Back to top

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

A legújabb intézkedések lehetővé teszik az árufuvarozást, ami a húsvéti bárányok és minden friss áru szállításában jelentős lépés volt. A magyar sofőrök is fölvehetik a munkát a 14 napos karantén idején is, ha nem észlelik magukon a Covid-19 vírusfertőzés tüneteit és járművezetésre alkalmas állapotban vannak, valamint a munkáltatójuk is így ítéli meg az állapotukat. A karantént elrendelő hatóságot, vagyis a járási hivatalt értesíteni kell a munka felvételéről. A felrakóhelyről a kijelölt tranzitútvonalon kell elhagyni az országot, és tankolni is csak az előre megjelölt benzinkutakon lehet. Ezek az útvonalra vonatkozó megkötések vonatkoznak az importárut szállító kamionokra is, a sofőröknek a visszaútig a szálláshelyükön kell maradniuk.

Folynak a kormányzati tárgyalások a szomszédos országokkal a határátkelők megnyitásáról.

Az intézkedések hatása már érzékelhető a juhágazatban, noha jelenleg exportszállításra nehéz fuvarozót találni és érezhetően emelkedtek a fuvarozás költségei is. Vannak olyan szezonális termékek (például a spárga, amelynek értékesítése és kiszállítása áprilisra koncentrálódik), amiknek a piacra jutása kerül veszélybe. Lassult a burgonyabehozatal, ami egybeesik a német autógyártás lelassulásával, ugyanis gyakran visszáruként szállítottak burgonyát.

A húsvétra felhalmozott édességek jó része várhatóan a nagykereskedők nyakán marad a forgalom visszaesése miatt. Más termékekre viszont megugrott a kereslet, amit kissé lassabban tudnak kielégíteni.

Kevesebb segédanyag és csomagolóanyag érkezik az országba, ami például lassítja az amúgy nagyon élénk keresletre dolgozó gyógynövény-tartalmú termékek gyártását.

Folynak a tavaszi munkák

A tavaszi munkákkal kapcsolatban megállapítja a NAK elemzése, hogy összességében elég műtrágya van hazánkban, bár helyi zavarok előfordulnak az ellátásban. A növényvédő szerek esetében sok alapanyag valóban Kínából származik, ami a későbbiekben lassíthatja a gyártást, kisebb lehet a választék. Mivel Kínában már lecsengőben van a járvány és eddig is csak pár tartományt érintett jelentősebben, nagy fennakadásra a növényvédőszer-ellátással kapcsolatban sem kell számítani. Várható azonban, hogy a megnövekedett kereslet miatt nem csak szállítmányozási fennakadások lesznek, hanem helyenként a vetőmag és növényvédő szer is kisebb választékban lesz elérhető. Hasonlóan akadozik a forgalom vegetatív szaporítóanyag-ellátás területén.

A szántóföldi és kertészeti munkák a kedvező időjárás hatására megkezdődtek, így nagyon sok gazdálkodó a napi inputanyag-beszerzés, talaj-előkészítő munkálatok és vetés-ültetés kapcsán mozgásban van.

A folyamatos termelés és áruellátás érdekében kiemelten fontos, hogy a napi munkavégzésüket az esetleges jövőbeni kijárási tilalmak se gátolhassák. A kertészeti ágazat esetében az esetleges engedményt nem elegendő csak a termelőre kiterjeszteni, a gyorsan romló, ún. friss termékek esetén kiemelten fontos, hogy megfelelő számú munkaerő is rendelkezésre álljon a betakarítás, csomagolás és egyéb logisztikai művelet során.

Az állatokat el kell látni

A kamara hangsúlyozza, hogy ha a jövőben kijárási tilalmat rendelnének el, mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy az állattartók, valamint az állategészségügyi szakemberek külön engedéllyel, célzottan, továbbra is napi rendszerességgel végezhessék munkájukat az állattartó telepeken, természetesen különös óvintézkedések mellett. Az élőállatok tartását ugyanis nem lehet egyszerűen felfüggeszteni, mint általában az ipari termelést.

A méhészek zöme sem a lakóhelyén vagy a településen tartja a méhállományát, az ő folyamatos munkájukat is lehetővé kell tenni. Ezen engedélyek megadása során a vándoroltatást és annak speciális körülményeit is figyelembe kell venni. Ugyancsak javasolja a kamara, hogy

a takarmányt vagy kisállateledelt árusító üzletekre, valamint állatgyógyszertárakra ugyanazon szabályok legyenek érvényben, mint az  élelmiszert árusító boltok nyitva tartására.

