Back to top

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Fotó: viniczai
Gincsai Tamás, a mádi Holdvölgy Pincészet főborásza diplomamunkájában az aszúk élettani hatásával foglalkozott. Mint megállapította, alapvetően nem az alkohol, hanem a borban lévő szőlőből származó antioxidáns polifenolok denaturálják a fehérjéket és a szervezetben lévő gyulladásos, káros folyamatokat preventíven gátolják. A borban a szőlő-héjból a magból beoldott cserzőanyagok távol tarthatják a vírusokat és erősíthetik az immunrendszert – ebben az időszakban tehát kiemelkedő szerepe lehet az aszúnak.

Utánanéztünk, miért is ajánlott tokaji aszút fogyasztani.

A tokaji boroknak általános egészségjavító hatást tulajdonítanak, emésztő- és idegrendszeri panaszok gyógyítása, vérszegénység megelőzése céljából is ajánlják. Ma már az is tudományos tény, hogy fogyasztásuk javítja a fizikai ellenálló-képességet, csontképződés szempontjából pedig kedvező magas foszfortartalmuk. Közismert, hogy a magas természetes cukor- és savtartalom roboráló hatással bír, emellett a szívelégtelenség megelőzésében és leküzdésében is segíteni tud. A borok alkoholtartalma a központi idegrendszerre enyhe nyugtató és altató hatást gyakorol. Napjaink kutatásai a tokajiban meglévő egyéb, pozitív élettani hatást kifejtő vegyületek vizsgálatára irányulnak, hiszen az európai jogharmonizáció keretében elengedhetetlenül szükséges, hogy ezekről pontos adatokkal rendelkezzünk. A legfontosabb ilyen élettani hatású vegyületek a polifenolok, biogén aminok, fémionok, vitaminok és a penicillin.


A polifenolok közül a legnagyobb figyelmet a katechinek és a leukoantocianidok érdemlik meg. Ezeknek a polifenol-vegyületeknek antioxidáns, szabad gyökfogó tulajdonságuk következtében pozitív élettani hatást tulajdonítanak az orvosok. A vizsgálatok eddigi adataiból máris megállapítható, hogy a nyers aszúkban a polifenol-koncentráció jóval magasabb, mint ami a fehérborokban általában előfordul, és inkább a vörösborok megfelelő tartalmához áll közelebb. Megmutatkozik ez a különbség a polifenolokhoz kapcsolható úgynevezett. teljes antioxidáns státusban is (TAS-értékek). Ez a tokaji aszúk és borkülönlegességek esetében 1,5-3 közötti értéket mutat, ami 2-3-szorosa a fehérborokénak.
A borokban a biogén aminok aminosavakból keletkeznek a tejsavbaktériumok dekarboxilező hatása révén. Ide tartozik a hisztamin (allergén vérnyomáscsökkentő), a tiramin (vérnyomást növelő) és a szerotonin.

A szerotoninnak fontos szerepe van az ingerületek átadásában, ezen kívül a depressziós megbetegedések lehetséges gyógyszere. Ez a csodálatos anyag aszúinkban 1-10 mg/l mennyiségben található meg (már az 1 mg/l koncentráció is kiemelkedőnek számít), amely érték magasabb, mint bármely más fehér-, vagy akár a vörösborokban.

A káros biogén aminok (például a hisztamin) koncentrációja viszont a határértékek alatt marad a tokaji borkülönlegességekben.

Az aszúbogyók és a tokaji borkülönlegességek esetében a kálium, a kalcium és a magnézium a legjelentősebb fémionok. A kálium segít a szívizomzatnak, a reflexek, valamint az izommozgások koordináltságáért felelős. Hiánya szívritmuszavarokat okoz, gyorsítja a pulzust és csökkenti a vérnyomást. A kalcium nyugtatólag hat a gyomor és béltraktus idegeire, segíti az epekiválasztást és erősíti a csontállományt. A magnézium a fermentumokat aktiválja és véd az érelmeszesedéstől. Hiánya idegességhez vezet.

Fotó: viniczai
A borokban általában sok olyan létfontosságú vitamin, ásványi anyag és nyomelem van, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. E mennyiségek alapján a borokat nem tekinthetjük alapvető vitaminforrásnak, szerepük viszont mégis jótékony lehet csökkent táplálékfelvétel, avagy kiegyensúlyozatlan táplálkozás esetén (például míg a B5-vitamin, azaz a pantoténsav napi szükséglete 10 mg, addig a borokban átlagosan 1 mg található literenként). Meg kell jegyezni, a tokaji eszenciában a többi borhoz mérten jóval magasabb koncentrációban fordul elő néhány B-vitamin (például a B6-vitamin, a piridoxin, amelynek koncentrációja a 108 mg/kg-ot is elérheti).

