Back to top

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

Fotó: Temesvári Bence
Pánik – Napról-napra súlyosbodik a helyzet, a kormány szinte félnaponként jelenti be a magyar emberek hétköznapjait érintő intézkedéseket. Érthető tehát, hogy a méhészek egy része „izgalomba” jött, hogy a legsúlyosabb korlátozás esetén – otthon-maradás – miképp látjuk el méheinket, tudunk-e vándorolni, azaz méhlegelőről-méhlegelőre szállítani tenyészállatainkat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) lépett időben, és ez ügyben eljárt az illetékes minisztériumnál.

Mivel élelmiszert termelő és élő állatot tartó ágazatról van szó, semmilyen akadálya sem lesz a „munkába-járásnak”.

Otthonról indulnak a méhészek a méhesbe (a szabad természetbe), azaz nem emberek közé mennek. Ha nincs a teherautókon méhészeti eszköz, mely egyértelműen igazolja hivatásunkat, mindig legyen a méhésznél a tél végi kötelező önkormányzati méhtartási bejelentés másolata/visszaigazolása, vagy a TIR-ENAR bejelentés dokumentuma, vagy a tavaszi méhegészségügyi vizsgálatok igazolása.

Közvetlen mézértékesítés – Egyértelműen nőtt. A korlátozó intézkedések bejelentését követő 2 hétben határozottan nőtt – a többi élelmiszerhez hasonlóan – az emberek vásárlási kedve (igaz, kényszerből). A fővárosi piacok némelyikén az értékesített méz forgalma meghaladta a karácsony előtti szintet! Március 21-22-ei hétvégére már visszaállt a kereslet az ilyenkor szokásos átlagos tavaszi forgalomnak megfelelően. A háztól értékesítők is megemelkedett forgalomról tudósítottak. A méz mellett jelentős volt a virágpor és a propolisz fogyása is. Különösen az utóbbiból fogyott sokkal több a szokásos mennyiségtől.

Sokan tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a méhészeti termékek napi szintű fogyasztása megerősíti a szervezetet, növeli annak ellenálló képességét, így megnyugtató alapot adhat a vírus elleni harcban.

Méz az üzletláncokban – Szintén a megnövekedett forgalomról beszéltek a hazai mézkiszerelők. Sokkal több mézet vásároltak az emberek, mint ilyentájt szoktak, így nem várt nagy megrendeléseket kaptak a mézet palackozó vállalkozások. Igaz, csak rövid ideig tartott – két hétig. Az országos mézfelvásárlásokból is látszott ennek hatása, több „hordós mézet” exportáló-cég nem vásárolt a termelőktől, vagy úgy tett, mintha vásárolna – a többiektől kilónkéntit 40-50 forinttal olcsóbb felvásárlási ára arra utalt, hogy nem akar vásárolni –, miközben a hazai üzletláncokat ellátó mézkiszerelő vállalkozások folyamatosan vették a mézet. A HoReCa (hotel-étterem-kávézók) szektor megrendelései (kis tasakos- ill. reggeliző-mézek) szinte teljesen leálltak, ami érthető, hiszen a válság először a szolgáltató-szektort érte el.

Export – Igény lett volna, rendelést sokat kaptak külföldről a mézünket exportáló cégek, de sajnos a kiszállítás leállt a kritikus időszakban (pl. a két hét „sofőr-karantén” okán). Különösen Olaszország rendelt be (a legnagyobb mézexport célországunk), éppen az az ország, ahol a legsúlyosabb a vírus-helyzet – egyáltalán nem mentek oda kamionok, teljesen lehetetlen volt egy ideig kiszállítani mézet. Németországba is nagyon akadozva indultak a szállítmányok.

Egyértelműen megmozgatta a mézpiacot a járvány, úgy tudni, hogy a kikötőkben lévő 3. országokból származó levámolt mézek elfogytak, de az utánpótlásuk nehézkes, nem érkeznek olyan ütemben a konténerek, mint igény lenne rájuk.

