Back to top

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

A szerződő felek jogvita esetén a vis maiorra akkor hivatkozhatnak, ha a szerződéses kötelezettségüket az ellenőrzési körükön kívül eső, a szerződés megkötésekor előre nem látható, kényszerítő jellegű körülmény miatt nem tudták teljesíteni.

Önmagában a vészhelyzet elrendelése álláspontunk szerint nem eredményezi a vis maiort,

azt minden egyes esetben külön kell vizsgálni, hogy annak feltételei fennállnak-e. Pl. az a termelő, aki családjával együtt egy alföldi tanyán él, jórészt önellátó az élelmiszerek tekintetében, és saját maga végzi a munkát a családja segítségével, csak néha megy be a közeli városba, és eleve ritkábban találkozik más emberekkel, a munkáját tudja folytatni, és nem lesz nagyobb veszélyben a járvány idején sem. Ha azonban a kormány kijárási tilalmat rendel el, a megtermelt terményt vagy a felnevelt hizlalt állatot nem tudja a szerződött feldolgozóhoz eljuttatni, vagy a szerződött feldolgozó nem tud hozzá szállítóeszközt, fuvarozót küldeni, az már nyilvánvalóan vis maior, bármelyik oldalról is nézzük.

Fotó: MTI - Varga György
De vizsgáljunk meg egy másik esetet. A mezőgazdasági termelő nem saját földjét műveli, hanem haszonbérletbe vett területet. A Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint „arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg,

a haszonbérlő méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet.

Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni”. A jogalkotó itt a természeti körülményekre gondolt, pl. az aszályra, árvízre, belvízre. De akár idesorolhatjuk azt is, hogy a haszonbérlő mondjuk nem jutott hozzá az általa használt műtrágyához, mert a kereskedelmi forgalom a vírus miatti intézkedések következtében leállt, és ennek következtében valóban jelentősen alacsonyabb lett a termésátlaga. Kérdés, hogy bizonyítható-e, valóban a műtrágya hiánya vezetett-e az alacsonyabb terméshez, ill. lett volna-e lehetősége a termelőnek más megfelelő műtrágyához hozzájutni. Tehát ebben az esetben csak alaposabb vizsgálat után állapítható meg, hogy a veszélyhelyzet közvetlen összefüggésben van-e a terméscsökkenéssel, és ez alapján igényelhető-e a haszonbérmérséklés.

A lakosság ellátásának biztonsága ebben az időben kiemelten fontos, ezért a termelők munkájára továbbra is szükség van, sőt,

fokozott biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy az állampolgárok asztalára kerülő élelmiszer még véletlenül se kerülhessen kapcsolatba a vírussal.

A rendkívüli intézkedések körében a Kormány ellenőrzése alá vonhat különböző gazdálkodókat is. Vélhetőleg nem az egyes termelőkre várhat ez a sors, hanem a nagy elosztó hálózatokra, valamint a legfontosabb közszolgáltatásokat végző cégekre.

Írásunk Dr. Cenner Tibornak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.

Hiába a kedvenc zöldségük, sokaknak már nem fér bele a keretbe

Elvileg zajlik a spárga-csúcsszezon Németországban, de elég vegyes a kép, míg egyes térségekben a szedhető mennyiség és a kereslet egyaránt optimális, addig sokhelyütt a gazdákon marad a termés. Az agrarheute.com online agrárszaklap a regionális lapok riportjai alapján készített rövid körképet.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Mindenkinek ajánlott laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi levélminta-vizsgálatok bizonyos támogatások esetén kötelezőek, és azok a kertészek is hasznos információkhoz jutnak az eredményekből, akiket semmi sem kötelez az elvégeztetésükre. Az elszabadult műtrágyaárak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a kívánt hozamokhoz elegendő, de a szükségesnél nem több tápanyagot adagoljanak a termelők.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Az őstermelői előírások teljesítését segíti a Nébih

Számos ponton változtak tavaly az őstermelői tevékenység és a termékek értékesítésének szabályai. Megszűnt például az őstermelői igazolvány, helyette FELIR azonosítót és Nébih tevékenységazonosítót kell igényelni, majd ezeket megjeleníteni a szabályos árusításhoz.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

A Világbank 30 milliárd dollárt különít el az élelmiszerhiány megelőzésére

A Világbank a héten közölte, hogy 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az élelmezésbiztonsági válság megfékezésére, amelyet az Oroszország Ukrajna közötti háború veszélyeztet, és amely miatt a két ország gabonaexportjának nagy része leállt.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.