Back to top

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

A legújabb intézkedések lehetővé teszik az árufuvarozást, ami a húsvéti bárányok és minden friss áru szállításában jelentős lépés volt. A magyar sofőrök is fölvehetik a munkát a 14 napos karantén idején is, ha nem észlelik magukon a Covid-19 vírusfertőzés tüneteit és járművezetésre alkalmas állapotban vannak, valamint a munkáltatójuk is így ítéli meg az állapotukat. A karantént elrendelő hatóságot, vagyis a járási hivatalt értesíteni kell a munka felvételéről. A felrakóhelyről a kijelölt tranzitútvonalon kell elhagyni az országot, és tankolni is csak az előre megjelölt benzinkutakon lehet. Ezek az útvonalra vonatkozó megkötések vonatkoznak az importárut szállító kamionokra is, a sofőröknek a visszaútig a szálláshelyükön kell maradniuk.

Folynak a kormányzati tárgyalások a szomszédos országokkal a határátkelők megnyitásáról.

Az intézkedések hatása már érzékelhető a juhágazatban, noha jelenleg exportszállításra nehéz fuvarozót találni és érezhetően emelkedtek a fuvarozás költségei is. Vannak olyan szezonális termékek (például a spárga, amelynek értékesítése és kiszállítása áprilisra koncentrálódik), amiknek a piacra jutása kerül veszélybe. Lassult a burgonyabehozatal, ami egybeesik a német autógyártás lelassulásával, ugyanis gyakran visszáruként szállítottak burgonyát.

A húsvétra felhalmozott édességek jó része várhatóan a nagykereskedők nyakán marad a forgalom visszaesése miatt. Más termékekre viszont megugrott a kereslet, amit kissé lassabban tudnak kielégíteni.

Kevesebb segédanyag és csomagolóanyag érkezik az országba, ami például lassítja az amúgy nagyon élénk keresletre dolgozó gyógynövény-tartalmú termékek gyártását.

Folynak a tavaszi munkák

A tavaszi munkákkal kapcsolatban megállapítja a NAK elemzése, hogy összességében elég műtrágya van hazánkban, bár helyi zavarok előfordulnak az ellátásban. A növényvédő szerek esetében sok alapanyag valóban Kínából származik, ami a későbbiekben lassíthatja a gyártást, kisebb lehet a választék. Mivel Kínában már lecsengőben van a járvány és eddig is csak pár tartományt érintett jelentősebben, nagy fennakadásra a növényvédőszer-ellátással kapcsolatban sem kell számítani. Várható azonban, hogy a megnövekedett kereslet miatt nem csak szállítmányozási fennakadások lesznek, hanem helyenként a vetőmag és növényvédő szer is kisebb választékban lesz elérhető. Hasonlóan akadozik a forgalom vegetatív szaporítóanyag-ellátás területén.

A szántóföldi és kertészeti munkák a kedvező időjárás hatására megkezdődtek, így nagyon sok gazdálkodó a napi inputanyag-beszerzés, talaj-előkészítő munkálatok és vetés-ültetés kapcsán mozgásban van.

A folyamatos termelés és áruellátás érdekében kiemelten fontos, hogy a napi munkavégzésüket az esetleges jövőbeni kijárási tilalmak se gátolhassák. A kertészeti ágazat esetében az esetleges engedményt nem elegendő csak a termelőre kiterjeszteni, a gyorsan romló, ún. friss termékek esetén kiemelten fontos, hogy megfelelő számú munkaerő is rendelkezésre álljon a betakarítás, csomagolás és egyéb logisztikai művelet során.

Az állatokat el kell látni

A kamara hangsúlyozza, hogy ha a jövőben kijárási tilalmat rendelnének el, mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy az állattartók, valamint az állategészségügyi szakemberek külön engedéllyel, célzottan, továbbra is napi rendszerességgel végezhessék munkájukat az állattartó telepeken, természetesen különös óvintézkedések mellett. Az élőállatok tartását ugyanis nem lehet egyszerűen felfüggeszteni, mint általában az ipari termelést.

A méhészek zöme sem a lakóhelyén vagy a településen tartja a méhállományát, az ő folyamatos munkájukat is lehetővé kell tenni. Ezen engedélyek megadása során a vándoroltatást és annak speciális körülményeit is figyelembe kell venni. Ugyancsak javasolja a kamara, hogy

a takarmányt vagy kisállateledelt árusító üzletekre, valamint állatgyógyszertárakra ugyanazon szabályok legyenek érvényben, mint az  élelmiszert árusító boltok nyitva tartására.