Egyértelmű, hogy az unióban több ezer tonna extra, nem várt mézmennyiség fogyott el a felfokozott pánik-hangulat 1-2 hetében, ami „jót tett” a felhalmozódott raktárkészletek csökkenésének. Aki tudott kamiont szerezni és kitudta juttatni mézét valamelyik országba, a szállítmányozási költségek emelkedését (20-30%) tapasztalta meg. Ezt, a vásárolt méz és az értékesített méz kialakításánál nem kalkulált extra kiadást, a forint árfolyamának gyengülése kompenzálta valamelyest.

Támogatások – Április 5-e az utolsó napja a Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) gyógyszer-cukor támogatás benyújtásának, azonban sok méhész jelezte, hogy nem tudták a korlátozás okozta nehézségek miatt időben beszerezni a támogatott takarmányt vagy gyógyszert. De akinek megvoltak a számlái, ők is bajba kerültek, hiszen bonyolultabb lett – a megyei méhészeti szaktanácsadók ügyfélfogadásainak megszűnése miatt – a benyújtások gyakorlati kivitelezése. Ezért kérte az OMME a MMNP egyes jogcímei támogatásának benyújtási határidejének módosítását – későbbre tolását.

Méhtakarmány – Három hét alatt, forgalmazóktól függően, 5-25%-al emelkedett a cukor ára. Két okra hivatkozva emeltek árat a cégek: 1. mivel főleg import cukorról van szó, a forint gyengülése miatt lett drágább a beszerzés 2. nagyon akadozva érkezik az új áru, sok nagykereskedő egyszerűen fel sem veszi a telefont, annyira túlterheltek a cukorkereskedelemmel foglalkozó uniós cégek. Senki sem tudta megmondani, meddig tarthat az áremelkedés, hiszen a vírushelyzettől függetlenül is várható volt némi emelkedés az árakban, aminek a 2019-2020-as évekre, a világpiacon kialakult 3,5 millió tonnás hiány az oka. Szakértők, 2020-2021-re, további 2,5 millió tonnás hiányt jósolnak. Érdekesség, hogy a 2018-19-es években még 9,7 millió tonna felesleg volt a cukor világpiacán.

Gyógyszer – A gyártók vagy importőrök egyike sem tudja tartani a hazai nagy- és kiskereskedőkkel szerződésben foglalt szállítási határidőket.

Jelentős csúszással érkeznek meg az állategészségügyi készítmények külföldről, hiszen – sajnos –, a legtöbb méhegészségügyi készítmény import.

Az egyik hazai cég tájékoztatása szerint, Olaszországból, a bepakolást követően egy hét alatt (normál esetben aznap) kapta meg a megrendelt árut. A méhészek többsége sajnos az év első két hónapjában nem foglalkozott a gyógyszerek beszerzésével, márciusra halasztották, így az egy időben történő beszerzések miatt, egyes készítményekből átmeneti hiány alakult ki. A hiány okozta problémát mérsékelte a korábban említett, MMNP-os gyógyszer-cukor támogatások beadási határidejének – várható, remélhető – május végére történő eltolása.

Nyilván nem a vírus tehet róla, de napjaink „tavaszi-tele” sem kedvez a méhcsaládok fejlődésének, a méhek szervezetét alaposan igénybe veszi a hideg okozta többlet-munka: hiszen a méhcsalád fészkében fejlődő több ezer petét és bábot melegen kell tartani, a lárvákat pedig élelemmel (pempővel) kell ellátni, amihez méz, virágpor és ivóvíz kell. Összefoglalva: méhészek és méhcsaládjaik kritikus időszakot élnek át napjainkban!

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

A mindennapi étrendtervezés titka

Ön elég zöldséget eszik? Tudja, hogy a szervezetének mennyi zöldségre van szüksége naponta?

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.