Back to top

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

A legújabb intézkedések lehetővé teszik az árufuvarozást, ami a húsvéti bárányok és minden friss áru szállításában jelentős lépés volt. A magyar sofőrök is fölvehetik a munkát a 14 napos karantén idején is, ha nem észlelik magukon a Covid-19 vírusfertőzés tüneteit és járművezetésre alkalmas állapotban vannak, valamint a munkáltatójuk is így ítéli meg az állapotukat. A karantént elrendelő hatóságot, vagyis a járási hivatalt értesíteni kell a munka felvételéről. A felrakóhelyről a kijelölt tranzitútvonalon kell elhagyni az országot, és tankolni is csak az előre megjelölt benzinkutakon lehet. Ezek az útvonalra vonatkozó megkötések vonatkoznak az importárut szállító kamionokra is, a sofőröknek a visszaútig a szálláshelyükön kell maradniuk.

Folynak a kormányzati tárgyalások a szomszédos országokkal a határátkelők megnyitásáról.

Az intézkedések hatása már érzékelhető a juhágazatban, noha jelenleg exportszállításra nehéz fuvarozót találni és érezhetően emelkedtek a fuvarozás költségei is. Vannak olyan szezonális termékek (például a spárga, amelynek értékesítése és kiszállítása áprilisra koncentrálódik), amiknek a piacra jutása kerül veszélybe. Lassult a burgonyabehozatal, ami egybeesik a német autógyártás lelassulásával, ugyanis gyakran visszáruként szállítottak burgonyát.

A húsvétra felhalmozott édességek jó része várhatóan a nagykereskedők nyakán marad a forgalom visszaesése miatt. Más termékekre viszont megugrott a kereslet, amit kissé lassabban tudnak kielégíteni.

Kevesebb segédanyag és csomagolóanyag érkezik az országba, ami például lassítja az amúgy nagyon élénk keresletre dolgozó gyógynövény-tartalmú termékek gyártását.

Folynak a tavaszi munkák

A tavaszi munkákkal kapcsolatban megállapítja a NAK elemzése, hogy összességében elég műtrágya van hazánkban, bár helyi zavarok előfordulnak az ellátásban. A növényvédő szerek esetében sok alapanyag valóban Kínából származik, ami a későbbiekben lassíthatja a gyártást, kisebb lehet a választék. Mivel Kínában már lecsengőben van a járvány és eddig is csak pár tartományt érintett jelentősebben, nagy fennakadásra a növényvédőszer-ellátással kapcsolatban sem kell számítani. Várható azonban, hogy a megnövekedett kereslet miatt nem csak szállítmányozási fennakadások lesznek, hanem helyenként a vetőmag és növényvédő szer is kisebb választékban lesz elérhető. Hasonlóan akadozik a forgalom vegetatív szaporítóanyag-ellátás területén.

A szántóföldi és kertészeti munkák a kedvező időjárás hatására megkezdődtek, így nagyon sok gazdálkodó a napi inputanyag-beszerzés, talaj-előkészítő munkálatok és vetés-ültetés kapcsán mozgásban van.

A folyamatos termelés és áruellátás érdekében kiemelten fontos, hogy a napi munkavégzésüket az esetleges jövőbeni kijárási tilalmak se gátolhassák. A kertészeti ágazat esetében az esetleges engedményt nem elegendő csak a termelőre kiterjeszteni, a gyorsan romló, ún. friss termékek esetén kiemelten fontos, hogy megfelelő számú munkaerő is rendelkezésre álljon a betakarítás, csomagolás és egyéb logisztikai művelet során.

Az állatokat el kell látni

A kamara hangsúlyozza, hogy ha a jövőben kijárási tilalmat rendelnének el, mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy az állattartók, valamint az állategészségügyi szakemberek külön engedéllyel, célzottan, továbbra is napi rendszerességgel végezhessék munkájukat az állattartó telepeken, természetesen különös óvintézkedések mellett. Az élőállatok tartását ugyanis nem lehet egyszerűen felfüggeszteni, mint általában az ipari termelést.

A méhészek zöme sem a lakóhelyén vagy a településen tartja a méhállományát, az ő folyamatos munkájukat is lehetővé kell tenni. Ezen engedélyek megadása során a vándoroltatást és annak speciális körülményeit is figyelembe kell venni. Ugyancsak javasolja a kamara, hogy

a takarmányt vagy kisállateledelt árusító üzletekre, valamint állatgyógyszertárakra ugyanazon szabályok legyenek érvényben, mint az  élelmiszert árusító boltok nyitva tartására.

Mind a termelési kapacitások fenntartása, mind a hazai és EU-n belüli szállítmányozásra vonatkozó speciális szabályok életbe léptetése is fontos intézkedés minden állattartó számára.

Gazdasági hatások

A magyar mezőgazdaságot befolyásoló körülmények naponta változnak. Egyre fokozódó problémát jelent az értékesítés például a friss virágot és zöldséget (spárga és gomba) termesztőknél, valamint a szaporítóanyag-előállítóknál, az intenzív akvakultúrában, a kiskérődző ágazatban, a víziszárnyas-tenyésztőknél, a nyúltenyésztőknél és az erdőgazdálkodóknál, de további ágazatokat is jelentősen befolyásolhat a hazai és exportpiacok egyidejű beszűkülése.

A járványügyi helyzet miatt a teljes halágazat számára bezárult az exportpiac, nem vásárolnak az éttermek és megszűnt a mozgóárusítás is,

ráadásul bizonytalan a takarmányellátás. Egy hónapnál hosszabb takarmány-utánpótlási probléma már komoly fennakadásokat okozhat.

A nagykereskedelemben problémát jelent, hogy egyes gyártó cégek már csak előreutalással szolgálnak ki. A nagykereskedők így kettős présbe kerültek, mert a kiskereskedő partnerek viszont csak 30 napos fizetési határidővel vagy készpénzben hajlandók fizetni. A kintlevőséget pedig növeli, hogy a bezárt vendéglátóhelyek nem tudnak fizetni.

A vásárlókkal való érintkezés miatt is kitettek a járvány hatásainak a kereskedők, ugyanis a beteg munkavállalók táppénzét 100 százalékban a munkáltatónak kell állnia, mert munkahelyi megbetegedésnek minősül. A fertőzés elleni védekezés intézkedései, beruházásai is jelentős kiadással járnak. Mivel az éttermek és vendéglátóhelyek nyitvatartása korlátozott, több áru a kiskereskedelem felé irányul, ami az átvételi árak eséséhez vezetett.

Célszerű lenne szinten tartani a felvásárlást és a feldolgozást valamilyen „állami intervenciós készlet” kialakításával. Meg kell vizsgálni a szavatossági idők meghosszabbításának lehetőségét is, a biztonság szem előtt tartásával, a gyártói felelősség jegyében.

A forint drasztikus gyengülése az euróhoz képest jelentős drágulást okoz az import élelmiszerek, valamint az termeléshez szükséges inputanyagok esetében, ami nagymértékben növeli a termelési költségeket.

Támogatni kell a munkába járást

Kritikus a munkaerőhelyzet, ugyanis sok ágazatban külföldről érkező idénymunkásokat foglalkoztatnak, ami egyelőre nem megoldható. A dolgozói létszám az idősek távolmaradása és az iskolák bezárása miatt csökkent, és sokan félve a fertőzéstől nem járnak be a munkahelyükre.

Jelenleg csak az a munkavállaló kaphat költségtérítést a saját gépkocsival való munkába járásra, aki nem az adott településen lakik. Ezt az előírást is módosítani javasolja a kamara, mert a járványos helyzetben sok élelmiszeripai vállalkozás vezetne be költségtérítést erre, hogy a dolgozóik biztonságosabban juthassanak be a munkahelyükre. Ebben a helyzetben a NAK az adómentes költségtérítés engedélyezését tartja célravezetőnek.

A NAK kezdeményezte, hogy a munkaadói bér- és járulékkedvezményeket terjesszék ki az agráriumra is. Továbbá hitelkonstrukció kidolgozását is szükségesnek tartják az ágazatok újraindításhoz.

Ez a forint gyengüléséből adódó következmények miatt is indokolt.

Fotó: Csatlós Norbi

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Tinédzserek agrárprojektjeit díjazza az Agrárkamara

“Megnézem ezt magamnak!” címmel projektkészítési pályázatot hirdet 10-15 éves tanulók számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület ezzel is szeretné közelebb vinni az agráriumot a pályaválasztás előtt álló gyerekekhez.

Mandulatermesztés - Ígéretes újdonságok

Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozást a Pullulo faiskola, amire ismét sok osztrák és német gazdálkodó is kíváncsi volt a magyar termesztők mellett. A termelői érdeklődés a mandula iránti gyorsan növekvő keresletnek és az új fajtáknak, technológiáknak köszönhető, amelyek a magyar faiskola közvetítésével nálunk is elérhetők.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.