A B-vitaminok szervezetre gyakorolt hatása sokrétű: vércukorszint-szabályozás, izomfeszültség, illetve belső elválasztású mirigyfunkciók javítása, vagy akár idegrendszeri gyengeségek orvoslása. A B12-vitamin pedig segít a vas megkötésében, a vörösvértestek képződésében, így a vérszegénység ellen hat.

A nemesrothadás során a Botrytis cinerea nevű penészgomba az aszúbogyók felületét átjárhatóvá teszi az egyéb penészgombák számára is, így elsősorban Penicillium és Aspergillus törzsek gazdagítják e társult penészgomba flórát. E két törzs képviselői anyagcseretermékként penicillint termelnek, ami a baktériumsejtek falára ható antibiotikum.

Fotó: Viniczai Sándor

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

A világ legnagyobb beltéri gazdasága épül Abu Dhabiban

Az emírségi és holland együttműködés nyomán épülő üzem fontos szerepet tölt be abban a stratégiai tervben, melynek egyik fő célja, hogy az Egyesült Arab Emírségek világelsővé váljon az innovatív élelmiszer-termelési technológiák alkalmazásában.

A biztonságosabb, jövedelmezőbb termesztés a cél

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) online tájékoztatót tartott a Növénytermesztési rendszerek klímaváltozási válaszreakciójának és adaptációs lehetőségeinek kutatása című projekt zárásaként. Ebben a GINOP projektben a NAIK hat kutatóintézete vett részt.

A paprika gyógyhatása

A fűszerpaprika úgy lett magyar sajátosság, hogy a növény őshazája több ezer kilométerre található tőlünk. Ennek ellenére a magyar fűszerpaprika messze földön híres. A paprikafélék változatosságukból adódóan tekinthetők zöldségnek, fűszernek, gyógynövénynek, de díszváltozataik is vannak.

A vírushelyzetben sem lettek sokkal környezettudatosabbak a magyarok

A világjárvánnyal sokunk bizonyára átértékelte világszemléletét, az élethez való viszonyát. Jól látható a világ társadalmi, gazdasági, természeti törékenysége, ahogy egyik napról a másikra a feje tetejére állt az eddig oly szokványosnak vélt lét. A pandémia mellett mind jelentősebb problémaként megjelenő klímaváltozással szemben a globális környezetvédelmi intézkedések lehetnek megoldások.

Gyógynövények - Harmadik nemzedék, harmincéves üzem

Nagy Balázs nagypapája, Mihály már a rendszerváltás előtt is gyógynövényekkel foglalkozott, 1991-ben pedig megalapította saját vállalkozását. Az idén harmincéves cég főtevékenysége nem változott az évtizedek folyamán, ám a feldolgozás során a gyűjtött alapanyagok rovására nőtt a termesztett gyógynövények aránya.

Ideje metszeni a szőlőt, megmutatjuk, hogyan!

Ugyan vannak olyan területek, ahol az őszi szőlőmetszésre, vagy éppen közvetlenül a fakadás előtti tavaszira esküsznek, ám a leghíresebb borvidékünkön, Tokaj-Hegyalján már javában zajlanak a szőlőmetszési munkálatok.

Érzékelő gombák

Az UC Riverside egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberi érzékelést, például szaglást lehetővé tevő fehérjék bizonyos gombafajoknak is lehetővé teszik, hogy érzékeljenek olyan dolgokat, amelyeket elfogyaszthatnak.

A zöld arany

A tökmagolaj egyike a legfinomabb olajoknak, ezért még azok is könnyedén megkedvelhetik, akik egyébként ódzkodnak a hidegen sajtolt olajoktól. Azon túl, hogy nagyon ízletes, rendkívül értékes és természetesen gyógyhatású is.

A talajbaktériumok segítik a metán lebontását

A talajbaktériumok sokkal nagyobb szerepet játszanak a légkör szabályozásában, mint azt a tudósok korábban gondolták. A Monash Egyetem által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a talajban található különféle baktériumok képesek lebontani az olyan nyomgázokat, mint a mérgező szén-monoxid vagy az üvegházhatásért felelős szennyező metán gáz.