Back to top

A biogazdálkodás fortélyai

Nem csak a vegyszerek szinte teljes kiiktatásától lesz "bio" egy gazdaság, hanem attól, hogy ellenőrzött körülmények között gazdálkodunk. Persze az előírások betartása mellett fontos, hogy valóban képviseljük mindazt, ami a biokertészkedést jelenti. Vagyis ügyelni kell az ökológiai egyensúlyra, a biológiai sokféleség fennmaradására.

Fotó: BNE
Ware Borbála, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke és férje, Péter 1994-óta biogazdálkodnak. Négy magyar szürkemarhával kezdték, ám amikor a legnagyobb volt a gazdaságuk 24 szürkemarha, két ló, tíz disznó, öt, liba, számos kacsa és tyúk is tartozott a portához. Fogadtak önkénteseket is a világ minden tájáról, hogy a bio-, és tájgazdálkodást tanítsák nekik. A falusi turizmus keretein belül szálláshelyet, és friss tejtermékeket is kínáltak a hozzájuk érkezőknek. Napjaikra ugyan jóval kisebb a gazdaság, ám a biogazdálkodás mit sem változott a Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán.

S hogy miért éppen a szürkemarhát választotta a család a biogazdálkodásának alapjaként?

A válasz kézzelfoghatónak tűnik, hiszen e jószág alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű legelőket. Az állatok ridegtartásban vannak, egyetlen csordában. 

Napjaikban e gulya haszna a szaporulat levágása. Mire Gyulakeszibe a vágóhídra kerül a jószág már van gazdája minden porcikájának. A háziasszony ugyanis az internet segítségével előre kiméri valamennyi részét. Főként állandó kuncsaftok a vásárlóik, akik ha kell egy évet is várnak, míg a kiválasztott bio-szürkemarha húshoz hozzájutnak.

A bio-veteményes kertben is megvan a tudománya annak, hogy mit kell egymás mellett termeszteni. A növények egymásra is kifejtik a hatásukat. Van, ami jól érzi magát egy másik közelében, sőt előnyös neki, mert segíti a kártevőkkel szembeni védekezésben –, és van, amit nem érdemes egymás mellé vetni.

Például ruta jól érzi magát, ha zsályát ültetünk mellé – mutatja Ware Borbála, majd hozzáteszi, hogy általában gyógynövényeket ültet vetemény közé. De jó taktika az is, ha körbeveszi a kertet snidliggel, hiszen annak kártevő riasztó hatása van, éppúgy, mint a büdöskének.

Ha "bioban" gondolkodunk nem csak a saját pillanatnyi hasznukra kell figyelnünk. Fontos, hogy meghagyjunk virágzó zöldségeket, hogy legyen mit enni, beporozni a méheknek.

És persze van még más apró, ám annál hasznosabb fogás is. Az édesköményről például jó tudni, hogy kizsarolja a talajt. Ezért időnként nagy adag komposztot kell alkalmazni a területén.

A biokertben a diófaleveleknek is fontos szerepük van. Ezekkel borítják be a veteményes ágyások közötti utakat. Ily módon a biokertészt szolgálja a diófalevél csíragátló hatása. Sőt a közhiedelemmel ellenkezően a komposztba is lehet rakni belőle, igaz csak akkor, ha komposztunk kevesebb, mint 25 %-át teszi ki a diófalevél.

A másik fontos tétel a bio-kertészkedésben, hogy fedetten kell tartani a föld felszínét. Egyrészt a felső 15 cm-ben lakik az a milliárdnyi élőlény, amely egyensúlyban tartja a talajt. Ide vetjük a magokat is. Ha pucér a felszín az nem jó – szögezi le Ware Borbála. Egyrészt kiszárad, kevésbé tartja meg a vizet, jobban lehűl és ezek egyáltalán nem előnyösek a talaj élővilágának.

A kártevőkkel szemben a legjobb védekezés az ellenálló fajta növények termesztése, a vetésforgó alkalmazása, és a biogazdálkodónak némi türelemre is szüksége van. A levéltetvek megjelenése után ne nyúljunk azonnal a permethez, ami más rovart is elpusztít nem csak a számunkra kárt okozót, de a hasznost is. Várjunk inkább két hetet, míg a katicák is előbújnak és ők elvégzik a kártevőirtást.

