Back to top

Németország: beutazási tilalom a szezonális munkavállalóknak

A koronavírus-járvány elleni harcban, a vírus terjedését megállítandó a berlini szövetségi belügyminisztérium március 25-én megtiltotta a mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen szezonális munkavállalók beutazását. Menekültekkel és hazai munkaerővel pótolnák a hiányt.

A tilalom – többek között – a Bulgáriából, Romániából, Magyarországról, az Egyesült Királyságból, valamint az olyan szomszédos országokból beutazó munkavállalókat érintik, melyekkel újra bevezették a határellenőrzést. A lengyelek és csehek beutazásának tilalmáról nincs szó a rendeletben, de az ő esetükben saját országaik intézkedései teszik lehetetlenné a Németországba történő beutazást. (A korábbi évek tapasztalatai szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatott idénymunkások 60 százaléka Romániából, egy harmada Lengyelországból érkezett.)

Julia Klöckner elismerte, hogy a beutazási tilalom a gazdákat különösen keményen érinti, némi reményt csak a két hónap múlva tervezett felülvizsgálat jelenthet. Az agrárminiszter ugyanakkor kezdeményezte Horst Seehofer belügyminiszternél, hogy a Németországban tartózkodó menekülteknek adják meg a lehetőséget, hogy azok munkavállalási engedély nélkül a mezőgazdaságban dolgozhassanak. Seehofer ígéretet tett arra, hogy a tartományi belügyminiszterekkel egyeztetni fog a menekültek foglalkoztatásának lehetőségéről.

Egy másik javaslat a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak, azaz a valóságban átmenetileg munka nélkül maradt munkavállalóknak a mezőgazdaságba, többek között a szamóca, a spárga, a burgonya és a szőlő betakarításába történő bevonása.

Julia Klöckner adatai szerint erre a korlátozás bejelentéséig 16 ezer érdeklődő jelentkezett, ami - ahogy a miniszter fogalmazott, „kiváló példa társadalmunk összetartására”. Más kérdés, hogy már áprilisban 45 ezer szezonális munkaerőre lenne szükség, ami májusban 75 ezerre emelkedik.

Felix Prinz zu Löwenstein, a bio-gazdaságok csúcsszervének (BÖLW) elnöke szerint „a természet nem tart szünetet, ahhoz, hogy elég élelem kerül a tányérra, most kell a zöldségféléket vagy a burgonyát elvetni, ha nyáron aratni akarunk”. Jó hír, hogy ő maga is nagyfokú érdeklődést tapasztal a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak, a tanulók, munkát keresők és menekültek részéről, bár az ő foglalkoztatásuk csak akkor realizálható, ha egyes adózási és társadalombiztosítási szabályokat és előírásokat az átmeneti időszakra megváltoztatnak. A mezőgazdasági üzemek potenciálisan mégis csak bővülő létszámtartalékkal számolhatnak, mert

az elkövetkező hónapokban azzal kell számolni, hogy egyre több vállalkozás kényszerül tevékenysége feladására és munkavállalóik egyre nagyobb számban kerülnek át a „munkát keresők” egyre népesebb táborába.

Mathias Middelberg, a CDU szövetségi parlamenti frakció belpolitikai szóvivője támogatja a menekülteknek és átmenetileg munkanélkülivé váltaknak a mezőgazdaságban történő foglalkoztatását. „A munkaügyi hivataloknak minden lehetőséget ki kell használniuk és figyelembe kell venniük azt a több mint 600 ezer menekültet, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal.” Emellett a mezőgazdaságban történő foglalkoztatás hasznos a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak számára is, mert a munkába állással átmenetileg javítani tudnak a jövedelmi helyzetükön.

A szövetségi kormány „a rendkívüli veszélyhelyzetekre, különösen a nemzeti szintű járványhelyzetre történő gyors, hatékony és szövetségi méretekben egységes reagálás jegyében” már a rendelet megjelenése előtt lazított a korábbi merev szabályozáson.

A mezőgazdaságban tevékenykedő idénymunkások egy október végéig érvényes átmeneti szabályozás szerint most már maximum 115 napot foglalkoztathatóak a korábbi 70 nap helyett,

s feloldották azt a szabályt is, hogy egy munkavállaló csak heti hat napon, maximum napi tíz óra időtartamban foglalkoztatható.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács lett a Tejipari Hírlap kiadója

Tejipari Hírlap életében jelentős változások történtek a közelmúltban. A Magyar Tejipari Egyesülés, mint a Tejipari Hírlap eddigi kiadója, 2022 januárjában a Tejipari Hírlap kiadásával foglalkozó üzletágát átadta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.

Körtekonferencia Hollandiában

Interpera néven rendeznek nemzetközi körtekonferenciát, hogy a termelők, kereskedők megvitathassák a körtetermesztés legújabb fejleményeit, latolgathassák az ágazat jövőjét, illetve a különböző műszaki és gazdasági kérdéseket.

A növényi élet és a hőmérséklet

A növények is válaszolnak a környezeti hatásokra, mindenekelőtt a gravitációra és a fényre, ezek irányítják a főtengelyük elhelyezkedését – noha vannak kivételek, mint a vízszintesen is növekedő gyökerek és hajtások. A fényt a zöld színtestek elnyelik, és összekapcsolják a különböző fotokémiai történésekkel.

A koronavírus alatt ez a legveszélyesebb élelmiszer-összetevő az immunrendszer számára

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma elérte az Egyesült Államokat, világossá vált, hogy a lélegeztető gépekre helyezett betegeknek számos alapbetegsége volt. Ezek között olyan anyagcserezavarok voltak, mint az elhízás és a cukorbetegség, amelyek száma az elmúlt években az Egyesült Államokban ugrásszerűen nőtt.

Olcsóbb permetezés okos-technológiával

Akárcsak a többi gazdálkodó, a floridai citrustermelők is mindenhol csökkenteni szeretnék költségeiket, ahol csak lehetséges. Jelenleg a Huanglongbing nevű betegség fenyegeti a leginkább az ültetvényeket, így az ellene használt növényvédő szerek, valamint a műtrágyák lehető leghatékonyabb kijuttatása a meghatározó a költségek lefaragásában.

Elhatárolódtak a minisztertől

Nem nyerte el honfitársai tetszését a spanyol fogyasztásügyi miniszter, Alberto Garzón javaslata, amiben a növényi alapú étrendet próbálta népszerűsíteni. Nemrég egy interjúban arra biztatta honfitársait, gondolják át, mennyi húst esznek, és hogy ez milyen hatást gyakorol a környezetre, különösen ami az ipari méretű marhahústermelést illeti.

Bizonytalanok a kertészek

Az elszabaduló energiaárak kétségtelenül érintik a holland kertészeket, így az uborkatermesztést is. Még a szakemberek szerint is nehezen jósolható azonban meg, hogy a drágulás mikor érezteti majd a leginkább a hatását.

Nem a reggeli a nap legfontosabb étkezése

A gabonapelyheket gyártó cégek sokáig elhitették az emberekkel, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Azonban a tények azt mutatják, hogy amíg az ember edzés után a megfelelő ételeket fogyasztja, a teste megkapja a szükséges tápanyagokat.