Back to top

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

Fotó: Temesvári Bence
Pánik – Napról-napra súlyosbodik a helyzet, a kormány szinte félnaponként jelenti be a magyar emberek hétköznapjait érintő intézkedéseket. Érthető tehát, hogy a méhészek egy része „izgalomba” jött, hogy a legsúlyosabb korlátozás esetén – otthon-maradás – miképp látjuk el méheinket, tudunk-e vándorolni, azaz méhlegelőről-méhlegelőre szállítani tenyészállatainkat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) lépett időben, és ez ügyben eljárt az illetékes minisztériumnál.

Mivel élelmiszert termelő és élő állatot tartó ágazatról van szó, semmilyen akadálya sem lesz a „munkába-járásnak”.

Otthonról indulnak a méhészek a méhesbe (a szabad természetbe), azaz nem emberek közé mennek. Ha nincs a teherautókon méhészeti eszköz, mely egyértelműen igazolja hivatásunkat, mindig legyen a méhésznél a tél végi kötelező önkormányzati méhtartási bejelentés másolata/visszaigazolása, vagy a TIR-ENAR bejelentés dokumentuma, vagy a tavaszi méhegészségügyi vizsgálatok igazolása.

Közvetlen mézértékesítés – Egyértelműen nőtt. A korlátozó intézkedések bejelentését követő 2 hétben határozottan nőtt – a többi élelmiszerhez hasonlóan – az emberek vásárlási kedve (igaz, kényszerből). A fővárosi piacok némelyikén az értékesített méz forgalma meghaladta a karácsony előtti szintet! Március 21-22-ei hétvégére már visszaállt a kereslet az ilyenkor szokásos átlagos tavaszi forgalomnak megfelelően. A háztól értékesítők is megemelkedett forgalomról tudósítottak. A méz mellett jelentős volt a virágpor és a propolisz fogyása is. Különösen az utóbbiból fogyott sokkal több a szokásos mennyiségtől.

Sokan tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a méhészeti termékek napi szintű fogyasztása megerősíti a szervezetet, növeli annak ellenálló képességét, így megnyugtató alapot adhat a vírus elleni harcban.

Méz az üzletláncokban – Szintén a megnövekedett forgalomról beszéltek a hazai mézkiszerelők. Sokkal több mézet vásároltak az emberek, mint ilyentájt szoktak, így nem várt nagy megrendeléseket kaptak a mézet palackozó vállalkozások. Igaz, csak rövid ideig tartott – két hétig. Az országos mézfelvásárlásokból is látszott ennek hatása, több „hordós mézet” exportáló-cég nem vásárolt a termelőktől, vagy úgy tett, mintha vásárolna – a többiektől kilónkéntit 40-50 forinttal olcsóbb felvásárlási ára arra utalt, hogy nem akar vásárolni –, miközben a hazai üzletláncokat ellátó mézkiszerelő vállalkozások folyamatosan vették a mézet. A HoReCa (hotel-étterem-kávézók) szektor megrendelései (kis tasakos- ill. reggeliző-mézek) szinte teljesen leálltak, ami érthető, hiszen a válság először a szolgáltató-szektort érte el.

Export – Igény lett volna, rendelést sokat kaptak külföldről a mézünket exportáló cégek, de sajnos a kiszállítás leállt a kritikus időszakban (pl. a két hét „sofőr-karantén” okán). Különösen Olaszország rendelt be (a legnagyobb mézexport célországunk), éppen az az ország, ahol a legsúlyosabb a vírus-helyzet – egyáltalán nem mentek oda kamionok, teljesen lehetetlen volt egy ideig kiszállítani mézet. Németországba is nagyon akadozva indultak a szállítmányok.

Egyértelműen megmozgatta a mézpiacot a járvány, úgy tudni, hogy a kikötőkben lévő 3. országokból származó levámolt mézek elfogytak, de az utánpótlásuk nehézkes, nem érkeznek olyan ütemben a konténerek, mint igény lenne rájuk.

Egyértelmű, hogy az unióban több ezer tonna extra, nem várt mézmennyiség fogyott el a felfokozott pánik-hangulat 1-2 hetében, ami „jót tett” a felhalmozódott raktárkészletek csökkenésének. Aki tudott kamiont szerezni és kitudta juttatni mézét valamelyik országba, a szállítmányozási költségek emelkedését (20-30%) tapasztalta meg. Ezt, a vásárolt méz és az értékesített méz kialakításánál nem kalkulált extra kiadást, a forint árfolyamának gyengülése kompenzálta valamelyest.

