0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

Az exportárbevétel a rendszerváltás óta nem emelkedett ilyen magasságokba, de az is igaz, hogy az importban is rekordot döntött tavaly az agrár-külkereskedelem.

A KSH március elején közzétett éves statisztikai adatai szerint a rendszerváltást követő évtizedek legjelentősebb agrárexportját bonyolította tavaly az agrárium. A 8,2 százalékkal bővülő kivitel hozadéka 9,4 milliárd eurós árbevétel, ami mintegy 714 millió euróval haladja meg a 2018-as viszonyítási alapot, és 520 millió euróval múlja felül a 2017-es, addig évtizedes rekordnak tartott exportárbevételt. Az import is dinamikusan fejlődött, 8,1 százalékkal bővülve 6,3 milliárd eurót tett ki.

Mivel az export, ha kis mértékben is, de gyorsabban bővült, mint az import, az agrár-külkereskedelmi egyenleg is nőtt. A 8,4 százalékos szaldónövekmény 3,1 milliárd eurót eredményezett, ami a nemzetgazdaság külkereskedelmi szaldójának 64 százalékát adta. Mindezt, a nemzetgazdaság összevont exportértékének a 8,6 százalékos, importértékének pedig 6 százalékos részarányát az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelme produkálta.

Az agrárgazdaság külkereskedelmi pozíciója a szaldó tekintetben vetekszik a gépek, villamossági cikkek külkereskedelmi szaldójával, és előkelő helyet foglal el a járművek, szállítási eszközök pozitív mérlege mögötti pozíciók egyikével-másikával. Az agrárkivitel múlt évtizedbeli alakulása önmagában is figyelemre méltó, hiszen a magyar agrárgazdaság nemzetközi versenyképességének egyfajta fokmérője. Abból a szempontból is figyelemre méltó – nota bene: fontos mérföldkő –, hogy a napjainkban kiteljesedni látszó világjárvány (pandémia) és a nyomában kialakuló, beláthatatlan következményekkel járó gazdasági recesszió jó időre befagyasztja a világkereskedelmet. A koronavírus-járvány és a járvány megfékezésére irányuló kormányzati lépések – mint a határok átjárhatóságának korlátozása – a belső fogyasztás csökkenésével jár. Országokon belül és országok között is befagyasztja a termékek, szolgáltatások és személyek mozgását, így a tavalyi békés fejlődési környezet idén már csak vágyálom lehet. Az élelmiszertermékek kereskedelemének beszűkülése fő agrárkülpiacainkat is érinti, hiszen agrárexportunk 85 százaléka évtizedek óta az EU piacára irányul. Legjelentősebb agrár- és élelmiszertermék-piacaink közül a német, az olasz, az osztrák, a szlovák, a francia, a lengyel és a cseh piacokon határzár vagy forgalmat nehezítő kormányzati intézkedések állják útját a termények szabad áramlásának.

Az országokon belüli övezetlezárások és az országok közötti mozgás korlátozása éppúgy fogyasztáscsökkenéshez vezet, mint a turizmus befagyása vagy a sport- és kulturális rendezvények betiltása, a csoportos rendezvények leállítása.

A kibontakozó folyamatok az élelmiszergazdasági exportban előkelő helyet elfoglaló európai országok középtávú bezárkózásával fenyegetnek. Ez alapján állítható, hogy a 2019-es agrár-külkereskedelmi teljesítmény a maga nagyságrendi és strukturális jellemzőivel jó ideig etalonként lebeghet a szemünk előtt. Kétséges, hogy a körülöttünk lévő világ bezárkózása miatt mikor tudunk újra felemelkedni erre a magaslatra. Csődök, felszámolások, a gazdaság dominószerű bedőlése sem irreális forgatókönyvek, amellett, hogy a gazdasági recesszió réme is fenyeget (1. ábra).

Jóllehet, az agrár-külkereskedelem szal­dója 2012-ben, 2013-ban, valamint 2017-ben is magasabb volt, mint 2019-ben, de relatív fontosság tekintetében a tavalyi szaldó lényegesen nagyobb figyelmet érdemel. A 64 százalékos agrárrészarány persze önmagáért beszél. Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi többlete nélkül ugyanis az ország külkereskedelmi egyenlege 2019-ben alig haladta volna meg az 1,7 milliárd eurót.

