A méheket nem lehet karanténba zárni

Pánik – Napról-napra súlyosbodik a helyzet, a kormány szinte félnaponként jelenti be a magyar emberek hétköznapjait érintő intézkedéseket. Érthető tehát, hogy a méhészek egy része „izgalomba” jött, hogy a legsúlyosabb korlátozás esetén – otthon-maradás – miképp látjuk el méheinket, tudunk-e vándorolni, azaz méhlegelőről-méhlegelőre szállítani tenyészállatainkat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) lépett időben, és ez ügyben eljárt az illetékes minisztériumnál.

Otthonról indulnak a méhészek a méhesbe (a szabad természetbe), azaz nem emberek közé mennek. Ha nincs a teherautókon méhészeti eszköz, mely egyértelműen igazolja hivatásunkat, mindig legyen a méhésznél a tél végi kötelező önkormányzati méhtartási bejelentés másolata/visszaigazolása, vagy a TIR-ENAR bejelentés dokumentuma, vagy a tavaszi méhegészségügyi vizsgálatok igazolása.

Közvetlen mézértékesítés – Egyértelműen nőtt. A korlátozó intézkedések bejelentését követő 2 hétben határozottan nőtt – a többi élelmiszerhez hasonlóan – az emberek vásárlási kedve (igaz, kényszerből). A fővárosi piacok némelyikén az értékesített méz forgalma meghaladta a karácsony előtti szintet! Március 21-22-ei hétvégére már visszaállt a kereslet az ilyenkor szokásos átlagos tavaszi forgalomnak megfelelően. A háztól értékesítők is megemelkedett forgalomról tudósítottak. A méz mellett jelentős volt a virágpor és a propolisz fogyása is. Különösen az utóbbiból fogyott sokkal több a szokásos mennyiségtől.

Méz az üzletláncokban – Szintén a megnövekedett forgalomról beszéltek a hazai mézkiszerelők. Sokkal több mézet vásároltak az emberek, mint ilyentájt szoktak, így nem várt nagy megrendeléseket kaptak a mézet palackozó vállalkozások. Igaz, csak rövid ideig tartott – két hétig. Az országos mézfelvásárlásokból is látszott ennek hatása, több „hordós mézet” exportáló-cég nem vásárolt a termelőktől, vagy úgy tett, mintha vásárolna – a többiektől kilónkéntit 40-50 forinttal olcsóbb felvásárlási ára arra utalt, hogy nem akar vásárolni –, miközben a hazai üzletláncokat ellátó mézkiszerelő vállalkozások folyamatosan vették a mézet. A HoReCa (hotel-étterem-kávézók) szektor megrendelései (kis tasakos- ill. reggeliző-mézek) szinte teljesen leálltak, ami érthető, hiszen a válság először a szolgáltató-szektort érte el.

Export – Igény lett volna, rendelést sokat kaptak külföldről a mézünket exportáló cégek, de sajnos a kiszállítás leállt a kritikus időszakban (pl. a két hét „sofőr-karantén” okán). Különösen Olaszország rendelt be (a legnagyobb mézexport célországunk), éppen az az ország, ahol a legsúlyosabb a vírus-helyzet – egyáltalán nem mentek oda kamionok, teljesen lehetetlen volt egy ideig kiszállítani mézet. Németországba is nagyon akadozva indultak a szállítmányok.

Egyértelmű, hogy az unióban több ezer tonna extra, nem várt mézmennyiség fogyott el a felfokozott pánik-hangulat 1-2 hetében, ami „jót tett” a felhalmozódott raktárkészletek csökkenésének. Aki tudott kamiont szerezni és kitudta juttatni mézét valamelyik országba, a szállítmányozási költségek emelkedését (20-30%) tapasztalta meg. Ezt, a vásárolt méz és az értékesített méz kialakításánál nem kalkulált extra kiadást, a forint árfolyamának gyengülése kompenzálta valamelyest.

Támogatások – Április 5-e az utolsó napja a Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) gyógyszer-cukor támogatás benyújtásának, azonban sok méhész jelezte, hogy nem tudták a korlátozás okozta nehézségek miatt időben beszerezni a támogatott takarmányt vagy gyógyszert. De akinek megvoltak a számlái, ők is bajba kerültek, hiszen bonyolultabb lett – a megyei méhészeti szaktanácsadók ügyfélfogadásainak megszűnése miatt – a benyújtások gyakorlati kivitelezése. Ezért kérte az OMME a MMNP egyes jogcímei támogatásának benyújtási határidejének módosítását – későbbre tolását.

Méhtakarmány – Három hét alatt, forgalmazóktól függően, 5-25%-al emelkedett a cukor ára. Két okra hivatkozva emeltek árat a cégek: 1. mivel főleg import cukorról van szó, a forint gyengülése miatt lett drágább a beszerzés 2. nagyon akadozva érkezik az új áru, sok nagykereskedő egyszerűen fel sem veszi a telefont, annyira túlterheltek a cukorkereskedelemmel foglalkozó uniós cégek. Senki sem tudta megmondani, meddig tarthat az áremelkedés, hiszen a vírushelyzettől függetlenül is várható volt némi emelkedés az árakban, aminek a 2019-2020-as évekre, a világpiacon kialakult 3,5 millió tonnás hiány az oka. Szakértők, 2020-2021-re, további 2,5 millió tonnás hiányt jósolnak. Érdekesség, hogy a 2018-19-es években még 9,7 millió tonna felesleg volt a cukor világpiacán.

Gyógyszer – A gyártók vagy importőrök egyike sem tudja tartani a hazai nagy- és kiskereskedőkkel szerződésben foglalt szállítási határidőket.

Az egyik hazai cég tájékoztatása szerint, Olaszországból, a bepakolást követően egy hét alatt (normál esetben aznap) kapta meg a megrendelt árut. A méhészek többsége sajnos az év első két hónapjában nem foglalkozott a gyógyszerek beszerzésével, márciusra halasztották, így az egy időben történő beszerzések miatt, egyes készítményekből átmeneti hiány alakult ki. A hiány okozta problémát mérsékelte a korábban említett, MMNP-os gyógyszer-cukor támogatások beadási határidejének – várható, remélhető – május végére történő eltolása.

Nyilván nem a vírus tehet róla, de napjaink „tavaszi-tele” sem kedvez a méhcsaládok fejlődésének, a méhek szervezetét alaposan igénybe veszi a hideg okozta többlet-munka: hiszen a méhcsalád fészkében fejlődő több ezer petét és bábot melegen kell tartani, a lárvákat pedig élelemmel (pempővel) kell ellátni, amihez méz, virágpor és ivóvíz kell. Összefoglalva: méhészek és méhcsaládjaik kritikus időszakot élnek át napjainkban!