Back to top

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

A szerződő felek jogvita esetén a vis maiorra akkor hivatkozhatnak, ha a szerződéses kötelezettségüket az ellenőrzési körükön kívül eső, a szerződés megkötésekor előre nem látható, kényszerítő jellegű körülmény miatt nem tudták teljesíteni.

Önmagában a vészhelyzet elrendelése álláspontunk szerint nem eredményezi a vis maiort,

azt minden egyes esetben külön kell vizsgálni, hogy annak feltételei fennállnak-e. Pl. az a termelő, aki családjával együtt egy alföldi tanyán él, jórészt önellátó az élelmiszerek tekintetében, és saját maga végzi a munkát a családja segítségével, csak néha megy be a közeli városba, és eleve ritkábban találkozik más emberekkel, a munkáját tudja folytatni, és nem lesz nagyobb veszélyben a járvány idején sem. Ha azonban a kormány kijárási tilalmat rendel el, a megtermelt terményt vagy a felnevelt hizlalt állatot nem tudja a szerződött feldolgozóhoz eljuttatni, vagy a szerződött feldolgozó nem tud hozzá szállítóeszközt, fuvarozót küldeni, az már nyilvánvalóan vis maior, bármelyik oldalról is nézzük.

Fotó: MTI - Varga György
De vizsgáljunk meg egy másik esetet. A mezőgazdasági termelő nem saját földjét műveli, hanem haszonbérletbe vett területet. A Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint „arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg,

a haszonbérlő méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet.

Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni”. A jogalkotó itt a természeti körülményekre gondolt, pl. az aszályra, árvízre, belvízre. De akár idesorolhatjuk azt is, hogy a haszonbérlő mondjuk nem jutott hozzá az általa használt műtrágyához, mert a kereskedelmi forgalom a vírus miatti intézkedések következtében leállt, és ennek következtében valóban jelentősen alacsonyabb lett a termésátlaga. Kérdés, hogy bizonyítható-e, valóban a műtrágya hiánya vezetett-e az alacsonyabb terméshez, ill. lett volna-e lehetősége a termelőnek más megfelelő műtrágyához hozzájutni. Tehát ebben az esetben csak alaposabb vizsgálat után állapítható meg, hogy a veszélyhelyzet közvetlen összefüggésben van-e a terméscsökkenéssel, és ez alapján igényelhető-e a haszonbérmérséklés.

A lakosság ellátásának biztonsága ebben az időben kiemelten fontos, ezért a termelők munkájára továbbra is szükség van, sőt,

fokozott biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy az állampolgárok asztalára kerülő élelmiszer még véletlenül se kerülhessen kapcsolatba a vírussal.

A rendkívüli intézkedések körében a Kormány ellenőrzése alá vonhat különböző gazdálkodókat is. Vélhetőleg nem az egyes termelőkre várhat ez a sors, hanem a nagy elosztó hálózatokra, valamint a legfontosabb közszolgáltatásokat végző cégekre.

Írásunk Dr. Cenner Tibornak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elfogyott a mustár a francia boltokból

Arra buzdítják a francia növénytermesztőket, hogy növeljék a mustármag-termelésüket, miután az ország szupermarketjei kifogytak belőle – adta hírül az euronews.com.

A Heineken bezárja 2023-ban az egyik romániai gyárát

A Heineken bezárja a jövő évben a konstancai sörgyárát, így háromra csökken romániai üzemeinek száma - közölte a gyártó.

Euróban tervezik az elszámolást

A szántóföldi zöldségtermesztés jövedelmezősége gépesítéssel, a hatékonyság fokozásával javítható. Emellett azonban fel kell készülni a szélsőségekre, legyen az az időjárást érintő vagy a forint árfolyamára vonatkozó. A csapadékhiányt víztározó építésével, az öntözőrendszer bővítésével, az árfolyammozgást euróban történő elszámolással tervezik orvosolni a Dombegyházi EURO Tész Kft.-nél.

10 egészségesnek hitt élelmiszer, amelyekről kiderült, hogy mégsem azok...

A probléma nem azokkal az élelmiszerekkel van, amelyekről köztudott, hogy milyen hatással vannak egészségre, például egy habos sütemény vagy egy hamburger, hanem azokkal, amik megpróbálnak megtéveszteni és manipulálni a vásárlót.

Tíz év alatt megtízszereződött a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások állománya

A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíjuk, tavaly pedig már jóval tizenöt milliárd fölé nőtt – tudtuk meg Lambert Gábortól, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetőjétől.

Fruktóz: nem ugyanaz kivonatolva, mint ha a természet gyümölcsbe csomagolja

Jobb a gyümölcscukor, mint a fruktóz? Ez bizony kissé abszurd kérdés, hiszen ugyanarról az anyagról van szó, vagy mégsem? Különben is, miért ne lenne egészséges a fruktóz?

Kockázott bacont hív vissza az Aldi

Baktérium (Listeria monocytogenes) esetleges jelenléte miatt az Aldi Magyarország Bt. visszahívja az 500 gramm kiszerelésű kockázott bacont - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

Évente 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban

Évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban, csaknem 15 millió tonnával többet, mint amennyit importálnak - írta a Guardian brit napilap a Feedback EU klímakutató civil szervezet jelentésére hivatkozva.

Magyarországon biztosított a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel történő ellátása

Fontos szem előtt tartani, hogy az élelmiszerek iránti kereslet viszonylag rugalmatlan, a mindennapi betevőre mindig szükség lesz, ezért az ágazatba való körültekintő befektetés, az értékteremtő beruházás mindig megtérül - mondta Nagy István agrárminiszter a 15. Business Days konferencián, kedden, Tapolcán.

Akvarisztika szívvel-lélekkel

A haltartás, vagyis az akvarisztika hagyományai az ókorba nyúlnak vissza. Először étkezési céllal tartottak halakat mesterséges tavakban, de hamar elkezdődött a halak szín vagy forma szerinti tenyésztése is. A halak mint díszállatok sikere azóta is töretlen, főleg mióta beköltöztek a lakásokba, és az akváriumok a lakás díszei lettek.