Back to top

A biogazdálkodás fortélyai

Nem csak a vegyszerek szinte teljes kiiktatásától lesz "bio" egy gazdaság, hanem attól, hogy ellenőrzött körülmények között gazdálkodunk. Persze az előírások betartása mellett fontos, hogy valóban képviseljük mindazt, ami a biokertészkedést jelenti. Vagyis ügyelni kell az ökológiai egyensúlyra, a biológiai sokféleség fennmaradására.

Fotó: BNE
Ware Borbála, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke és férje, Péter 1994-óta biogazdálkodnak. Négy magyar szürkemarhával kezdték, ám amikor a legnagyobb volt a gazdaságuk 24 szürkemarha, két ló, tíz disznó, öt, liba, számos kacsa és tyúk is tartozott a portához. Fogadtak önkénteseket is a világ minden tájáról, hogy a bio-, és tájgazdálkodást tanítsák nekik. A falusi turizmus keretein belül szálláshelyet, és friss tejtermékeket is kínáltak a hozzájuk érkezőknek. Napjaikra ugyan jóval kisebb a gazdaság, ám a biogazdálkodás mit sem változott a Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán.

S hogy miért éppen a szürkemarhát választotta a család a biogazdálkodásának alapjaként?

A válasz kézzelfoghatónak tűnik, hiszen e jószág alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű legelőket. Az állatok ridegtartásban vannak, egyetlen csordában. 

Napjaikban e gulya haszna a szaporulat levágása. Mire Gyulakeszibe a vágóhídra kerül a jószág már van gazdája minden porcikájának. A háziasszony ugyanis az internet segítségével előre kiméri valamennyi részét. Főként állandó kuncsaftok a vásárlóik, akik ha kell egy évet is várnak, míg a kiválasztott bio-szürkemarha húshoz hozzájutnak.

A bio-veteményes kertben is megvan a tudománya annak, hogy mit kell egymás mellett termeszteni. A növények egymásra is kifejtik a hatásukat. Van, ami jól érzi magát egy másik közelében, sőt előnyös neki, mert segíti a kártevőkkel szembeni védekezésben –, és van, amit nem érdemes egymás mellé vetni.

Például ruta jól érzi magát, ha zsályát ültetünk mellé – mutatja Ware Borbála, majd hozzáteszi, hogy általában gyógynövényeket ültet vetemény közé. De jó taktika az is, ha körbeveszi a kertet snidliggel, hiszen annak kártevő riasztó hatása van, éppúgy, mint a büdöskének.

Ha "bioban" gondolkodunk nem csak a saját pillanatnyi hasznukra kell figyelnünk. Fontos, hogy meghagyjunk virágzó zöldségeket, hogy legyen mit enni, beporozni a méheknek.

És persze van még más apró, ám annál hasznosabb fogás is. Az édesköményről például jó tudni, hogy kizsarolja a talajt. Ezért időnként nagy adag komposztot kell alkalmazni a területén.

A biokertben a diófaleveleknek is fontos szerepük van. Ezekkel borítják be a veteményes ágyások közötti utakat. Ily módon a biokertészt szolgálja a diófalevél csíragátló hatása. Sőt a közhiedelemmel ellenkezően a komposztba is lehet rakni belőle, igaz csak akkor, ha komposztunk kevesebb, mint 25 %-át teszi ki a diófalevél.

A másik fontos tétel a bio-kertészkedésben, hogy fedetten kell tartani a föld felszínét. Egyrészt a felső 15 cm-ben lakik az a milliárdnyi élőlény, amely egyensúlyban tartja a talajt. Ide vetjük a magokat is. Ha pucér a felszín az nem jó – szögezi le Ware Borbála. Egyrészt kiszárad, kevésbé tartja meg a vizet, jobban lehűl és ezek egyáltalán nem előnyösek a talaj élővilágának.

A kártevőkkel szemben a legjobb védekezés az ellenálló fajta növények termesztése, a vetésforgó alkalmazása, és a biogazdálkodónak némi türelemre is szüksége van. A levéltetvek megjelenése után ne nyúljunk azonnal a permethez, ami más rovart is elpusztít nem csak a számunkra kárt okozót, de a hasznost is. Várjunk inkább két hetet, míg a katicák is előbújnak és ők elvégzik a kártevőirtást.

Egy korábban nem bio művelésben használt terület, átlagosan 3 év alatt áll helyre, ha felhagyunk a műtrágyázással, és biogadálkodunk rajta. Ilyen esetben természetesen is visszatelepszik a sokféle zöld és számos gyógynövény is megjelenik. Ezek a talajt is gyógyítják, de fontosak a növénytársulások is, mert ezek egymást segítik, támogatják, az egyensúlyi állapotot létrehozzák.
Ha a biokertben lenézünk a lábunk alá, akkor legalább 10 féle olyan növényt kell látunk, amit nem mi vetettünk, ültettünk, hanem magától nőtt. És ez nem is baj, nem kell száműznünk őket, hiszen minden lénynek van valami jó hatása.

