Back to top

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

Fotó: Temesvári Bence
Pánik – Napról-napra súlyosbodik a helyzet, a kormány szinte félnaponként jelenti be a magyar emberek hétköznapjait érintő intézkedéseket. Érthető tehát, hogy a méhészek egy része „izgalomba” jött, hogy a legsúlyosabb korlátozás esetén – otthon-maradás – miképp látjuk el méheinket, tudunk-e vándorolni, azaz méhlegelőről-méhlegelőre szállítani tenyészállatainkat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) lépett időben, és ez ügyben eljárt az illetékes minisztériumnál.

Mivel élelmiszert termelő és élő állatot tartó ágazatról van szó, semmilyen akadálya sem lesz a „munkába-járásnak”.

Otthonról indulnak a méhészek a méhesbe (a szabad természetbe), azaz nem emberek közé mennek. Ha nincs a teherautókon méhészeti eszköz, mely egyértelműen igazolja hivatásunkat, mindig legyen a méhésznél a tél végi kötelező önkormányzati méhtartási bejelentés másolata/visszaigazolása, vagy a TIR-ENAR bejelentés dokumentuma, vagy a tavaszi méhegészségügyi vizsgálatok igazolása.

Közvetlen mézértékesítés – Egyértelműen nőtt. A korlátozó intézkedések bejelentését követő 2 hétben határozottan nőtt – a többi élelmiszerhez hasonlóan – az emberek vásárlási kedve (igaz, kényszerből). A fővárosi piacok némelyikén az értékesített méz forgalma meghaladta a karácsony előtti szintet! Március 21-22-ei hétvégére már visszaállt a kereslet az ilyenkor szokásos átlagos tavaszi forgalomnak megfelelően. A háztól értékesítők is megemelkedett forgalomról tudósítottak. A méz mellett jelentős volt a virágpor és a propolisz fogyása is. Különösen az utóbbiból fogyott sokkal több a szokásos mennyiségtől.

Sokan tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a méhészeti termékek napi szintű fogyasztása megerősíti a szervezetet, növeli annak ellenálló képességét, így megnyugtató alapot adhat a vírus elleni harcban.

Méz az üzletláncokban – Szintén a megnövekedett forgalomról beszéltek a hazai mézkiszerelők. Sokkal több mézet vásároltak az emberek, mint ilyentájt szoktak, így nem várt nagy megrendeléseket kaptak a mézet palackozó vállalkozások. Igaz, csak rövid ideig tartott – két hétig. Az országos mézfelvásárlásokból is látszott ennek hatása, több „hordós mézet” exportáló-cég nem vásárolt a termelőktől, vagy úgy tett, mintha vásárolna – a többiektől kilónkéntit 40-50 forinttal olcsóbb felvásárlási ára arra utalt, hogy nem akar vásárolni –, miközben a hazai üzletláncokat ellátó mézkiszerelő vállalkozások folyamatosan vették a mézet. A HoReCa (hotel-étterem-kávézók) szektor megrendelései (kis tasakos- ill. reggeliző-mézek) szinte teljesen leálltak, ami érthető, hiszen a válság először a szolgáltató-szektort érte el.

Export – Igény lett volna, rendelést sokat kaptak külföldről a mézünket exportáló cégek, de sajnos a kiszállítás leállt a kritikus időszakban (pl. a két hét „sofőr-karantén” okán). Különösen Olaszország rendelt be (a legnagyobb mézexport célországunk), éppen az az ország, ahol a legsúlyosabb a vírus-helyzet – egyáltalán nem mentek oda kamionok, teljesen lehetetlen volt egy ideig kiszállítani mézet. Németországba is nagyon akadozva indultak a szállítmányok.

Egyértelműen megmozgatta a mézpiacot a járvány, úgy tudni, hogy a kikötőkben lévő 3. országokból származó levámolt mézek elfogytak, de az utánpótlásuk nehézkes, nem érkeznek olyan ütemben a konténerek, mint igény lenne rájuk.

Egyértelmű, hogy az unióban több ezer tonna extra, nem várt mézmennyiség fogyott el a felfokozott pánik-hangulat 1-2 hetében, ami „jót tett” a felhalmozódott raktárkészletek csökkenésének. Aki tudott kamiont szerezni és kitudta juttatni mézét valamelyik országba, a szállítmányozási költségek emelkedését (20-30%) tapasztalta meg. Ezt, a vásárolt méz és az értékesített méz kialakításánál nem kalkulált extra kiadást, a forint árfolyamának gyengülése kompenzálta valamelyest.

Támogatások – Április 5-e az utolsó napja a Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) gyógyszer-cukor támogatás benyújtásának, azonban sok méhész jelezte, hogy nem tudták a korlátozás okozta nehézségek miatt időben beszerezni a támogatott takarmányt vagy gyógyszert. De akinek megvoltak a számlái, ők is bajba kerültek, hiszen bonyolultabb lett – a megyei méhészeti szaktanácsadók ügyfélfogadásainak megszűnése miatt – a benyújtások gyakorlati kivitelezése. Ezért kérte az OMME a MMNP egyes jogcímei támogatásának benyújtási határidejének módosítását – későbbre tolását.