Mind a termelési kapacitások fenntartása, mind a hazai és EU-n belüli szállítmányozásra vonatkozó speciális szabályok életbe léptetése is fontos intézkedés minden állattartó számára.

Gazdasági hatások

A magyar mezőgazdaságot befolyásoló körülmények naponta változnak. Egyre fokozódó problémát jelent az értékesítés például a friss virágot és zöldséget (spárga és gomba) termesztőknél, valamint a szaporítóanyag-előállítóknál, az intenzív akvakultúrában, a kiskérődző ágazatban, a víziszárnyas-tenyésztőknél, a nyúltenyésztőknél és az erdőgazdálkodóknál, de további ágazatokat is jelentősen befolyásolhat a hazai és exportpiacok egyidejű beszűkülése.

A járványügyi helyzet miatt a teljes halágazat számára bezárult az exportpiac, nem vásárolnak az éttermek és megszűnt a mozgóárusítás is,

ráadásul bizonytalan a takarmányellátás. Egy hónapnál hosszabb takarmány-utánpótlási probléma már komoly fennakadásokat okozhat.

A nagykereskedelemben problémát jelent, hogy egyes gyártó cégek már csak előreutalással szolgálnak ki. A nagykereskedők így kettős présbe kerültek, mert a kiskereskedő partnerek viszont csak 30 napos fizetési határidővel vagy készpénzben hajlandók fizetni. A kintlevőséget pedig növeli, hogy a bezárt vendéglátóhelyek nem tudnak fizetni.

A vásárlókkal való érintkezés miatt is kitettek a járvány hatásainak a kereskedők, ugyanis a beteg munkavállalók táppénzét 100 százalékban a munkáltatónak kell állnia, mert munkahelyi megbetegedésnek minősül. A fertőzés elleni védekezés intézkedései, beruházásai is jelentős kiadással járnak. Mivel az éttermek és vendéglátóhelyek nyitvatartása korlátozott, több áru a kiskereskedelem felé irányul, ami az átvételi árak eséséhez vezetett.

Célszerű lenne szinten tartani a felvásárlást és a feldolgozást valamilyen „állami intervenciós készlet” kialakításával. Meg kell vizsgálni a szavatossági idők meghosszabbításának lehetőségét is, a biztonság szem előtt tartásával, a gyártói felelősség jegyében.

A forint drasztikus gyengülése az euróhoz képest jelentős drágulást okoz az import élelmiszerek, valamint az termeléshez szükséges inputanyagok esetében, ami nagymértékben növeli a termelési költségeket.

Támogatni kell a munkába járást

Kritikus a munkaerőhelyzet, ugyanis sok ágazatban külföldről érkező idénymunkásokat foglalkoztatnak, ami egyelőre nem megoldható. A dolgozói létszám az idősek távolmaradása és az iskolák bezárása miatt csökkent, és sokan félve a fertőzéstől nem járnak be a munkahelyükre.

Jelenleg csak az a munkavállaló kaphat költségtérítést a saját gépkocsival való munkába járásra, aki nem az adott településen lakik. Ezt az előírást is módosítani javasolja a kamara, mert a járványos helyzetben sok élelmiszeripai vállalkozás vezetne be költségtérítést erre, hogy a dolgozóik biztonságosabban juthassanak be a munkahelyükre. Ebben a helyzetben a NAK az adómentes költségtérítés engedélyezését tartja célravezetőnek.

A NAK kezdeményezte, hogy a munkaadói bér- és járulékkedvezményeket terjesszék ki az agráriumra is. Továbbá hitelkonstrukció kidolgozását is szükségesnek tartják az ágazatok újraindításhoz.

Ez a forint gyengüléséből adódó következmények miatt is indokolt.

Fotó: Csatlós Norbi

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

A Pepsi kiárusításba és terméktisztogatásba kezdett

A PepsiCo kedden bejelentette, hogy 3,3 milliárd dollárért eladja a Tropicana mellett több másik gyümölcslé márkáját. A francia PAI Partners magántőke-befektetési cég a felvásárló. A Pepsi azzal érvel, hogy egyszerűsíteni kívánja termékpalettáját és eltávolodna a magas cukortartalmú italoktól.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Szúrós segítőtársak

A gyógynövények között többnek is van tövise vagy tüskéje, ami arra hivatott, hogy megvédje a növényt, ha már helyváltoztatásra, menekülésre nem képes. Ezek a harcias növények is számos hasznos hatóanyagot rejtenek.