Back to top

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

A szerződő felek jogvita esetén a vis maiorra akkor hivatkozhatnak, ha a szerződéses kötelezettségüket az ellenőrzési körükön kívül eső, a szerződés megkötésekor előre nem látható, kényszerítő jellegű körülmény miatt nem tudták teljesíteni.

Önmagában a vészhelyzet elrendelése álláspontunk szerint nem eredményezi a vis maiort,

azt minden egyes esetben külön kell vizsgálni, hogy annak feltételei fennállnak-e. Pl. az a termelő, aki családjával együtt egy alföldi tanyán él, jórészt önellátó az élelmiszerek tekintetében, és saját maga végzi a munkát a családja segítségével, csak néha megy be a közeli városba, és eleve ritkábban találkozik más emberekkel, a munkáját tudja folytatni, és nem lesz nagyobb veszélyben a járvány idején sem. Ha azonban a kormány kijárási tilalmat rendel el, a megtermelt terményt vagy a felnevelt hizlalt állatot nem tudja a szerződött feldolgozóhoz eljuttatni, vagy a szerződött feldolgozó nem tud hozzá szállítóeszközt, fuvarozót küldeni, az már nyilvánvalóan vis maior, bármelyik oldalról is nézzük.

Fotó: MTI - Varga György
De vizsgáljunk meg egy másik esetet. A mezőgazdasági termelő nem saját földjét műveli, hanem haszonbérletbe vett területet. A Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint „arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg,

a haszonbérlő méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet.

Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni”. A jogalkotó itt a természeti körülményekre gondolt, pl. az aszályra, árvízre, belvízre. De akár idesorolhatjuk azt is, hogy a haszonbérlő mondjuk nem jutott hozzá az általa használt műtrágyához, mert a kereskedelmi forgalom a vírus miatti intézkedések következtében leállt, és ennek következtében valóban jelentősen alacsonyabb lett a termésátlaga. Kérdés, hogy bizonyítható-e, valóban a műtrágya hiánya vezetett-e az alacsonyabb terméshez, ill. lett volna-e lehetősége a termelőnek más megfelelő műtrágyához hozzájutni. Tehát ebben az esetben csak alaposabb vizsgálat után állapítható meg, hogy a veszélyhelyzet közvetlen összefüggésben van-e a terméscsökkenéssel, és ez alapján igényelhető-e a haszonbérmérséklés.

A lakosság ellátásának biztonsága ebben az időben kiemelten fontos, ezért a termelők munkájára továbbra is szükség van, sőt,

fokozott biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy az állampolgárok asztalára kerülő élelmiszer még véletlenül se kerülhessen kapcsolatba a vírussal.

A rendkívüli intézkedések körében a Kormány ellenőrzése alá vonhat különböző gazdálkodókat is. Vélhetőleg nem az egyes termelőkre várhat ez a sors, hanem a nagy elosztó hálózatokra, valamint a legfontosabb közszolgáltatásokat végző cégekre.

Írásunk Dr. Cenner Tibornak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme, újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek.

A magas infláció hatására nőtt a bolti lopások száma

Több mint 22 százalékkal emelkedett a bolti lopások száma éves összehasonlításban, tájékoztatta a HVG-t az Országos Rendőr-főkapitányság. A legtöbb ilyen bűncselekményt kisboltokban, dohányboltokban, vagy üzemanyag-töltőállomásokon követik el.

Új versenytársra talált a McDonald's Oroszországban

Folytatja terjeszkedését az orosz Vkuszno i tocska étteremlánc, amelyet egy az egyben az országból kivonuló McDonalds's brandjét lenyúlva hoztak létre.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Egy népszerű őszi zöldséggel az erősebb immunrendszerért és a fogyás elősegítéséért

A megfázásos és influenzás időszak idején sokan próbálnak egészségesek maradni és leadni néhány kilót még a karácsonyi ünnepek előtt. Bármi legyen is az oka, mindig fontos, hogy az egészségünkre koncentráljunk, ami azt jelenti, hogy komolyan kell vennünk az étrendünket...

Magas aflatoxin-szennyezés kockázat - kiemelt hatósági és vállalkozói figyelem indokolt a takarmányoknál, tej és tejtermékeknél

Országos célellenőrzést rendelt el a Nébih miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma. Az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók.

Kárpát-medencei mézfesztivált rendeznek Zalaegerszegen

Tizennyolc mézlovagrend felvonulásával december 3-án kétnapos Kárpát-medencei mézfesztivál kezdődik a zalai megyeszékhelyen - jelentették be egy sajtótájékoztatón.

Átadták a Penny megújult karcagi logisztikai központját

Átadták a Penny Market Kft. megújult karcagi logisztikai központját pénteken, a mintegy 7 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően csaknem száz új munkahely létesült.

A laskagomba is segíthet az afrikai élelmezési problémák megoldásában

Öt ország - köztük Magyarország - hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja fenntartható, biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok kialakítása Afrikában - közölte a Bay Zoltán Kutatóközpont az MTI-vel. Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.