Támogatások – Április 5-e az utolsó napja a Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) gyógyszer-cukor támogatás benyújtásának, azonban sok méhész jelezte, hogy nem tudták a korlátozás okozta nehézségek miatt időben beszerezni a támogatott takarmányt vagy gyógyszert. De akinek megvoltak a számlái, ők is bajba kerültek, hiszen bonyolultabb lett – a megyei méhészeti szaktanácsadók ügyfélfogadásainak megszűnése miatt – a benyújtások gyakorlati kivitelezése. Ezért kérte az OMME a MMNP egyes jogcímei támogatásának benyújtási határidejének módosítását – későbbre tolását.

Méhtakarmány – Három hét alatt, forgalmazóktól függően, 5-25%-al emelkedett a cukor ára. Két okra hivatkozva emeltek árat a cégek: 1. mivel főleg import cukorról van szó, a forint gyengülése miatt lett drágább a beszerzés 2. nagyon akadozva érkezik az új áru, sok nagykereskedő egyszerűen fel sem veszi a telefont, annyira túlterheltek a cukorkereskedelemmel foglalkozó uniós cégek. Senki sem tudta megmondani, meddig tarthat az áremelkedés, hiszen a vírushelyzettől függetlenül is várható volt némi emelkedés az árakban, aminek a 2019-2020-as évekre, a világpiacon kialakult 3,5 millió tonnás hiány az oka. Szakértők, 2020-2021-re, további 2,5 millió tonnás hiányt jósolnak. Érdekesség, hogy a 2018-19-es években még 9,7 millió tonna felesleg volt a cukor világpiacán.

Gyógyszer – A gyártók vagy importőrök egyike sem tudja tartani a hazai nagy- és kiskereskedőkkel szerződésben foglalt szállítási határidőket.

Jelentős csúszással érkeznek meg az állategészségügyi készítmények külföldről, hiszen – sajnos –, a legtöbb méhegészségügyi készítmény import.

Az egyik hazai cég tájékoztatása szerint, Olaszországból, a bepakolást követően egy hét alatt (normál esetben aznap) kapta meg a megrendelt árut. A méhészek többsége sajnos az év első két hónapjában nem foglalkozott a gyógyszerek beszerzésével, márciusra halasztották, így az egy időben történő beszerzések miatt, egyes készítményekből átmeneti hiány alakult ki. A hiány okozta problémát mérsékelte a korábban említett, MMNP-os gyógyszer-cukor támogatások beadási határidejének – várható, remélhető – május végére történő eltolása.

Nyilván nem a vírus tehet róla, de napjaink „tavaszi-tele” sem kedvez a méhcsaládok fejlődésének, a méhek szervezetét alaposan igénybe veszi a hideg okozta többlet-munka: hiszen a méhcsalád fészkében fejlődő több ezer petét és bábot melegen kell tartani, a lárvákat pedig élelemmel (pempővel) kell ellátni, amihez méz, virágpor és ivóvíz kell. Összefoglalva: méhészek és méhcsaládjaik kritikus időszakot élnek át napjainkban!

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Tűzvészek pusztítják Tunézia gabonatermést - a gazdák inkább idő előtt kezdik az aratást

Idő előtt kezdték meg az aratást a gazdák Tunéziában, mivel az extrém hőség országszerte gabonatüzekkel fenyeget. Inkább kevesebb és rosszabb minőségű terményt takarítanak be, mintsem elvesszen mindenük.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Erősödik a KITE szerbiai integrációja

Június közepén felavatták az Újvidék melletti Csenejen a KITE d.o.o központját. Az avatáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nedimovič Branislav szerb mezőgazdasági miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke is. A vendégeket Guba Sándor, a nádudvari KITE Zrt. elnöke és Szabó Levente vezérigazgató köszöntötték.

A Székelyföld rejtett kincsei

Gasztronómiai különlegességek, szörpök, padlizsánkrémek, mézek, sajtok és sajtkrémek, szalámik, sonkák és húskészítmények, fűszerek és teák termelői és előállítói mutatták be termékeiket a két év kihagyás után ismét megrendezett Székely Fesztiválon Budapesten, a Millenárison.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.