Back to top

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Ruth Stout
Ruth Stout
Járva az erdőt-mezőt jött neki a gondolat: az erdőben nem metsz, nem kapál, nem permetez senki, mégis jól érzik magukat a növények. Akkor miért kellenek ezek a munkaműveletek a házi kertbe?

Ez a minimál módszer a kertészkedésben valóban jó megoldás, egy természet közeli, vegyszermentes, kevés munkával fenntartható kertet eredményez. De! Itt ne számítsunk gyönyörű küllemű, hibátlan szépségű és nagy mennyiségű terményekre. Ebben az extenzív gazdálkodásmódban az a szép, hogy itt a növények nagy szabadságban élnek, akár csak az erdőben. Ennek megfelelően

a termés vegyszermentes, a gondozási munkálatok száma és időigénye minimális, de ezzel együtt a termés mennyisége is minimális egy hagyományosan művelt konyhakerthez képest.

Bizonyos esetekben (ritkán látogatott hétvégi ház, nyaraló) igen komoly létjogosultsága lehet egy ilyen kertművelési rendszernek, hiszen egy önfenntartó egyensúlyba beállított kert, minimális emberi beavatkozást igényel, és mégis termő terület alakítható így ki. Mindez pedig úgy működik, mint egy vad terület, egy erdő vagy mező: ott is az ökológiai folyamatok szabályozzák a növények társulását, fejlődését. Néha konkurálnak egymással, néha segítik egymást, de a lényeg, hogy kialakul egy természetes egyensúlyi állapot. A Stout-kertészkedésben e természetes folyamatok kertünkbe-engedésén túl a talajtakarási megoldásoknak is fontos szerepe van.

Nem ásunk, de mulcsozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogy ha más ás… Az ásás lényege, hogy megforgatjuk ősszel a talajt, ami így jobban átfagy télen (már ha van fagy), a benne levő kártevők, kórokozók jó esetben megtizedelődnek, és a jég feszítő hatása miatt tavaszra szétesnek a rögök és egy aprómorzsás, kedvezően laza talajszerkezet alakul ki. A Stout technológia lényege a „mulching”.

Már néhányan az 1930-as években felismerték, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság kimeríti a talajokat.

A Stout módszernek is ezért kulcseleme a talajtakarás, mulcsozás, amely során a talajt szerves anyaggal takarjuk be (szalma, fű kaszálék), ezzel csökkentve a kipárolgást, javítva a vízgazdálkodást. A takart talaj az árnyékoltsága miatt kevésbé gyomosodik. A talajtakaró anyag idővel lebomlik, és a növények számára felvehető tápanyagokkal gazdagítja a talajt. Nincs ásás, így a felső termőréteg vastagsága nem csökken. Míg egy barna erdei talajban 30-35 tonna biomassza található, addig egy intenzíven művelt szántóterületen mindössze 2-4 tonna.

Erdőkertek

Az erdőkertek lényege, hogy kertünkben is egy erdőhöz hasonló növénytársulást igyekszünk létrehozni, csak épp haszonnövényekből. Az erdőtársulásokban van lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint. Vannak sűrűbben beültetett részek és tisztások. Ez a szintezettség a kertünkbe is bevihető. Egy gyümölcsfa a lombkoronaszintjében termi majd a gyümölcsöt. Ha az ágrendszer nem túl sűrű, akkor felfuttathatunk rá tököt. Alá tehetünk árnyéktűrő zöldségeket, vagy gyógynövényeket – ezzel máris egy a természeteshez hasonló szintezettséget teremtettünk a térben.

Fontos, hogy mindenhol legyen növény, mert ahol nincs se növény, se mulcs, ott gyomosodásra számíthatunk.

De ezt a szintezettséget időben is elkülöníthetjük. Kora tavasszal a gyümölcsfák alá tehetünk rövid tenyészidejű növényeket: retket, salátát, zöldhagymát. Ezeket már tavasszal betakarítjuk, mielőtt kilombosodik teljesen a fa. Mire a fa maga alá árnyékolna, már le is kerülnek a zöldségek alóla, így időben készítettünk egy szintezettséget. Az erdőkert kialakítása során megtanuljuk a természettől, és alkalmazzuk a kertben, hogy hogyan alkalmazkodtak az élőlények a klímánkhoz és a földünkhöz, ezért termékeny mezőgazdasági ökoszisztémákkal szeretnénk utánozni ezeket a rendszereket. A változatos növényi összetételnek köszönhetően a növényvédelmi problémák is minimálisra csökkennek a monokultúrás termesztéshez képest, hiszen itt – mivel sokféle növény van kis egyedszámmal – a kártevők sem tudnak felszaporodni annyira.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Halottak napjára készülve - A sírok növényei

Most még októbert írunk, ám ha a november eleji kegyeleti ünnepre sírbeültetéssel készülnénk, annak most van itt az ideje... A sírkertészet egy külön ága a kertépítésnek, mivel ide elég speciális növény-összeállítás kell. Tág tűrésű, szárazságtűrő, kevés gondozást igénylő, gyomelnyomó fajok alkalmasak sírok beültetésére, melyek lehetőleg az év minél nagyobb részében díszítőértékkel bírjanak.

#ForestBiodiversity

Lépjünk túl a közhelyeken és hallgassuk meg az erdészeket, értsük meg a tevékenységüket, tanuljunk a tapasztalataikból! Dióhéjban ez az új, #ForestBiodiversity elnevezésű figyelemfelkeltő kampány üzenete, amelyet hat, az európai erdészeti ágazatot képviselő egyesület indított Brüsszelben.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.