Az agrár-külkereskedelemnek a pénzügyi egyensúly megteremtésében és megőrzésében, sőt erősítésében játszott szerepe vitathatatlan. Ezt a tényt a külkereskedelmi szaldó alakulása az elmúlt évtizedben pregnánsan bizonyítja (2. ábra).

A bevezetőben sejtetett logikai csavar vagy megközelítésbeli egyoldalúság az oszlopdiagramok alakulásából szembe­ötlővé válik. A nemzetgazdasági és az agrár-külkereskedelmi szaldó egymáshoz viszonyított alakulását bemutató grafikonból felszínre kerülnek más összefüggések is, például a viszonyítási alap hektikus alakulása.

Az igazság az, hogy az agrár-külkereskedelmi mérleg alakulása az elmúlt évtizedben kiegyenlítettebbnek tűnik, mint a nemzetgazdasági külkereskedelmi mérlegtöbblet, hiszen 10 év átlagában az agráregyenleg átlagosan 3026 millió eurót mutatott, nagy kilengések nélkül. Volt év, amikor inkább a 2 milliárd eurós szinthez közelített, de 2012-ben például 3,6, 2017-ben pedig 3,3 milliárd euróhoz állt közelebb. A 2019-es, ugyancsak magas, amúgy az évtized harmadik legnagyobb agrár-külkereskedelmi szaldóját mutató 3,1 milliárd eurós pozitívum nemzetgazdasági szaldóban játszott kiemelkedő, 64 százalékos szerepvállalásának fő oka tehát nem az extra magas agrár-külkereskedelmi szaldóban keresendő, hanem inkább abban, hogy a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlege a 2016-os felére zuhant 2019-ben.

Exportszerkezet

Mind a négy árufőcsoportban bővült az exportunk 2019-ben, a legdinamikusabban a növényi termékek csoportjának kivitele (1. táblázat). A 16,1 százalékos növekmény mögött a gabonafélék kivitelének 20 százalékhoz közelítő növekedése húzódik. Ezen belül

a búza exportja 21 százalékkal, a kukorica exportja pedig 22 százalékkal nőtt. Búzából 274, kukoricából 742 ezer tonnával vittünk ki többet, mint 2018-ban. Mind búzából, mind kukoricából Olaszország volt a legjelentősebb piacunk.

Búzából több mint 1, kukoricából több mint 1,3 millió tonnát szállítottunk 2019-ben az olasz piacra. Olasz­ország tavaly amúgy a harmadik legjelentősebb agrárexportpiacunknak számított.

Termékcsoportok szintjén is jelentős volt az exportbővülés. A nagyobb exportárbevételt képező csoportok közül az élő állatok kivitele 15,4, a gyümölcsexport 15,8, a malomipari termékek kivitele 16,1, az olajos magvak kivitele 18,5, a húsból, halból készült ételek exportja 16,3 százalékkal nőtt. Tíz százalék alatti mértékben bővült az állati tápok exportja (7%), az italoké (7,4%), a liszt alapú termékeké (6,7%), a különböző ehető élelmiszer-készítményeké (6,4%), az állati és növényi zsíroké (5,6%), a tejtermékeké (4,6%), a húsoké és hústermékeké (3,1%). Bár nem magyar alapanyagra épülő termékkör, de a növekedési erélye okán megemlítendő, hogy a kávé, tea, fűszertermékek kivitele 18,4 százalékkal, a kakaó alapú termékek exportja pedig 13,4 százalékkal nőtt.

Az általános bővülési tendencia ellenére egy-két termékcsoport esetében – leginkább a kedvezőtlen időjárás lenyomataként – csökkent a kivitel. Így 6 százalék feletti mértékben visszaesett a zöldségek és tartósított zöldségek kivitele, és hasonló mértékű exportkiesés jellemezte a cukor- és a dohányexportot is. A legnagyobb visszaesést a halexport szenvedte el, az előző évi kivitel 60 százalékát sem érte el a 2019-es.