Méhtakarmány – Három hét alatt, forgalmazóktól függően, 5-25%-al emelkedett a cukor ára. Két okra hivatkozva emeltek árat a cégek: 1. mivel főleg import cukorról van szó, a forint gyengülése miatt lett drágább a beszerzés 2. nagyon akadozva érkezik az új áru, sok nagykereskedő egyszerűen fel sem veszi a telefont, annyira túlterheltek a cukorkereskedelemmel foglalkozó uniós cégek. Senki sem tudta megmondani, meddig tarthat az áremelkedés, hiszen a vírushelyzettől függetlenül is várható volt némi emelkedés az árakban, aminek a 2019-2020-as évekre, a világpiacon kialakult 3,5 millió tonnás hiány az oka. Szakértők, 2020-2021-re, további 2,5 millió tonnás hiányt jósolnak. Érdekesség, hogy a 2018-19-es években még 9,7 millió tonna felesleg volt a cukor világpiacán.

Gyógyszer – A gyártók vagy importőrök egyike sem tudja tartani a hazai nagy- és kiskereskedőkkel szerződésben foglalt szállítási határidőket.

Jelentős csúszással érkeznek meg az állategészségügyi készítmények külföldről, hiszen – sajnos –, a legtöbb méhegészségügyi készítmény import.

Az egyik hazai cég tájékoztatása szerint, Olaszországból, a bepakolást követően egy hét alatt (normál esetben aznap) kapta meg a megrendelt árut. A méhészek többsége sajnos az év első két hónapjában nem foglalkozott a gyógyszerek beszerzésével, márciusra halasztották, így az egy időben történő beszerzések miatt, egyes készítményekből átmeneti hiány alakult ki. A hiány okozta problémát mérsékelte a korábban említett, MMNP-os gyógyszer-cukor támogatások beadási határidejének – várható, remélhető – május végére történő eltolása.

Nyilván nem a vírus tehet róla, de napjaink „tavaszi-tele” sem kedvez a méhcsaládok fejlődésének, a méhek szervezetét alaposan igénybe veszi a hideg okozta többlet-munka: hiszen a méhcsalád fészkében fejlődő több ezer petét és bábot melegen kell tartani, a lárvákat pedig élelemmel (pempővel) kell ellátni, amihez méz, virágpor és ivóvíz kell. Összefoglalva: méhészek és méhcsaládjaik kritikus időszakot élnek át napjainkban!

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez most nagyon meggy

„Ez most nagyon meggy” – ezzel a mottóval kívánta az Agrármarketing Centrum a VOLT Fesztiválon felállított standján felhívni a figyelmet a meggyfogyasztásra. A június 23-ai sajtótájékoztatón beszámoltak az idei meggytermésről, valamint hazai termékek vásárlására is felszólították a fogyasztókat, amivel nemcsak a gazdákat, de a hazai élelmiszer-termelést is támogatják.

Az egészséges is legyen finom?

Hogyan gondolkodnak a fogyasztók és mennyire befolyásolják őket a trendek? Mennyire fontos az íze egy kolbásznak?...Kiderült, hogy a fogyasztók közel kétharmada, nagyon figyel arra, hogy ízletes legyen a mentes élelmiszer, ami az asztalára kerül, különben az első csalódás után lemond a kipróbált áruról, és tovább keres, egészen addig, amíg rá nem bukkan a számára legfinomabbra.

Idén is igényelhető a „Ne hagyj az autóban!” matrica

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) matricakampánya 2017 óta hívja fel a szülők és a gazdák figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A nyár beköszöntével a hivatal ismét elindította matricaigénylő felületét, hogy minél több helyen megjelenhessen a kulcsfontosságú, figyelemfelkeltő üzenet.

Megugrik a diókínálat

Kínában az előző évinél sokkal több diót tudnak betakarítani, ezért a szakemberek becslése szerint idén átlagosan 17%-kal megugrik a diókínálat a világpiacon. A termésátlag növekedése várható a többi diótermelő országban is.

Ecetes, sós, kovászos… fürtös uborka termesztése

A fürtös uborka és a belőle készített savanyúságok egyaránt hozzátartoznak étrendünkhöz. A fürtös uborka nyári piaci árai egyre magasabbak, emellett a frissesség, valamint a könnyebb ter­mesztése indokolja azt, hogy érdemes lehet saját uborkát nevelni.

Biostimulátorok búzában

A mai gazdasági körülmények között még nagyobb jelentőségű, hogy milyen vetőmag kerül a földbe, mondták egybehangzóan az Isterra Magyarország Kft. és a UPL Hungary Kft. szakemberei Tarcsapusztán, a Szentlőrinci Szolanum Kft. szántóján rendezett bemutatón.

A vertikális kertészetben látják a megoldást az angolok

A világ legnagyobb vertikális kertészete kezdi meg működését a tervek szerint ősszel. Mérete 96 teniszpályányi lesz.

A várakozások hajtják fel az árakat

Ha az információ érték, akkor a válsághelyzeti információ egyenesen aranyat ér. Mit lehet sejteni vagy várni a gabonaárakkal kapcsolatban? Erről is kérdeztük dr. Goda Pált, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatóját az MMG Direkt adásában.

„Cukorhiány” és takarmányválság

Annak ellenére, hogy minden írni-olvasni tudó ember számára világos kellene legyen Szerbiában, hogy az ország mindegyik alapvető élelmiszerből többet állít elő, mint amennyit 7 millió lakosa képes volna elfogyasztani, május folyamán pánikszerűen vásárolták fel a cukrot, és emiatt az 1 kilogrammos kiszerelés az egész országban eltűnt a boltok polcairól.

Az EU 600 millió eurós élelmiszer-támogatást javasol az afrikai, karibi és csendes-óceáni országoknak

Az Európai Unió az élelmezésbiztonság szavatolására 600 millió euró (mintegy 240 milliárd forint) támogatást javasol az afrikai, karibi és csendes-óceáni országoknak válaszul az Ukrajna elleni orosz háború nyomán kialakult helyzetre - közölte az Európai Bizottság.