Back to top

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

A legújabb intézkedések lehetővé teszik az árufuvarozást, ami a húsvéti bárányok és minden friss áru szállításában jelentős lépés volt. A magyar sofőrök is fölvehetik a munkát a 14 napos karantén idején is, ha nem észlelik magukon a Covid-19 vírusfertőzés tüneteit és járművezetésre alkalmas állapotban vannak, valamint a munkáltatójuk is így ítéli meg az állapotukat. A karantént elrendelő hatóságot, vagyis a járási hivatalt értesíteni kell a munka felvételéről. A felrakóhelyről a kijelölt tranzitútvonalon kell elhagyni az országot, és tankolni is csak az előre megjelölt benzinkutakon lehet. Ezek az útvonalra vonatkozó megkötések vonatkoznak az importárut szállító kamionokra is, a sofőröknek a visszaútig a szálláshelyükön kell maradniuk.

Folynak a kormányzati tárgyalások a szomszédos országokkal a határátkelők megnyitásáról.

Az intézkedések hatása már érzékelhető a juhágazatban, noha jelenleg exportszállításra nehéz fuvarozót találni és érezhetően emelkedtek a fuvarozás költségei is. Vannak olyan szezonális termékek (például a spárga, amelynek értékesítése és kiszállítása áprilisra koncentrálódik), amiknek a piacra jutása kerül veszélybe. Lassult a burgonyabehozatal, ami egybeesik a német autógyártás lelassulásával, ugyanis gyakran visszáruként szállítottak burgonyát.

A húsvétra felhalmozott édességek jó része várhatóan a nagykereskedők nyakán marad a forgalom visszaesése miatt. Más termékekre viszont megugrott a kereslet, amit kissé lassabban tudnak kielégíteni.

Kevesebb segédanyag és csomagolóanyag érkezik az országba, ami például lassítja az amúgy nagyon élénk keresletre dolgozó gyógynövény-tartalmú termékek gyártását.

Folynak a tavaszi munkák

A tavaszi munkákkal kapcsolatban megállapítja a NAK elemzése, hogy összességében elég műtrágya van hazánkban, bár helyi zavarok előfordulnak az ellátásban. A növényvédő szerek esetében sok alapanyag valóban Kínából származik, ami a későbbiekben lassíthatja a gyártást, kisebb lehet a választék. Mivel Kínában már lecsengőben van a járvány és eddig is csak pár tartományt érintett jelentősebben, nagy fennakadásra a növényvédőszer-ellátással kapcsolatban sem kell számítani. Várható azonban, hogy a megnövekedett kereslet miatt nem csak szállítmányozási fennakadások lesznek, hanem helyenként a vetőmag és növényvédő szer is kisebb választékban lesz elérhető. Hasonlóan akadozik a forgalom vegetatív szaporítóanyag-ellátás területén.

A szántóföldi és kertészeti munkák a kedvező időjárás hatására megkezdődtek, így nagyon sok gazdálkodó a napi inputanyag-beszerzés, talaj-előkészítő munkálatok és vetés-ültetés kapcsán mozgásban van.

A folyamatos termelés és áruellátás érdekében kiemelten fontos, hogy a napi munkavégzésüket az esetleges jövőbeni kijárási tilalmak se gátolhassák. A kertészeti ágazat esetében az esetleges engedményt nem elegendő csak a termelőre kiterjeszteni, a gyorsan romló, ún. friss termékek esetén kiemelten fontos, hogy megfelelő számú munkaerő is rendelkezésre álljon a betakarítás, csomagolás és egyéb logisztikai művelet során.

Az állatokat el kell látni

A kamara hangsúlyozza, hogy ha a jövőben kijárási tilalmat rendelnének el, mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy az állattartók, valamint az állategészségügyi szakemberek külön engedéllyel, célzottan, továbbra is napi rendszerességgel végezhessék munkájukat az állattartó telepeken, természetesen különös óvintézkedések mellett. Az élőállatok tartását ugyanis nem lehet egyszerűen felfüggeszteni, mint általában az ipari termelést.

A méhészek zöme sem a lakóhelyén vagy a településen tartja a méhállományát, az ő folyamatos munkájukat is lehetővé kell tenni. Ezen engedélyek megadása során a vándoroltatást és annak speciális körülményeit is figyelembe kell venni. Ugyancsak javasolja a kamara, hogy

a takarmányt vagy kisállateledelt árusító üzletekre, valamint állatgyógyszertárakra ugyanazon szabályok legyenek érvényben, mint az  élelmiszert árusító boltok nyitva tartására.

Mind a termelési kapacitások fenntartása, mind a hazai és EU-n belüli szállítmányozásra vonatkozó speciális szabályok életbe léptetése is fontos intézkedés minden állattartó számára.

Gazdasági hatások

A magyar mezőgazdaságot befolyásoló körülmények naponta változnak. Egyre fokozódó problémát jelent az értékesítés például a friss virágot és zöldséget (spárga és gomba) termesztőknél, valamint a szaporítóanyag-előállítóknál, az intenzív akvakultúrában, a kiskérődző ágazatban, a víziszárnyas-tenyésztőknél, a nyúltenyésztőknél és az erdőgazdálkodóknál, de további ágazatokat is jelentősen befolyásolhat a hazai és exportpiacok egyidejű beszűkülése.

A járványügyi helyzet miatt a teljes halágazat számára bezárult az exportpiac, nem vásárolnak az éttermek és megszűnt a mozgóárusítás is,

ráadásul bizonytalan a takarmányellátás. Egy hónapnál hosszabb takarmány-utánpótlási probléma már komoly fennakadásokat okozhat.

A nagykereskedelemben problémát jelent, hogy egyes gyártó cégek már csak előreutalással szolgálnak ki. A nagykereskedők így kettős présbe kerültek, mert a kiskereskedő partnerek viszont csak 30 napos fizetési határidővel vagy készpénzben hajlandók fizetni. A kintlevőséget pedig növeli, hogy a bezárt vendéglátóhelyek nem tudnak fizetni.

A vásárlókkal való érintkezés miatt is kitettek a járvány hatásainak a kereskedők, ugyanis a beteg munkavállalók táppénzét 100 százalékban a munkáltatónak kell állnia, mert munkahelyi megbetegedésnek minősül. A fertőzés elleni védekezés intézkedései, beruházásai is jelentős kiadással járnak. Mivel az éttermek és vendéglátóhelyek nyitvatartása korlátozott, több áru a kiskereskedelem felé irányul, ami az átvételi árak eséséhez vezetett.

Célszerű lenne szinten tartani a felvásárlást és a feldolgozást valamilyen „állami intervenciós készlet” kialakításával. Meg kell vizsgálni a szavatossági idők meghosszabbításának lehetőségét is, a biztonság szem előtt tartásával, a gyártói felelősség jegyében.

A forint drasztikus gyengülése az euróhoz képest jelentős drágulást okoz az import élelmiszerek, valamint az termeléshez szükséges inputanyagok esetében, ami nagymértékben növeli a termelési költségeket.

Támogatni kell a munkába járást

Kritikus a munkaerőhelyzet, ugyanis sok ágazatban külföldről érkező idénymunkásokat foglalkoztatnak, ami egyelőre nem megoldható. A dolgozói létszám az idősek távolmaradása és az iskolák bezárása miatt csökkent, és sokan félve a fertőzéstől nem járnak be a munkahelyükre.

Jelenleg csak az a munkavállaló kaphat költségtérítést a saját gépkocsival való munkába járásra, aki nem az adott településen lakik. Ezt az előírást is módosítani javasolja a kamara, mert a járványos helyzetben sok élelmiszeripai vállalkozás vezetne be költségtérítést erre, hogy a dolgozóik biztonságosabban juthassanak be a munkahelyükre. Ebben a helyzetben a NAK az adómentes költségtérítés engedélyezését tartja célravezetőnek.

A NAK kezdeményezte, hogy a munkaadói bér- és járulékkedvezményeket terjesszék ki az agráriumra is. Továbbá hitelkonstrukció kidolgozását is szükségesnek tartják az ágazatok újraindításhoz.

Ez a forint gyengüléséből adódó következmények miatt is indokolt.

Fotó: Csatlós Norbi

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tápoldat készítése komposztból

A komposztot nem csak a talajhoz keverve alkalmazhatjuk, hanem kiáztatva, komposzt teát készítve folyékony tápoldatként is adhatjuk növényeinknek. Ennek az elkészítése egyszerű, házilag is könnyen megbírkózhatunk vele. Ha megnézzük a kereskedelemben kapható szobanövény tápoldatok árát, könnyen rájövünk, hogy megéri az időt és a fáradtságot a komposzt tea készítés...

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Szőlő-bor ágazat: sok még a teendő

A fürtzáródás megtörtént, ám az időjárás még mindig beleszólhat, milyen is lesz a szüret. A NAIK SZBKI Kecskeméti Kutatóállomása és a Kwizda Agro Hungary Kft. által szervezett növényvédelmi tanácskozásra a közelgő szüret ellenére is sokan látogattak el. A Kecskemét-Katonatelepen tartott rendezvényen nem csak a szőlőről, hanem az ágazat helyzetéről is szó esett.

A méhészkedés a természet közelségét jelenti - hölgyméhészek, méhész hölgyek

Gyerekkorában még félt a méhcsípéstől, de ma már lelkesen nyitogatja a kaptárakat. Bodnár Emesével édesapja szerettette meg a méhészkedést és végül a kellemes iskola melletti elfoglaltságból szenvedély lett. A méhek mellett a közösségi munka is érdekli, aktívan részt vesz az egyesületi méhészgyűléseken és ellátja Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.