Importszerkezet

Mind a négy termékfőcsoportban nőtt az import is. Legjelentősebb mértékben, mintegy 11,5 százalékkal az állati, növényi zsír, olaj termékek behozatala ugrott meg, bár ennek az import egésze szempontjából – a maga 4 százalékos súlyarányával – nincs komoly jelentősége. A legfajsúlyosabb tétel, az import felét adó élelmiszer-készítmények, italok, dohánytermékek behozatala 4,7 százalékkal, az élő állatok importja 2,6 százalékkal, a növényi termékeké pedig 1,5 százalékkal nőtt (2. táblázat).

Egy-két példát említve az importtermékek sokszínű köréből, a bővülő élőállat-importon belül a mintegy 111 millió eurót kitevő élősertés-behozatal túlnyomó hányadát Szlovákiából (47,5 millió euró), Németországból (37 millió euró) és Csehországból (11 millió euró) hoztuk be.

A 71,5 millió euró értékű élő baromfiimport legjelentősebb tétele – 32 millió euró értékben – Romániából származott, a második legjelentősebb tétel az Egyesült Királyságból érkezett.

A fehérjetakarmány-hiányunk mérséklésére 2019-ben 433 ezer tonna szójadarát importáltunk, miközben 85 ezer tonna GMO-mentes szójababot exportáltunk, 30 millió euró értékben. A szójadara beszerzési forrása távolról sem Brazília, hanem a különösebb szójatermelő múlttal nem, tengeri kikötővel viszont rendelkező Szlovénia volt.

Az importban jelentős nagyságrendet képviselő termékkörök közül 10 százalékos vagy afölötti mértékben bővült a hús, a zöldség, a gyümölcs, az olajos mag, a gabona- és lisztalapú termékek, a tartósított zöldségek, a húsból, halból készült termékek és az italok behozatala.

Ha szerényebb mértékben is, de nőtt a tejtermékek, az élelmiszeripari melléktermékek (állati takarmányok) és a különféle ehető készítmények importja. Míg az exportban akadt néhány termékcsoport, amelynél csökkent a kivitel értéke, az importban egy sem akadt, amelyik recessziót mutatott volna.

Főbb külpiacaink 2019-ben

Élelmiszergazdasági exportunk 2019-es orientációs térképét az Európai Unió uralta, 86,2 százalékos piaci részaránnyal. Az EU-n kívüli európai országok 8,9 százalékos, Ázsia 3,4 százalékos, Amerika 1 százalékos, Afrika pedig 0,25 százalékos piaci részesedést mutatott. Pozitív irányú elmozdulást 2018–2019 viszonylatában az EU esetében tapasztalhattunk, ugyanis az EU részesedése az exportunkban a 2018. évi 85,8 százalékról 86,2 százalékra emelkedett, ami mintegy 650 millió eurós erősödést takar. A magasabb koncentráció egyúttal persze piaci kitettségünk magasabb fokát is jelzi, aminek negatív következményeit idén óhatatlanul érzékelni fogjuk. Nem mintha manapság lenne a földgolyónak semleges pontja, hagyományos piacainknak értelmes alternatívája. A koronavírus terjedésének megakadályozására foganatosított, fő agrár­külpiacainkat súlyosan érintő, a terménykereskedelmet korlátozó és fogyasztást fékező intézkedések 2020-ban drámaian visszavethetik a magyar agrárkivitelt (is).

Az EU-n kívüli piacok közül az EU-n kívüli európai országokba irányuló exportunk 12 százalékkal nőtt, de mintegy 20 százalékkal emelkedett az amerikai eladások értéke is. Enyhe pozitívumot mutatott még az afrikai eladások mértéke, viszont az ázsiai eladások 12-13 százalékkal visszaestek, és ezen belül a Kínába irányuló magyar agrárkivitel 10 százalékkal.

A piaci rangsor első három helyén jegyzett német, román és olasz eladásaink dinamikus bővülést, jóval az átlag feletti növekedést mutattak. Összességében ez a három 10 százaléknál gyorsabban bővülő piac vette fel 2019-es évi agrárkivitelünk közel 40 százalékát, pontosabban 38,8 százalékát, az első öt agrárkülpiacunk pedig a teljes éves kivitel több mint felét, 52,7 százalékát kötötte le.

Több mint balszerencse, hogy a fő agrárpiacaink koronavírus-érintettsége Európában ilyen nagyarányú. Ebből következik, hogy ebben a körben 2020-ban különösen drámai módon zsugorodhatnak az exportpiaci lehetőségeink.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság