Back to top

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

A legújabb intézkedések lehetővé teszik az árufuvarozást, ami a húsvéti bárányok és minden friss áru szállításában jelentős lépés volt. A magyar sofőrök is fölvehetik a munkát a 14 napos karantén idején is, ha nem észlelik magukon a Covid-19 vírusfertőzés tüneteit és járművezetésre alkalmas állapotban vannak, valamint a munkáltatójuk is így ítéli meg az állapotukat. A karantént elrendelő hatóságot, vagyis a járási hivatalt értesíteni kell a munka felvételéről. A felrakóhelyről a kijelölt tranzitútvonalon kell elhagyni az országot, és tankolni is csak az előre megjelölt benzinkutakon lehet. Ezek az útvonalra vonatkozó megkötések vonatkoznak az importárut szállító kamionokra is, a sofőröknek a visszaútig a szálláshelyükön kell maradniuk.

Folynak a kormányzati tárgyalások a szomszédos országokkal a határátkelők megnyitásáról.

Az intézkedések hatása már érzékelhető a juhágazatban, noha jelenleg exportszállításra nehéz fuvarozót találni és érezhetően emelkedtek a fuvarozás költségei is. Vannak olyan szezonális termékek (például a spárga, amelynek értékesítése és kiszállítása áprilisra koncentrálódik), amiknek a piacra jutása kerül veszélybe. Lassult a burgonyabehozatal, ami egybeesik a német autógyártás lelassulásával, ugyanis gyakran visszáruként szállítottak burgonyát.

A húsvétra felhalmozott édességek jó része várhatóan a nagykereskedők nyakán marad a forgalom visszaesése miatt. Más termékekre viszont megugrott a kereslet, amit kissé lassabban tudnak kielégíteni.

Kevesebb segédanyag és csomagolóanyag érkezik az országba, ami például lassítja az amúgy nagyon élénk keresletre dolgozó gyógynövény-tartalmú termékek gyártását.

Folynak a tavaszi munkák

A tavaszi munkákkal kapcsolatban megállapítja a NAK elemzése, hogy összességében elég műtrágya van hazánkban, bár helyi zavarok előfordulnak az ellátásban. A növényvédő szerek esetében sok alapanyag valóban Kínából származik, ami a későbbiekben lassíthatja a gyártást, kisebb lehet a választék. Mivel Kínában már lecsengőben van a járvány és eddig is csak pár tartományt érintett jelentősebben, nagy fennakadásra a növényvédőszer-ellátással kapcsolatban sem kell számítani. Várható azonban, hogy a megnövekedett kereslet miatt nem csak szállítmányozási fennakadások lesznek, hanem helyenként a vetőmag és növényvédő szer is kisebb választékban lesz elérhető. Hasonlóan akadozik a forgalom vegetatív szaporítóanyag-ellátás területén.

A szántóföldi és kertészeti munkák a kedvező időjárás hatására megkezdődtek, így nagyon sok gazdálkodó a napi inputanyag-beszerzés, talaj-előkészítő munkálatok és vetés-ültetés kapcsán mozgásban van.

A folyamatos termelés és áruellátás érdekében kiemelten fontos, hogy a napi munkavégzésüket az esetleges jövőbeni kijárási tilalmak se gátolhassák. A kertészeti ágazat esetében az esetleges engedményt nem elegendő csak a termelőre kiterjeszteni, a gyorsan romló, ún. friss termékek esetén kiemelten fontos, hogy megfelelő számú munkaerő is rendelkezésre álljon a betakarítás, csomagolás és egyéb logisztikai művelet során.

Az állatokat el kell látni

A kamara hangsúlyozza, hogy ha a jövőben kijárási tilalmat rendelnének el, mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy az állattartók, valamint az állategészségügyi szakemberek külön engedéllyel, célzottan, továbbra is napi rendszerességgel végezhessék munkájukat az állattartó telepeken, természetesen különös óvintézkedések mellett. Az élőállatok tartását ugyanis nem lehet egyszerűen felfüggeszteni, mint általában az ipari termelést.

A méhészek zöme sem a lakóhelyén vagy a településen tartja a méhállományát, az ő folyamatos munkájukat is lehetővé kell tenni. Ezen engedélyek megadása során a vándoroltatást és annak speciális körülményeit is figyelembe kell venni. Ugyancsak javasolja a kamara, hogy

a takarmányt vagy kisállateledelt árusító üzletekre, valamint állatgyógyszertárakra ugyanazon szabályok legyenek érvényben, mint az  élelmiszert árusító boltok nyitva tartására.

