Back to top

A biogazdálkodás fortélyai

Nem csak a vegyszerek szinte teljes kiiktatásától lesz "bio" egy gazdaság, hanem attól, hogy ellenőrzött körülmények között gazdálkodunk. Persze az előírások betartása mellett fontos, hogy valóban képviseljük mindazt, ami a biokertészkedést jelenti. Vagyis ügyelni kell az ökológiai egyensúlyra, a biológiai sokféleség fennmaradására.

Fotó: BNE
Ware Borbála, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke és férje, Péter 1994-óta biogazdálkodnak. Négy magyar szürkemarhával kezdték, ám amikor a legnagyobb volt a gazdaságuk 24 szürkemarha, két ló, tíz disznó, öt, liba, számos kacsa és tyúk is tartozott a portához. Fogadtak önkénteseket is a világ minden tájáról, hogy a bio-, és tájgazdálkodást tanítsák nekik. A falusi turizmus keretein belül szálláshelyet, és friss tejtermékeket is kínáltak a hozzájuk érkezőknek. Napjaikra ugyan jóval kisebb a gazdaság, ám a biogazdálkodás mit sem változott a Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán.

S hogy miért éppen a szürkemarhát választotta a család a biogazdálkodásának alapjaként?

A válasz kézzelfoghatónak tűnik, hiszen e jószág alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű legelőket. Az állatok ridegtartásban vannak, egyetlen csordában. 

Napjaikban e gulya haszna a szaporulat levágása. Mire Gyulakeszibe a vágóhídra kerül a jószág már van gazdája minden porcikájának. A háziasszony ugyanis az internet segítségével előre kiméri valamennyi részét. Főként állandó kuncsaftok a vásárlóik, akik ha kell egy évet is várnak, míg a kiválasztott bio-szürkemarha húshoz hozzájutnak.

A bio-veteményes kertben is megvan a tudománya annak, hogy mit kell egymás mellett termeszteni. A növények egymásra is kifejtik a hatásukat. Van, ami jól érzi magát egy másik közelében, sőt előnyös neki, mert segíti a kártevőkkel szembeni védekezésben –, és van, amit nem érdemes egymás mellé vetni.

Például ruta jól érzi magát, ha zsályát ültetünk mellé – mutatja Ware Borbála, majd hozzáteszi, hogy általában gyógynövényeket ültet vetemény közé. De jó taktika az is, ha körbeveszi a kertet snidliggel, hiszen annak kártevő riasztó hatása van, éppúgy, mint a büdöskének.

Ha "bioban" gondolkodunk nem csak a saját pillanatnyi hasznukra kell figyelnünk. Fontos, hogy meghagyjunk virágzó zöldségeket, hogy legyen mit enni, beporozni a méheknek.

És persze van még más apró, ám annál hasznosabb fogás is. Az édesköményről például jó tudni, hogy kizsarolja a talajt. Ezért időnként nagy adag komposztot kell alkalmazni a területén.

A biokertben a diófaleveleknek is fontos szerepük van. Ezekkel borítják be a veteményes ágyások közötti utakat. Ily módon a biokertészt szolgálja a diófalevél csíragátló hatása. Sőt a közhiedelemmel ellenkezően a komposztba is lehet rakni belőle, igaz csak akkor, ha komposztunk kevesebb, mint 25 %-át teszi ki a diófalevél.

A másik fontos tétel a bio-kertészkedésben, hogy fedetten kell tartani a föld felszínét. Egyrészt a felső 15 cm-ben lakik az a milliárdnyi élőlény, amely egyensúlyban tartja a talajt. Ide vetjük a magokat is. Ha pucér a felszín az nem jó – szögezi le Ware Borbála. Egyrészt kiszárad, kevésbé tartja meg a vizet, jobban lehűl és ezek egyáltalán nem előnyösek a talaj élővilágának.

A kártevőkkel szemben a legjobb védekezés az ellenálló fajta növények termesztése, a vetésforgó alkalmazása, és a biogazdálkodónak némi türelemre is szüksége van. A levéltetvek megjelenése után ne nyúljunk azonnal a permethez, ami más rovart is elpusztít nem csak a számunkra kárt okozót, de a hasznost is. Várjunk inkább két hetet, míg a katicák is előbújnak és ők elvégzik a kártevőirtást.

Egy korábban nem bio művelésben használt terület, átlagosan 3 év alatt áll helyre, ha felhagyunk a műtrágyázással, és biogadálkodunk rajta. Ilyen esetben természetesen is visszatelepszik a sokféle zöld és számos gyógynövény is megjelenik. Ezek a talajt is gyógyítják, de fontosak a növénytársulások is, mert ezek egymást segítik, támogatják, az egyensúlyi állapotot létrehozzák.
Ha a biokertben lenézünk a lábunk alá, akkor legalább 10 féle olyan növényt kell látunk, amit nem mi vetettünk, ültettünk, hanem magától nőtt. És ez nem is baj, nem kell száműznünk őket, hiszen minden lénynek van valami jó hatása.

Ha monokultúrában termesztünk, csökken a biodiverzitás. Ha elmegyünk egy nagyüzemi körülmények között termesztett kukoricásban ott mindössze 2-3 féle gyom van csak, aminek a gazdálkodók örülnek, hiszen csak az ellen kell küzdeniük.

