Back to top

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

Fotó: Temesvári Bence
Pánik – Napról-napra súlyosbodik a helyzet, a kormány szinte félnaponként jelenti be a magyar emberek hétköznapjait érintő intézkedéseket. Érthető tehát, hogy a méhészek egy része „izgalomba” jött, hogy a legsúlyosabb korlátozás esetén – otthon-maradás – miképp látjuk el méheinket, tudunk-e vándorolni, azaz méhlegelőről-méhlegelőre szállítani tenyészállatainkat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) lépett időben, és ez ügyben eljárt az illetékes minisztériumnál.

Mivel élelmiszert termelő és élő állatot tartó ágazatról van szó, semmilyen akadálya sem lesz a „munkába-járásnak”.

Otthonról indulnak a méhészek a méhesbe (a szabad természetbe), azaz nem emberek közé mennek. Ha nincs a teherautókon méhészeti eszköz, mely egyértelműen igazolja hivatásunkat, mindig legyen a méhésznél a tél végi kötelező önkormányzati méhtartási bejelentés másolata/visszaigazolása, vagy a TIR-ENAR bejelentés dokumentuma, vagy a tavaszi méhegészségügyi vizsgálatok igazolása.

Közvetlen mézértékesítés – Egyértelműen nőtt. A korlátozó intézkedések bejelentését követő 2 hétben határozottan nőtt – a többi élelmiszerhez hasonlóan – az emberek vásárlási kedve (igaz, kényszerből). A fővárosi piacok némelyikén az értékesített méz forgalma meghaladta a karácsony előtti szintet! Március 21-22-ei hétvégére már visszaállt a kereslet az ilyenkor szokásos átlagos tavaszi forgalomnak megfelelően. A háztól értékesítők is megemelkedett forgalomról tudósítottak. A méz mellett jelentős volt a virágpor és a propolisz fogyása is. Különösen az utóbbiból fogyott sokkal több a szokásos mennyiségtől.

Sokan tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a méhészeti termékek napi szintű fogyasztása megerősíti a szervezetet, növeli annak ellenálló képességét, így megnyugtató alapot adhat a vírus elleni harcban.

Méz az üzletláncokban – Szintén a megnövekedett forgalomról beszéltek a hazai mézkiszerelők. Sokkal több mézet vásároltak az emberek, mint ilyentájt szoktak, így nem várt nagy megrendeléseket kaptak a mézet palackozó vállalkozások. Igaz, csak rövid ideig tartott – két hétig. Az országos mézfelvásárlásokból is látszott ennek hatása, több „hordós mézet” exportáló-cég nem vásárolt a termelőktől, vagy úgy tett, mintha vásárolna – a többiektől kilónkéntit 40-50 forinttal olcsóbb felvásárlási ára arra utalt, hogy nem akar vásárolni –, miközben a hazai üzletláncokat ellátó mézkiszerelő vállalkozások folyamatosan vették a mézet. A HoReCa (hotel-étterem-kávézók) szektor megrendelései (kis tasakos- ill. reggeliző-mézek) szinte teljesen leálltak, ami érthető, hiszen a válság először a szolgáltató-szektort érte el.

Export – Igény lett volna, rendelést sokat kaptak külföldről a mézünket exportáló cégek, de sajnos a kiszállítás leállt a kritikus időszakban (pl. a két hét „sofőr-karantén” okán). Különösen Olaszország rendelt be (a legnagyobb mézexport célországunk), éppen az az ország, ahol a legsúlyosabb a vírus-helyzet – egyáltalán nem mentek oda kamionok, teljesen lehetetlen volt egy ideig kiszállítani mézet. Németországba is nagyon akadozva indultak a szállítmányok.

Egyértelműen megmozgatta a mézpiacot a járvány, úgy tudni, hogy a kikötőkben lévő 3. országokból származó levámolt mézek elfogytak, de az utánpótlásuk nehézkes, nem érkeznek olyan ütemben a konténerek, mint igény lenne rájuk.

Egyértelmű, hogy az unióban több ezer tonna extra, nem várt mézmennyiség fogyott el a felfokozott pánik-hangulat 1-2 hetében, ami „jót tett” a felhalmozódott raktárkészletek csökkenésének. Aki tudott kamiont szerezni és kitudta juttatni mézét valamelyik országba, a szállítmányozási költségek emelkedését (20-30%) tapasztalta meg. Ezt, a vásárolt méz és az értékesített méz kialakításánál nem kalkulált extra kiadást, a forint árfolyamának gyengülése kompenzálta valamelyest.

Támogatások – Április 5-e az utolsó napja a Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) gyógyszer-cukor támogatás benyújtásának, azonban sok méhész jelezte, hogy nem tudták a korlátozás okozta nehézségek miatt időben beszerezni a támogatott takarmányt vagy gyógyszert. De akinek megvoltak a számlái, ők is bajba kerültek, hiszen bonyolultabb lett – a megyei méhészeti szaktanácsadók ügyfélfogadásainak megszűnése miatt – a benyújtások gyakorlati kivitelezése. Ezért kérte az OMME a MMNP egyes jogcímei támogatásának benyújtási határidejének módosítását – későbbre tolását.

