Back to top

A biogazdálkodás fortélyai

Nem csak a vegyszerek szinte teljes kiiktatásától lesz "bio" egy gazdaság, hanem attól, hogy ellenőrzött körülmények között gazdálkodunk. Persze az előírások betartása mellett fontos, hogy valóban képviseljük mindazt, ami a biokertészkedést jelenti. Vagyis ügyelni kell az ökológiai egyensúlyra, a biológiai sokféleség fennmaradására.

Fotó: BNE
Ware Borbála, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke és férje, Péter 1994-óta biogazdálkodnak. Négy magyar szürkemarhával kezdték, ám amikor a legnagyobb volt a gazdaságuk 24 szürkemarha, két ló, tíz disznó, öt, liba, számos kacsa és tyúk is tartozott a portához. Fogadtak önkénteseket is a világ minden tájáról, hogy a bio-, és tájgazdálkodást tanítsák nekik. A falusi turizmus keretein belül szálláshelyet, és friss tejtermékeket is kínáltak a hozzájuk érkezőknek. Napjaikra ugyan jóval kisebb a gazdaság, ám a biogazdálkodás mit sem változott a Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán.

S hogy miért éppen a szürkemarhát választotta a család a biogazdálkodásának alapjaként?

A válasz kézzelfoghatónak tűnik, hiszen e jószág alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű legelőket. Az állatok ridegtartásban vannak, egyetlen csordában. 

Napjaikban e gulya haszna a szaporulat levágása. Mire Gyulakeszibe a vágóhídra kerül a jószág már van gazdája minden porcikájának. A háziasszony ugyanis az internet segítségével előre kiméri valamennyi részét. Főként állandó kuncsaftok a vásárlóik, akik ha kell egy évet is várnak, míg a kiválasztott bio-szürkemarha húshoz hozzájutnak.

A bio-veteményes kertben is megvan a tudománya annak, hogy mit kell egymás mellett termeszteni. A növények egymásra is kifejtik a hatásukat. Van, ami jól érzi magát egy másik közelében, sőt előnyös neki, mert segíti a kártevőkkel szembeni védekezésben –, és van, amit nem érdemes egymás mellé vetni.

Például ruta jól érzi magát, ha zsályát ültetünk mellé – mutatja Ware Borbála, majd hozzáteszi, hogy általában gyógynövényeket ültet vetemény közé. De jó taktika az is, ha körbeveszi a kertet snidliggel, hiszen annak kártevő riasztó hatása van, éppúgy, mint a büdöskének.

Ha "bioban" gondolkodunk nem csak a saját pillanatnyi hasznukra kell figyelnünk. Fontos, hogy meghagyjunk virágzó zöldségeket, hogy legyen mit enni, beporozni a méheknek.

És persze van még más apró, ám annál hasznosabb fogás is. Az édesköményről például jó tudni, hogy kizsarolja a talajt. Ezért időnként nagy adag komposztot kell alkalmazni a területén.

A biokertben a diófaleveleknek is fontos szerepük van. Ezekkel borítják be a veteményes ágyások közötti utakat. Ily módon a biokertészt szolgálja a diófalevél csíragátló hatása. Sőt a közhiedelemmel ellenkezően a komposztba is lehet rakni belőle, igaz csak akkor, ha komposztunk kevesebb, mint 25 %-át teszi ki a diófalevél.

A másik fontos tétel a bio-kertészkedésben, hogy fedetten kell tartani a föld felszínét. Egyrészt a felső 15 cm-ben lakik az a milliárdnyi élőlény, amely egyensúlyban tartja a talajt. Ide vetjük a magokat is. Ha pucér a felszín az nem jó – szögezi le Ware Borbála. Egyrészt kiszárad, kevésbé tartja meg a vizet, jobban lehűl és ezek egyáltalán nem előnyösek a talaj élővilágának.

A kártevőkkel szemben a legjobb védekezés az ellenálló fajta növények termesztése, a vetésforgó alkalmazása, és a biogazdálkodónak némi türelemre is szüksége van. A levéltetvek megjelenése után ne nyúljunk azonnal a permethez, ami más rovart is elpusztít nem csak a számunkra kárt okozót, de a hasznost is. Várjunk inkább két hetet, míg a katicák is előbújnak és ők elvégzik a kártevőirtást.

