Back to top

A biogazdálkodás fortélyai

Nem csak a vegyszerek szinte teljes kiiktatásától lesz "bio" egy gazdaság, hanem attól, hogy ellenőrzött körülmények között gazdálkodunk. Persze az előírások betartása mellett fontos, hogy valóban képviseljük mindazt, ami a biokertészkedést jelenti. Vagyis ügyelni kell az ökológiai egyensúlyra, a biológiai sokféleség fennmaradására.

Fotó: BNE
Ware Borbála, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke és férje, Péter 1994-óta biogazdálkodnak. Négy magyar szürkemarhával kezdték, ám amikor a legnagyobb volt a gazdaságuk 24 szürkemarha, két ló, tíz disznó, öt, liba, számos kacsa és tyúk is tartozott a portához. Fogadtak önkénteseket is a világ minden tájáról, hogy a bio-, és tájgazdálkodást tanítsák nekik. A falusi turizmus keretein belül szálláshelyet, és friss tejtermékeket is kínáltak a hozzájuk érkezőknek. Napjaikra ugyan jóval kisebb a gazdaság, ám a biogazdálkodás mit sem változott a Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán.

S hogy miért éppen a szürkemarhát választotta a család a biogazdálkodásának alapjaként?

A válasz kézzelfoghatónak tűnik, hiszen e jószág alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű legelőket. Az állatok ridegtartásban vannak, egyetlen csordában. 

Napjaikban e gulya haszna a szaporulat levágása. Mire Gyulakeszibe a vágóhídra kerül a jószág már van gazdája minden porcikájának. A háziasszony ugyanis az internet segítségével előre kiméri valamennyi részét. Főként állandó kuncsaftok a vásárlóik, akik ha kell egy évet is várnak, míg a kiválasztott bio-szürkemarha húshoz hozzájutnak.

A bio-veteményes kertben is megvan a tudománya annak, hogy mit kell egymás mellett termeszteni. A növények egymásra is kifejtik a hatásukat. Van, ami jól érzi magát egy másik közelében, sőt előnyös neki, mert segíti a kártevőkkel szembeni védekezésben –, és van, amit nem érdemes egymás mellé vetni.

Például ruta jól érzi magát, ha zsályát ültetünk mellé – mutatja Ware Borbála, majd hozzáteszi, hogy általában gyógynövényeket ültet vetemény közé. De jó taktika az is, ha körbeveszi a kertet snidliggel, hiszen annak kártevő riasztó hatása van, éppúgy, mint a büdöskének.

Ha "bioban" gondolkodunk nem csak a saját pillanatnyi hasznukra kell figyelnünk. Fontos, hogy meghagyjunk virágzó zöldségeket, hogy legyen mit enni, beporozni a méheknek.

És persze van még más apró, ám annál hasznosabb fogás is. Az édesköményről például jó tudni, hogy kizsarolja a talajt. Ezért időnként nagy adag komposztot kell alkalmazni a területén.

A biokertben a diófaleveleknek is fontos szerepük van. Ezekkel borítják be a veteményes ágyások közötti utakat. Ily módon a biokertészt szolgálja a diófalevél csíragátló hatása. Sőt a közhiedelemmel ellenkezően a komposztba is lehet rakni belőle, igaz csak akkor, ha komposztunk kevesebb, mint 25 %-át teszi ki a diófalevél.

A másik fontos tétel a bio-kertészkedésben, hogy fedetten kell tartani a föld felszínét. Egyrészt a felső 15 cm-ben lakik az a milliárdnyi élőlény, amely egyensúlyban tartja a talajt. Ide vetjük a magokat is. Ha pucér a felszín az nem jó – szögezi le Ware Borbála. Egyrészt kiszárad, kevésbé tartja meg a vizet, jobban lehűl és ezek egyáltalán nem előnyösek a talaj élővilágának.

A kártevőkkel szemben a legjobb védekezés az ellenálló fajta növények termesztése, a vetésforgó alkalmazása, és a biogazdálkodónak némi türelemre is szüksége van. A levéltetvek megjelenése után ne nyúljunk azonnal a permethez, ami más rovart is elpusztít nem csak a számunkra kárt okozót, de a hasznost is. Várjunk inkább két hetet, míg a katicák is előbújnak és ők elvégzik a kártevőirtást.

Egy korábban nem bio művelésben használt terület, átlagosan 3 év alatt áll helyre, ha felhagyunk a műtrágyázással, és biogadálkodunk rajta. Ilyen esetben természetesen is visszatelepszik a sokféle zöld és számos gyógynövény is megjelenik. Ezek a talajt is gyógyítják, de fontosak a növénytársulások is, mert ezek egymást segítik, támogatják, az egyensúlyi állapotot létrehozzák.
Ha a biokertben lenézünk a lábunk alá, akkor legalább 10 féle olyan növényt kell látunk, amit nem mi vetettünk, ültettünk, hanem magától nőtt. És ez nem is baj, nem kell száműznünk őket, hiszen minden lénynek van valami jó hatása.