Méhtakarmány – Három hét alatt, forgalmazóktól függően, 5-25%-al emelkedett a cukor ára. Két okra hivatkozva emeltek árat a cégek: 1. mivel főleg import cukorról van szó, a forint gyengülése miatt lett drágább a beszerzés 2. nagyon akadozva érkezik az új áru, sok nagykereskedő egyszerűen fel sem veszi a telefont, annyira túlterheltek a cukorkereskedelemmel foglalkozó uniós cégek. Senki sem tudta megmondani, meddig tarthat az áremelkedés, hiszen a vírushelyzettől függetlenül is várható volt némi emelkedés az árakban, aminek a 2019-2020-as évekre, a világpiacon kialakult 3,5 millió tonnás hiány az oka. Szakértők, 2020-2021-re, további 2,5 millió tonnás hiányt jósolnak. Érdekesség, hogy a 2018-19-es években még 9,7 millió tonna felesleg volt a cukor világpiacán.

Gyógyszer – A gyártók vagy importőrök egyike sem tudja tartani a hazai nagy- és kiskereskedőkkel szerződésben foglalt szállítási határidőket.

Jelentős csúszással érkeznek meg az állategészségügyi készítmények külföldről, hiszen – sajnos –, a legtöbb méhegészségügyi készítmény import.

Az egyik hazai cég tájékoztatása szerint, Olaszországból, a bepakolást követően egy hét alatt (normál esetben aznap) kapta meg a megrendelt árut. A méhészek többsége sajnos az év első két hónapjában nem foglalkozott a gyógyszerek beszerzésével, márciusra halasztották, így az egy időben történő beszerzések miatt, egyes készítményekből átmeneti hiány alakult ki. A hiány okozta problémát mérsékelte a korábban említett, MMNP-os gyógyszer-cukor támogatások beadási határidejének – várható, remélhető – május végére történő eltolása.

Nyilván nem a vírus tehet róla, de napjaink „tavaszi-tele” sem kedvez a méhcsaládok fejlődésének, a méhek szervezetét alaposan igénybe veszi a hideg okozta többlet-munka: hiszen a méhcsalád fészkében fejlődő több ezer petét és bábot melegen kell tartani, a lárvákat pedig élelemmel (pempővel) kell ellátni, amihez méz, virágpor és ivóvíz kell. Összefoglalva: méhészek és méhcsaládjaik kritikus időszakot élnek át napjainkban!

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Piacon az első idei spárgasípok

Növényházakból szedték az első sípokat Hollandiában, elsősorban belga és skandináv éttermek megrendelésére. A szezon a fűtött talajú, fóliaalagutas állományok szedésével folytatódik majd.

Pokol a szájban, avagy a világ legerősebb paprikája

A Scoville-skála a paprika csípősségét méri. A legutoljára nemesített csili paprika 3 millió Scoville egységet tartalmaz. Miért versengenek a nemesítők még mindig, hogy minél erősebb paprikát állítsanak elő?

A szankciók miatt visszafogja termelését a Yara érdekeltségébe tartozó Belaruskali

A Belarusszal szembeni szankciók miatt a Yara kénytelen visszafogni az ottani káliumműtrágya-gyártását, ugyanakkor nem hagy fel a munkavédelmi és emberjogi aktivitásával, tette közzé legfrissebb sajtóközleményében a műtrágyapiac egyik meghatározó globális szereplője.

Legek a borok világából

Egy felmérés szerint a portugálok fogyasztják a legtöbb bort az ország lakossághoz viszonyítva, nyolcmillió hektoliterrel megelőzve Franciaországot, és több mint kétszeresével a szomszédos Spanyolországot. A nagy mennyiségű borfogyasztás hátterében kulturális tényezők is szerepet játszhatnak, sok portugál mindennapi ivónak tartja magát, és étkezéskor rendszeresen fogyaszt bort.

Új és hatásos ötlet a tolvajok ellen

Amikor a tolvajok három tonna osztrigát loptak el Christophe Guinot francia kagylótenyésztő farmjáról, olyan megoldást talált ki, amellyel sikerül garantáltan a tolvajok nyomára bukkanni.

Kergemarhakór miatt újra nehéz helyzetben a kanadai állattartók

Kína és a Fülöp-szigetek felfüggesztette a kanadai marhahús importját, mivel Kanadában decemberben szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE) fertőzött tehenet találtak - közölte a kanadai mezőgazdasági minisztérium szóvivője.

Harmadával csökkenti az állatállományt Hollandia

A környezet kímélése érdekében Hollandiában olyan programot dolgoztak ki, amelytől azt várják, hogy harmadával csökkenjen a gazdaságokban tenyésztett állatok száma.

Megjelent a zöld civil szervezeteket támogató Zöld Forrás pályázat

Az Agrárminisztérium idén is meghirdeti környezet- és természetvédelmi feladataihoz illeszkedő, a civil feladatvállalást segítő, 70 millió forint keretösszegű Zöld Forrás pályázatát.

Kiemelkedő munkát végeztek a zalai gazdálkodók

A zalai gazdálkodók kiemelkedő munkát végeztek, a nehéz helyzetben folyamatosan segítették egymást - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján.

Prioritás a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztése

Az agrártárca továbbra is prioritásként kezeli a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztését - mondta az agrárminiszter csütörtökön a debreceni városházán, ahol támogatási okiratot adott át három helyi élelmiszeripari vállalkozás vezetőjének.