Mind a termelési kapacitások fenntartása, mind a hazai és EU-n belüli szállítmányozásra vonatkozó speciális szabályok életbe léptetése is fontos intézkedés minden állattartó számára.

Gazdasági hatások

A magyar mezőgazdaságot befolyásoló körülmények naponta változnak. Egyre fokozódó problémát jelent az értékesítés például a friss virágot és zöldséget (spárga és gomba) termesztőknél, valamint a szaporítóanyag-előállítóknál, az intenzív akvakultúrában, a kiskérődző ágazatban, a víziszárnyas-tenyésztőknél, a nyúltenyésztőknél és az erdőgazdálkodóknál, de további ágazatokat is jelentősen befolyásolhat a hazai és exportpiacok egyidejű beszűkülése.

A járványügyi helyzet miatt a teljes halágazat számára bezárult az exportpiac, nem vásárolnak az éttermek és megszűnt a mozgóárusítás is,

ráadásul bizonytalan a takarmányellátás. Egy hónapnál hosszabb takarmány-utánpótlási probléma már komoly fennakadásokat okozhat.

A nagykereskedelemben problémát jelent, hogy egyes gyártó cégek már csak előreutalással szolgálnak ki. A nagykereskedők így kettős présbe kerültek, mert a kiskereskedő partnerek viszont csak 30 napos fizetési határidővel vagy készpénzben hajlandók fizetni. A kintlevőséget pedig növeli, hogy a bezárt vendéglátóhelyek nem tudnak fizetni.

A vásárlókkal való érintkezés miatt is kitettek a járvány hatásainak a kereskedők, ugyanis a beteg munkavállalók táppénzét 100 százalékban a munkáltatónak kell állnia, mert munkahelyi megbetegedésnek minősül. A fertőzés elleni védekezés intézkedései, beruházásai is jelentős kiadással járnak. Mivel az éttermek és vendéglátóhelyek nyitvatartása korlátozott, több áru a kiskereskedelem felé irányul, ami az átvételi árak eséséhez vezetett.

Célszerű lenne szinten tartani a felvásárlást és a feldolgozást valamilyen „állami intervenciós készlet” kialakításával. Meg kell vizsgálni a szavatossági idők meghosszabbításának lehetőségét is, a biztonság szem előtt tartásával, a gyártói felelősség jegyében.

A forint drasztikus gyengülése az euróhoz képest jelentős drágulást okoz az import élelmiszerek, valamint az termeléshez szükséges inputanyagok esetében, ami nagymértékben növeli a termelési költségeket.

Támogatni kell a munkába járást

Kritikus a munkaerőhelyzet, ugyanis sok ágazatban külföldről érkező idénymunkásokat foglalkoztatnak, ami egyelőre nem megoldható. A dolgozói létszám az idősek távolmaradása és az iskolák bezárása miatt csökkent, és sokan félve a fertőzéstől nem járnak be a munkahelyükre.

Jelenleg csak az a munkavállaló kaphat költségtérítést a saját gépkocsival való munkába járásra, aki nem az adott településen lakik. Ezt az előírást is módosítani javasolja a kamara, mert a járványos helyzetben sok élelmiszeripai vállalkozás vezetne be költségtérítést erre, hogy a dolgozóik biztonságosabban juthassanak be a munkahelyükre. Ebben a helyzetben a NAK az adómentes költségtérítés engedélyezését tartja célravezetőnek.

A NAK kezdeményezte, hogy a munkaadói bér- és járulékkedvezményeket terjesszék ki az agráriumra is. Továbbá hitelkonstrukció kidolgozását is szükségesnek tartják az ágazatok újraindításhoz.

Ez a forint gyengüléséből adódó következmények miatt is indokolt.

Fotó: Csatlós Norbi

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Az élővilág és a munka szeretetére tanítanak

„Elvarázsol az a rendezettség és szépség, amit a méhek megtestesítenek. Amikor kaptárt bontunk, egy jól szervezett társadalom tárul elénk, amiben a család a legfontosabb. Mindenkinek megvan benne a maga feladata, és hihetetlen pontossággal teszik a dolgukat."

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Csörög a növényzet a Dél-Alföldön

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember 2-án tartotta hibridkukorica-bemutatóját Kiszomboron. Ez évek óta így történik. Az oda érkezőket már nem nagyon éri meglepetés, mert a helyszínt övező közel 100 kilométeres körben szinte teljesen elszáradt a növényzet, zöldet még mutatóban is alig látni.