Ha monokultúrában termesztünk, csökken a biodiverzitás. Ha elmegyünk egy nagyüzemi körülmények között termesztett kukoricásban ott mindössze 2-3 féle gyom van csak, aminek a gazdálkodók örülnek, hiszen csak az ellen kell küzdeniük.

Ám ez egyben azt is jelenti, hogy kipusztítottak onnan számtalan növény-, és állatfajt, ami korábban egyensúlyban tartotta a terület élővilágát, gondoskodott a talaj tápanyag ellátottságáról, a sokféle ásványi anyagról, amelyre a növényeknek és az állatoknak egyaránt szükségük an az egészséges élethez – szögezi le Ware Borbála.

Ha pedig állatokat tartunk fontos, hogy mit legelnek. Ha egészséges, sokféle fűfélét, gyógynövényt esznek, amelyek ásványi anyag dús talajban nőttek, akkor a húsukban is mindez megjelenik.
Az se titok, hogy a napjainkban sokkal több az allergiás, és a különféle betegséggel küszködők aránya. A táplálkozás, az élelmiszerek milyensége pedig az egyik kulcskérdése az egészségnek.

Egy bioalmában például legalább 300 féle elemet találhatunk. A nagyüzemi termesztésben, műtrágyán felnőtt növényekben nem csak kevesebb a nyomelem és ásványi anyag van, de azok nagy része is egy mesterséges anyagból származnak.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A marhahús is része az egészséges táplálkozásnak

Az NPK Charolais Kft. szakembereivel a termőföldtől az asztalig elv megvalósításáról, az általuk létrehozott különleges vágóalapanyag sajátosságairól és értékesítési láncáról, valamint a marhahúsról mint egészséges élelmiszerről beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Fókuszban a biomassza alapú gazdaság

A Magyar Tudományos Akadémia 2022 novemberében immár 19. alkalommal rendezi meg a hazai tudományos élet kiemelt eseményét a Magyar Tudomány Ünnepét. Az Agrárminisztérium az saját rendezvénnyel kívánt csatlakozni az eseményhez, melynek fókuszában a hazai fenntartható erőforrás-használat valamint a biomassza alapú gazdasággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés szerepel.

Hogyan lettek biotermesztők?

A csehországi bioszőlő-termesztés fejlődéséről hallhattak előadást a Biocont Klub első, Bodrogkeresztúron tartott rendezvényén részt vevők, és két neves szőlész-borász is elmondta, miért választotta ezt a módszert.

Egy kisgazdaság genetikai térképe

„Csak szép, vagy lesz valami gazdasági haszna is?” – hangzott a kérdés néhány héttel ezelőtt az egyik kisborjú, Brooklyn láttán. Hazánkban véleményem szerint a fajtaválasztást illetően igencsak beszűkült látókörűek a tejelő ágazatban dolgozók.

Lappangó betegség: a gümőkór

Idén augusztus végéig öt alkalommal is találtak gümőkórral fertőzött szarvasmarha-állományt hazánkban. A Nébih hírportálján megjelent tájékoztatás szerint az éves kötelező ellenőrzésen derült fény a fertőzöttségre, ami a felülvizsgálat szükségességét és hatékonyságát jelzi, hiszen az állatok nem mutatták a betegség tüneteit.

Több mint 10 magas vastartalmú élelmiszer, húsevőknek és vegánoknak egyaránt

A vas egyike azoknak a tápanyagoknak, amelyekről gyakran hallunk, de emellett az egyik legnehezebben bevihető tápanyag is, ha nem figyelünk kellőképpen arra, hogy vasban gazdag ételeket tartsunk az étrendünkben, különösen, ha vegán vagy vegetáriánusok vagyunk.

Nemzetközi konferenciát rendez a Tokaj-Hegyalja Egyetem a fenntartható borászatról

A Tokaj-Hegyalja Egyetem 15 országból érkező, 108 neves előadó részvételével rendez nemzetközi kongresszust a fenntartható szőlészetről, borászatról - közölte az oktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

Fordított legeltetés a Burrenen

Néhány hintés szenteltvízzel és egy rövid ima. Így kezdődik egy kevésbé ismert őszi szokás Délnyugat-Írországban, a Burren karsztvidéken, ahol fordítva legeltetik a szarvasmarhát.

Húsmarhatartás a piac igényei szerint

A borsodnádasdi Kelemen családot nem véletlenül ajánlották a figyelmembe. Balázs egyéni vállalkozóként viszi a családi gazdaságot, ahol húsmarhát tenyésztenek. Édesapja is besegít a vállalkozásokba, ugyanis a család a mezőgazdaság mellett éttermet és kocsmát üzemeltet. Balázs felesége tanítónő, akinek mindezek mellett arra is jut ideje, hogy a tekintélyes méretű konyhakertet is művelje.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 45. hét

Megkezdődött a következő üteme a 10 hektár alatti állami földek értékesítésének. Ezúttal főként erdő, gyümölcsös, szőlő és fásított területekre, valamint vegyes művelési ágú földekre lehet ajánlatot tenni.