Ám ez egyben azt is jelenti, hogy kipusztítottak onnan számtalan növény-, és állatfajt, ami korábban egyensúlyban tartotta a terület élővilágát, gondoskodott a talaj tápanyag ellátottságáról, a sokféle ásványi anyagról, amelyre a növényeknek és az állatoknak egyaránt szükségük an az egészséges élethez – szögezi le Ware Borbála.

Ha pedig állatokat tartunk fontos, hogy mit legelnek. Ha egészséges, sokféle fűfélét, gyógynövényt esznek, amelyek ásványi anyag dús talajban nőttek, akkor a húsukban is mindez megjelenik.
Az se titok, hogy a napjainkban sokkal több az allergiás, és a különféle betegséggel küszködők aránya. A táplálkozás, az élelmiszerek milyensége pedig az egyik kulcskérdése az egészségnek.

Egy bioalmában például legalább 300 féle elemet találhatunk. A nagyüzemi termesztésben, műtrágyán felnőtt növényekben nem csak kevesebb a nyomelem és ásványi anyag van, de azok nagy része is egy mesterséges anyagból származnak.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mitől függ az erdők sokszínűsége?

Az Egyenlítőhöz közeli vidékeken a fafajok száma lényegesen több, mint attól északra és délre. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány minden eddiginél pontosabban vizsgálta ennek okait, és úgy tűnik, hogy a trópusi fafajok sokfélesége nem kizárólag a klimatikus tényezőktől függ.

Az ökológiai gyümölcstermesztés aktuális kérdései

Az öko gyümölcstermesztési szakmai nap illeszkedik az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ÖMKi) szakmai napjainak sorába, amelyek alkalmat adnak az ÖMKi on-farm kutatásainak bemutatására és az ágazat aktuális helyzetének áttekintésére.

A hőhullám a tengerben is "aszályt" okozott

Spanyolországban rekord hosszú ideig, 42 napig tartott nyáron a hőhullám, aminek eredményeképp a Ebro torkolatánál a víz hőmérséklete elérte a 30 fokot. Ennek következtében az osztrigatelepek elpusztultak, de a tengeri ökoszisztémát is az "elsivatagosodás" fenyegeti.

Talajélet: ketyeg az óra

Európában a szántóföldek területe óránként 11 hektárral, a világ mezőgazdasági területe pedig 50 ezer négyzetkilométerrel csökken évente. Ez azt jelenti, hogy 75 milliárd tonna termőföld semmisül meg minden évben, és ami számunkra a legrosszabb hír: Európában 17-szer gyorsabban pusztulnak a talajok, mint épülnek. Ilyen és ehhez hasonló riasztó adatokkal kezdte előadását Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója Bábolnán, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Ifjú Gazda Tagozata és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös, Talajegészség az életünk záloga című rendezvényén.

Minőségi élelmiszereket előállító termelőket díjaztak

A SVÉT – Stílusos Vidéki Éttermiség és a Magyar Konyha magazin, Borbás Marcsi közreműködésével a tatai Esterházy-kastély parkjában immár hetedik alkalommal adta át a Magyar Konyha Termelői Díját. Az elismerést idén borecetet készítő családi vállalkozás, egy baromfitenyésztő és egy bio kertész testvérpár vehette át.

Klímabarát varjúhájszőnyeg

A zöldtetőknek számos közismert előnyük van: javítják a levegő minőségét, szabályozzák a mikroklímát, fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás növelésében és az esővíz-gazdálkodásban.

Összeállították, hogy csökkenthetik a tejtermelő gazdaságok a károsanyag-kibocsátásukat

Egy gyakorlati ajánlásokat tartalmazó útmutatót állítottak össze az Egyesült Királyságban, melynek segítségével az tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok csökkenthetik a káros anyag kibocsátásukat, vagy akár a zéró nettó kibocsátást is elérhetik.

Talajegészség, magyar előzményekkel

Még napjainkban is tartja magát a nézet, hogy minden újdonságot, fogalmat, technológiát csakis a „művelt Nyugat”, és leginkább Amerika fedezhet fel, vezethet be. Manapság ilyen a talajegészség (soil health), aminek fenntartására ugyan számos – hasznos – tanács érkezik a tengerentúlról, ám aki egy kicsit is jártas a témában, annak Cserháti, Manninger, Kemenesy neve is eszébe kell jusson.

Egy takarónövény hatékonyabb, mint a növénykeverékek

Egy kanadai kutatóscsoportban felmerült a kérdés, hogy vajon a keverékek tényleg hatékonyabban elnyomják-e a gyomokat, mintha monokultúrában használnánk valamilyen takarónövényt?

Atkák a bambuszokon

Hazánkban is igen kedvelt, sőt talán egyre többfelé megtalálható dísznövények a bambuszok vagy más szóval botnádak, amelyeket erőszakos terjedésük ellenére gyakran ültetnek magánkertekbe is. Ezek a növények Kelet- és Délkelet-Ázsiában fontos szerepet töltenek be az emberek mindennapi életében, lakóépületeket, használati eszközöket készítenek belőlük, illetve egyes részeiket élelmiszerként is fogyasztják.