A tilalom – többek között – a Bulgáriából, Romániából, Magyarországról, az Egyesült Királyságból, valamint az olyan szomszédos országokból beutazó munkavállalókat érintik, melyekkel újra bevezették a határellenőrzést. A lengyelek és csehek beutazásának tilalmáról nincs szó a rendeletben, de az ő esetükben saját országaik intézkedései teszik lehetetlenné a Németországba történő beutazást. (A korábbi évek tapasztalatai szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatott idénymunkások 60 százaléka Romániából, egy harmada Lengyelországból érkezett.)

Julia Klöckner elismerte, hogy a beutazási tilalom a gazdákat különösen keményen érinti, némi reményt csak a két hónap múlva tervezett felülvizsgálat jelenthet. Az agrárminiszter ugyanakkor kezdeményezte Horst Seehofer belügyminiszternél, hogy a Németországban tartózkodó menekülteknek adják meg a lehetőséget, hogy azok munkavállalási engedély nélkül a mezőgazdaságban dolgozhassanak. Seehofer ígéretet tett arra, hogy a tartományi belügyminiszterekkel egyeztetni fog a menekültek foglalkoztatásának lehetőségéről.
Julia Klöckner adatai szerint erre a korlátozás bejelentéséig 16 ezer érdeklődő jelentkezett, ami - ahogy a miniszter fogalmazott, „kiváló példa társadalmunk összetartására”. Más kérdés, hogy már áprilisban 45 ezer szezonális munkaerőre lenne szükség, ami májusban 75 ezerre emelkedik.
Felix Prinz zu Löwenstein, a bio-gazdaságok csúcsszervének (BÖLW) elnöke szerint „a természet nem tart szünetet, ahhoz, hogy elég élelem kerül a tányérra, most kell a zöldségféléket vagy a burgonyát elvetni, ha nyáron aratni akarunk”. Jó hír, hogy ő maga is nagyfokú érdeklődést tapasztal a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak, a tanulók, munkát keresők és menekültek részéről, bár az ő foglalkoztatásuk csak akkor realizálható, ha egyes adózási és társadalombiztosítási szabályokat és előírásokat az átmeneti időszakra megváltoztatnak. A mezőgazdasági üzemek potenciálisan mégis csak bővülő létszámtartalékkal számolhatnak, mert

A szövetségi kormány „a rendkívüli veszélyhelyzetekre, különösen a nemzeti szintű járványhelyzetre történő gyors, hatékony és szövetségi méretekben egységes reagálás jegyében” már a rendelet megjelenése előtt lazított a korábbi merev szabályozáson.
s feloldották azt a szabályt is, hogy egy munkavállaló csak heti hat napon, maximum napi tíz óra időtartamban foglalkoztatható.
