Back to top

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Ruth Stout
Ruth Stout
Járva az erdőt-mezőt jött neki a gondolat: az erdőben nem metsz, nem kapál, nem permetez senki, mégis jól érzik magukat a növények. Akkor miért kellenek ezek a munkaműveletek a házi kertbe?

Ez a minimál módszer a kertészkedésben valóban jó megoldás, egy természet közeli, vegyszermentes, kevés munkával fenntartható kertet eredményez. De! Itt ne számítsunk gyönyörű küllemű, hibátlan szépségű és nagy mennyiségű terményekre. Ebben az extenzív gazdálkodásmódban az a szép, hogy itt a növények nagy szabadságban élnek, akár csak az erdőben. Ennek megfelelően

a termés vegyszermentes, a gondozási munkálatok száma és időigénye minimális, de ezzel együtt a termés mennyisége is minimális egy hagyományosan művelt konyhakerthez képest.

Bizonyos esetekben (ritkán látogatott hétvégi ház, nyaraló) igen komoly létjogosultsága lehet egy ilyen kertművelési rendszernek, hiszen egy önfenntartó egyensúlyba beállított kert, minimális emberi beavatkozást igényel, és mégis termő terület alakítható így ki. Mindez pedig úgy működik, mint egy vad terület, egy erdő vagy mező: ott is az ökológiai folyamatok szabályozzák a növények társulását, fejlődését. Néha konkurálnak egymással, néha segítik egymást, de a lényeg, hogy kialakul egy természetes egyensúlyi állapot. A Stout-kertészkedésben e természetes folyamatok kertünkbe-engedésén túl a talajtakarási megoldásoknak is fontos szerepe van.

Nem ásunk, de mulcsozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogy ha más ás… Az ásás lényege, hogy megforgatjuk ősszel a talajt, ami így jobban átfagy télen (már ha van fagy), a benne levő kártevők, kórokozók jó esetben megtizedelődnek, és a jég feszítő hatása miatt tavaszra szétesnek a rögök és egy aprómorzsás, kedvezően laza talajszerkezet alakul ki. A Stout technológia lényege a „mulching”.

Már néhányan az 1930-as években felismerték, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság kimeríti a talajokat.

A Stout módszernek is ezért kulcseleme a talajtakarás, mulcsozás, amely során a talajt szerves anyaggal takarjuk be (szalma, fű kaszálék), ezzel csökkentve a kipárolgást, javítva a vízgazdálkodást. A takart talaj az árnyékoltsága miatt kevésbé gyomosodik. A talajtakaró anyag idővel lebomlik, és a növények számára felvehető tápanyagokkal gazdagítja a talajt. Nincs ásás, így a felső termőréteg vastagsága nem csökken. Míg egy barna erdei talajban 30-35 tonna biomassza található, addig egy intenzíven művelt szántóterületen mindössze 2-4 tonna.

Erdőkertek

Az erdőkertek lényege, hogy kertünkben is egy erdőhöz hasonló növénytársulást igyekszünk létrehozni, csak épp haszonnövényekből. Az erdőtársulásokban van lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint. Vannak sűrűbben beültetett részek és tisztások. Ez a szintezettség a kertünkbe is bevihető. Egy gyümölcsfa a lombkoronaszintjében termi majd a gyümölcsöt. Ha az ágrendszer nem túl sűrű, akkor felfuttathatunk rá tököt. Alá tehetünk árnyéktűrő zöldségeket, vagy gyógynövényeket – ezzel máris egy a természeteshez hasonló szintezettséget teremtettünk a térben.

Fontos, hogy mindenhol legyen növény, mert ahol nincs se növény, se mulcs, ott gyomosodásra számíthatunk.

De ezt a szintezettséget időben is elkülöníthetjük. Kora tavasszal a gyümölcsfák alá tehetünk rövid tenyészidejű növényeket: retket, salátát, zöldhagymát. Ezeket már tavasszal betakarítjuk, mielőtt kilombosodik teljesen a fa. Mire a fa maga alá árnyékolna, már le is kerülnek a zöldségek alóla, így időben készítettünk egy szintezettséget. Az erdőkert kialakítása során megtanuljuk a természettől, és alkalmazzuk a kertben, hogy hogyan alkalmazkodtak az élőlények a klímánkhoz és a földünkhöz, ezért termékeny mezőgazdasági ökoszisztémákkal szeretnénk utánozni ezeket a rendszereket. A változatos növényi összetételnek köszönhetően a növényvédelmi problémák is minimálisra csökkennek a monokultúrás termesztéshez képest, hiszen itt – mivel sokféle növény van kis egyedszámmal – a kártevők sem tudnak felszaporodni annyira.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Növények talaj nélkül: perlit és agyaggolyó

Számos talajt helyettesítő anyag, azaz mesterséges termesztő közeg kapható és használható növények nevelésére. Ezek általában nem tartalmaznak szerves anyagokat, a céljuk annyi, hogy a gyökerek jól fejlődjenek, és kapaszkodjanak bennük.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Kavics a kertben

A házak, kerítések előtti területek, illetve a kertekben a virágágyások kaviccsal vagy murvával való takarása hihetetlenül népszerűvé vált az elmúlt években. Ezek az anyagok hasznosak és praktikusak, ám használatuk heves vitákat is kivált, mivel kedvezőtlenül befolyásolják a mikroklímát, szűkítik a rovarok és a madarak életterét.

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Fügét mutattak? Meglepetést hozott az esztendő

A hazai fügefák és -bokrok idén valóban fügét mutattak, mert a mostani telünk és a fagyos tavasz nem tette próbára e mediterrán gyümölcsfajt. Az óvatos tulajdonosok védték a téltől a vesszőket, de meglepetésre kiderült, hogy túlzott volt a félelmük.

A neonikotinoidok „szemmel láthatóan” károsítják a méhcsaládot

A nemzetközileg elismert tudományos folyóirat, a Scientific Reports újabb kutatási eredményt közölt a méhekkel kapcsolatban, ami érdeklődésre tarthat számot a környezetről felelősen gondolkodóknak.

A vártnál erősebben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban júliusban

A vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban júliusban az előző hónaphoz képest, de a termelői infláció így is nyomott maradt, miközben a jelek szerint a gazdaság a korábban gondoltnál lassabban lábal ki a koronavírus-járvány által okozott recesszióból.