempontból hazánk nem optimális helyen fekszik, hiszen a növény a hűvösebb, csapadékosabb, párásabb időjárást kedveli.

A klímaváltozással a vegetációban tovább fokozódik a száraz, meleg idő. Ráadásul ez a levéltetveknek, mint vírushordozóknak is kedvez, az ellenük való védelem plusz költségekkel jár. Magyarországon csak öntözéssel lehet eredményesen burgonyát termelni, míg Nyugat-Európában a fő termő vidékeken öntözés nélkül is sikeresek. Ráadásul hazánkban megszűnt a feldolgozás, ami korábban biztonságot nyújtott a gazdáknak. Tehát hatalmas pluszköltséget kell beépíteni, és ezzel együtt kell eredményesnek lenni a magyar termelőknek, ami nagyon komoly versenyhátrányt jelent.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

A növényfejlődés irányítása, stresszkezelés

A Siófokon tartott Szimbiózis Kertésztalálkozó tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem szekciójának előadásai egyebek mellett a növényfejlődés hatékony irányításával és a növények stresszkezelésével foglalkoztak.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.