Ha monokultúrában termesztünk, csökken a biodiverzitás. Ha elmegyünk egy nagyüzemi körülmények között termesztett kukoricásban ott mindössze 2-3 féle gyom van csak, aminek a gazdálkodók örülnek, hiszen csak az ellen kell küzdeniük.

Ám ez egyben azt is jelenti, hogy kipusztítottak onnan számtalan növény-, és állatfajt, ami korábban egyensúlyban tartotta a terület élővilágát, gondoskodott a talaj tápanyag ellátottságáról, a sokféle ásványi anyagról, amelyre a növényeknek és az állatoknak egyaránt szükségük an az egészséges élethez – szögezi le Ware Borbála.

Ha pedig állatokat tartunk fontos, hogy mit legelnek. Ha egészséges, sokféle fűfélét, gyógynövényt esznek, amelyek ásványi anyag dús talajban nőttek, akkor a húsukban is mindez megjelenik.
Az se titok, hogy a napjainkban sokkal több az allergiás, és a különféle betegséggel küszködők aránya. A táplálkozás, az élelmiszerek milyensége pedig az egyik kulcskérdése az egészségnek.

Egy bioalmában például legalább 300 féle elemet találhatunk. A nagyüzemi termesztésben, műtrágyán felnőtt növényekben nem csak kevesebb a nyomelem és ásványi anyag van, de azok nagy része is egy mesterséges anyagból származnak.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több bioélelmiszert a menzákra

Komoly vállalás Németország részéről, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 30%-án biotermesztésre szeretnének berendezkedni. A nagyszabású átállás sikere érdekében a szövetségi agrárminisztérium támogatást dolgoz ki azoknak a menzáknak és éttermeknek, ahol növelik a bioélelmiszerek arányát.

Holtfa nélkül betegebb az erdő

Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?

Biotermesztés a kertészetben

A biotermesztés hazai helyzetéről, a fenntartható gazdálkodás lehetőségeiről beszélgettek a meghívottak a Biocont Klub első rendezvényén. Az európai zöld megállapodás az ökológiai termesztés nagyarányú fejlesztését tűzte ki célul, amihez a hazai gazdálkodásnak még fel kell nőnie, és ezt kívánta elősegíteni a rendezvény.

Elrugaszkodott irányelvek bonyolítják a gazdák életét

Szlovákiában, hasonlóan a magyar Nébih-hez, létezik a növényvédelmet is felügyelő szervezet (ÚKSÚP). Ez egy nagyon komoly szakmai alapokon nyugvó szervezet volt, amely túlélte a rendszerváltozást is. Sajnos az elmúlt évtizedekben fokozatosan leépítették a növényvédelmi szerepét.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 44. hét

Ismét lehetőség van a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatására vonatkozó egyéni tervek benyújtására november 2-a és 30-a között.

„Ezek a bivalyok nem lennének, ha valaki nem akarná megenni őket”

Százötven magyar szürke szarvasmarhát, negyven magyar házibivalyt, ötven mangalicát, valamint duroc disznót, emellett rackát, hucult, parlagi szamarat, méheket és többféle szárnyast tartanak az Egyed Őstermelői Családi Gazdaságban, a Velencei-hegység északi lábánál, Lovasberény határában. Az alapító, Egyed István szívvel-lélekkel tartja állatait, kezeli területeit és látja el vevőit az általa termelt áruval.

Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít hazánk biológiai sokféleségének megőrzésére

A mezőgazdaságban használt növények és állatok, mint kulcsfontosságú genetikai erőforrások jelentik élelmiszertermelésünk alapját – közölte Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

A jó gyep biztonsággal hasznosítható

A 2023-tól induló Közös Agrárpolitikában megszűnik az AKG, helyébe pedig az agro-ökológiai alapprogram lép. A II. pilléres támogatások között számos agrár-környezetvédelmi beruházást, programot támogatnak majd – ezek egy része a legelők hasznosítását segíti.

Aszály kistermelői szemmel - Aki feladja, az veszít?!

Jelenleg 13 üszővel – melyből hat fejőstehén – rendelkező kistermelőként élem a mindennapjaimat. Idén áprilisban kaptam meg a kistermelői határozatot, ám az állomány nagy része a 2019-es és 2020-as év elején kisborjúként került hozzám.

A két Szászi és a Kabócás

A Magyar Krónika „Egy pohár bor mellett – beszélgetés Szászi Endrével és fiával” címmel hozta el a 2018-as Kabócás Olasz rizlinget – és alkotójukat - Budapestre. A magazin szeptemberi Szent György-hegyi lapszámában körbejárja a vidék borászatait, megismerteti a termőhelyet, s betekintést nyújt a pincészetek boraiba.