Mind a termelési kapacitások fenntartása, mind a hazai és EU-n belüli szállítmányozásra vonatkozó speciális szabályok életbe léptetése is fontos intézkedés minden állattartó számára.

Gazdasági hatások

A magyar mezőgazdaságot befolyásoló körülmények naponta változnak. Egyre fokozódó problémát jelent az értékesítés például a friss virágot és zöldséget (spárga és gomba) termesztőknél, valamint a szaporítóanyag-előállítóknál, az intenzív akvakultúrában, a kiskérődző ágazatban, a víziszárnyas-tenyésztőknél, a nyúltenyésztőknél és az erdőgazdálkodóknál, de további ágazatokat is jelentősen befolyásolhat a hazai és exportpiacok egyidejű beszűkülése.

A járványügyi helyzet miatt a teljes halágazat számára bezárult az exportpiac, nem vásárolnak az éttermek és megszűnt a mozgóárusítás is,

ráadásul bizonytalan a takarmányellátás. Egy hónapnál hosszabb takarmány-utánpótlási probléma már komoly fennakadásokat okozhat.

A nagykereskedelemben problémát jelent, hogy egyes gyártó cégek már csak előreutalással szolgálnak ki. A nagykereskedők így kettős présbe kerültek, mert a kiskereskedő partnerek viszont csak 30 napos fizetési határidővel vagy készpénzben hajlandók fizetni. A kintlevőséget pedig növeli, hogy a bezárt vendéglátóhelyek nem tudnak fizetni.

A vásárlókkal való érintkezés miatt is kitettek a járvány hatásainak a kereskedők, ugyanis a beteg munkavállalók táppénzét 100 százalékban a munkáltatónak kell állnia, mert munkahelyi megbetegedésnek minősül. A fertőzés elleni védekezés intézkedései, beruházásai is jelentős kiadással járnak. Mivel az éttermek és vendéglátóhelyek nyitvatartása korlátozott, több áru a kiskereskedelem felé irányul, ami az átvételi árak eséséhez vezetett.

Célszerű lenne szinten tartani a felvásárlást és a feldolgozást valamilyen „állami intervenciós készlet” kialakításával. Meg kell vizsgálni a szavatossági idők meghosszabbításának lehetőségét is, a biztonság szem előtt tartásával, a gyártói felelősség jegyében.

A forint drasztikus gyengülése az euróhoz képest jelentős drágulást okoz az import élelmiszerek, valamint az termeléshez szükséges inputanyagok esetében, ami nagymértékben növeli a termelési költségeket.

Támogatni kell a munkába járást

Kritikus a munkaerőhelyzet, ugyanis sok ágazatban külföldről érkező idénymunkásokat foglalkoztatnak, ami egyelőre nem megoldható. A dolgozói létszám az idősek távolmaradása és az iskolák bezárása miatt csökkent, és sokan félve a fertőzéstől nem járnak be a munkahelyükre.

Jelenleg csak az a munkavállaló kaphat költségtérítést a saját gépkocsival való munkába járásra, aki nem az adott településen lakik. Ezt az előírást is módosítani javasolja a kamara, mert a járványos helyzetben sok élelmiszeripai vállalkozás vezetne be költségtérítést erre, hogy a dolgozóik biztonságosabban juthassanak be a munkahelyükre. Ebben a helyzetben a NAK az adómentes költségtérítés engedélyezését tartja célravezetőnek.

A NAK kezdeményezte, hogy a munkaadói bér- és járulékkedvezményeket terjesszék ki az agráriumra is. Továbbá hitelkonstrukció kidolgozását is szükségesnek tartják az ágazatok újraindításhoz.

Ez a forint gyengüléséből adódó következmények miatt is indokolt.

Fotó: Csatlós Norbi

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben. Most az amerikai költésrothadás következik a sorban.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.

Nyilatkozatban foglaltak állást az új közös agrárpolitikáról közép-kelet-európai agrárszervezetek

A visegrádi országok agrárkamarái – köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara –, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség, valamint a Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért közös nyilatkozatban fogalmazták meg az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos elvárásaikat, javaslataikat.

Nagyon le fog lassulni a bérek növekedése

A megkérdezett cégek fele jövőre egyáltalán nem tervez béremelést az MGYOSZ tagszervezetei körében a közelmúltban végzett felmérés szerint. Holnap lesz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő tárgyalása.