Egy korábban nem bio művelésben használt terület, átlagosan 3 év alatt áll helyre, ha felhagyunk a műtrágyázással, és biogadálkodunk rajta. Ilyen esetben természetesen is visszatelepszik a sokféle zöld és számos gyógynövény is megjelenik. Ezek a talajt is gyógyítják, de fontosak a növénytársulások is, mert ezek egymást segítik, támogatják, az egyensúlyi állapotot létrehozzák.
Ha a biokertben lenézünk a lábunk alá, akkor legalább 10 féle olyan növényt kell látunk, amit nem mi vetettünk, ültettünk, hanem magától nőtt. És ez nem is baj, nem kell száműznünk őket, hiszen minden lénynek van valami jó hatása.

Ha monokultúrában termesztünk, csökken a biodiverzitás. Ha elmegyünk egy nagyüzemi körülmények között termesztett kukoricásban ott mindössze 2-3 féle gyom van csak, aminek a gazdálkodók örülnek, hiszen csak az ellen kell küzdeniük.

Ám ez egyben azt is jelenti, hogy kipusztítottak onnan számtalan növény-, és állatfajt, ami korábban egyensúlyban tartotta a terület élővilágát, gondoskodott a talaj tápanyag ellátottságáról, a sokféle ásványi anyagról, amelyre a növényeknek és az állatoknak egyaránt szükségük an az egészséges élethez – szögezi le Ware Borbála.

Ha pedig állatokat tartunk fontos, hogy mit legelnek. Ha egészséges, sokféle fűfélét, gyógynövényt esznek, amelyek ásványi anyag dús talajban nőttek, akkor a húsukban is mindez megjelenik.
Az se titok, hogy a napjainkban sokkal több az allergiás, és a különféle betegséggel küszködők aránya. A táplálkozás, az élelmiszerek milyensége pedig az egyik kulcskérdése az egészségnek.

Egy bioalmában például legalább 300 féle elemet találhatunk. A nagyüzemi termesztésben, műtrágyán felnőtt növényekben nem csak kevesebb a nyomelem és ásványi anyag van, de azok nagy része is egy mesterséges anyagból származnak.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

#ForestBiodiversity

Lépjünk túl a közhelyeken és hallgassuk meg az erdészeket, értsük meg a tevékenységüket, tanuljunk a tapasztalataikból! Dióhéjban ez az új, #ForestBiodiversity elnevezésű figyelemfelkeltő kampány üzenete, amelyet hat, az európai erdészeti ágazatot képviselő egyesület indított Brüsszelben.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

Klímasemleges mezőgazdaság – termelői vélemény

Az Európai Parlament október 7-én elfogadta a az egész EU-ra kiterjedő klímarendeletet, amely a tervek szerint biztosítja az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot, és amely a mezőgazdasági termelőket ösztönzi a szén-dioxid-megkötés fokozására.

Péntektől érkezik a támogatási előleg a magyar gazdákhoz

Október 16-án indul az agrártámogatások előlegfizetése, jelentette be Nagy István Agrárminiszter és Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke. Még az idén 290 milliárd forint jut el a gazdálkodókhoz, hogy segítse az őszi munkák elvégzését.

Érdekes konyhai móka: „regrow”, az újratermesztés

Az újrahasznosítás ötlete elérte már a hobbikertészetet is. Ennek lényege, hogy egy amúgy konyhai szempontból hulladéknak számító növényi részből újra fogyasztásra alkalmas növényt növesztünk. Érdemes kipróbálni.

A nemzeti össztermék egyre nagyobb százaléka származik a mezőgazdaságból

Legutóbbi vajdasági helyzetjelentésemet azzal kezdtem, hogy az ideihez hasonló ideális nyári csapadékeloszlásra még az idősebb gazdák sem emlékeznek itt a Duna és a Tisza közének csücskében: június 1-jétől augusztus végéig nem kevesebb, mint 384 liter áztatta a termőföldet.

Vissza a természethez - Ökológai gazdálkodás Európában

Közismert, hogy az EU-nak az Európai Zöld Megállapodásra és a Termőföldtől az asztalig stratégiára alapozva az a terve, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-án ökológiai gazdálkodást folytassanak a termelők. Ez a szemlélet világszerte egyre népszerűbb.

Beleszólni Európa dolgaiba

A következő hét éves KAP tervezési folyamatában két, a vidéket, a mezőgazdaságot érintő területen is várják a termelők vagy akár az egyszerű uniós állampolgárok véleményét. Az egyik a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképről, a másik az ökológiai gazdálkodásról.

Ne hagyjuk elszaporodni a takácsatkákat!

Most ősszel sok a takácsatka a szamócában, figyelmeztet honlapján és a magyar termesztőknek küldött hírlevelében Klaas Plas holland szaktanácsadó. Rég nem látott annyi takácsatkát, mint most. Be kell avatkozni, nehogy tavasszal még több legyen belőlük.