Egy korábban nem bio művelésben használt terület, átlagosan 3 év alatt áll helyre, ha felhagyunk a műtrágyázással, és biogadálkodunk rajta. Ilyen esetben természetesen is visszatelepszik a sokféle zöld és számos gyógynövény is megjelenik. Ezek a talajt is gyógyítják, de fontosak a növénytársulások is, mert ezek egymást segítik, támogatják, az egyensúlyi állapotot létrehozzák.
Ha a biokertben lenézünk a lábunk alá, akkor legalább 10 féle olyan növényt kell látunk, amit nem mi vetettünk, ültettünk, hanem magától nőtt. És ez nem is baj, nem kell száműznünk őket, hiszen minden lénynek van valami jó hatása.

Ha monokultúrában termesztünk, csökken a biodiverzitás. Ha elmegyünk egy nagyüzemi körülmények között termesztett kukoricásban ott mindössze 2-3 féle gyom van csak, aminek a gazdálkodók örülnek, hiszen csak az ellen kell küzdeniük.

Ám ez egyben azt is jelenti, hogy kipusztítottak onnan számtalan növény-, és állatfajt, ami korábban egyensúlyban tartotta a terület élővilágát, gondoskodott a talaj tápanyag ellátottságáról, a sokféle ásványi anyagról, amelyre a növényeknek és az állatoknak egyaránt szükségük an az egészséges élethez – szögezi le Ware Borbála.

Ha pedig állatokat tartunk fontos, hogy mit legelnek. Ha egészséges, sokféle fűfélét, gyógynövényt esznek, amelyek ásványi anyag dús talajban nőttek, akkor a húsukban is mindez megjelenik.
Az se titok, hogy a napjainkban sokkal több az allergiás, és a különféle betegséggel küszködők aránya. A táplálkozás, az élelmiszerek milyensége pedig az egyik kulcskérdése az egészségnek.

Egy bioalmában például legalább 300 féle elemet találhatunk. A nagyüzemi termesztésben, műtrágyán felnőtt növényekben nem csak kevesebb a nyomelem és ásványi anyag van, de azok nagy része is egy mesterséges anyagból származnak.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 3. hét

Március 31-re módosítja az Agrárminisztérium a lejáró földhasználattal érintett földterületek visszavonási kérelmeinek eredeti, január 15-ei beadási határidejét az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást segítő támogatási program keretében.

Támogatással bővült a szarvasmarhatelep

A Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft. mintegy 10 százalékkal növeli termelését az idén, az év végére hatmillió liter tej előállítását tervezi. A Békés vármegyei családi vállalkozás addigra a jelenlegi 530-ról 800-ra növeli tehénállományát - mondta a társaság ügyvezetője pénteken az MTI-nek.

50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját

1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.

Meghosszabbodik az AKG 2021 és ÖKO 2021 visszavonási kérelmek benyújtási határideje

Az Agrárminisztérium 2023-ban március 31-re módosítja az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást segítő támogatási program esetében a lejáró földhasználattal érintett földterületek 2023. évre vonatkozó visszavonási kérelmeinek eredeti, január 15-ei beadási határidejét.

Növekszik a biogazdálkodás Lengyelországban

Lengyelországban a biogazdálkodás újjáéled a világjárvány okozta leállás után. Ez a biotermékek népszerűsítésének és elérhetőségének, valamint az ökológiai gazdálkodók rendszeres támogatásának a tudatos növelésének az eredménye.

Megválasztották az idei Év vadvirágát

A borzas lent választották 2023-ban az Év vadvirágának egy online szavazáson, amelyet a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület bonyolított le a Magyar Biológiai Társasággal közösen.

Borjak, bárányok, csikók: indul az ellési szezon Hortobágyon

Megkezdődött az ellési szezon a Hortobágyon; ezekben a napokban születnek a szürke marhák borjai és a merinói juhok bárányai, február első napjaiban pedig megkezdődik a csikók születése is - közölte a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kedden az MTI-vel.

A békalencse mint takarmány

Egy brit kutatás olcsónak ígérkező takarmányra talált, miközben azt kutatták, hogyan lehetne csökkenteni a haszonállattartás élő vizeket szennyező hatását.

Mobil vágóhelyek támogatása

A német szövetségi agrárminisztérium december végi közleménye szerint államilag finanszírozzák innovatív mobil vágóhelyek létesítését az országban.

Csalás ellen bendő bolus a szarvasmarháknak

Új frontot nyitottak a támogatási csalások elleni küzdelemben a franciák és eddig még nem használt szarvasmarha-azonosítási rendszer bevezetésére készülnek.