Back to top

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Ruth Stout
Ruth Stout
Járva az erdőt-mezőt jött neki a gondolat: az erdőben nem metsz, nem kapál, nem permetez senki, mégis jól érzik magukat a növények. Akkor miért kellenek ezek a munkaműveletek a házi kertbe?

Ez a minimál módszer a kertészkedésben valóban jó megoldás, egy természet közeli, vegyszermentes, kevés munkával fenntartható kertet eredményez. De! Itt ne számítsunk gyönyörű küllemű, hibátlan szépségű és nagy mennyiségű terményekre. Ebben az extenzív gazdálkodásmódban az a szép, hogy itt a növények nagy szabadságban élnek, akár csak az erdőben. Ennek megfelelően

a termés vegyszermentes, a gondozási munkálatok száma és időigénye minimális, de ezzel együtt a termés mennyisége is minimális egy hagyományosan művelt konyhakerthez képest.

Bizonyos esetekben (ritkán látogatott hétvégi ház, nyaraló) igen komoly létjogosultsága lehet egy ilyen kertművelési rendszernek, hiszen egy önfenntartó egyensúlyba beállított kert, minimális emberi beavatkozást igényel, és mégis termő terület alakítható így ki. Mindez pedig úgy működik, mint egy vad terület, egy erdő vagy mező: ott is az ökológiai folyamatok szabályozzák a növények társulását, fejlődését. Néha konkurálnak egymással, néha segítik egymást, de a lényeg, hogy kialakul egy természetes egyensúlyi állapot. A Stout-kertészkedésben e természetes folyamatok kertünkbe-engedésén túl a talajtakarási megoldásoknak is fontos szerepe van.

Nem ásunk, de mulcsozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogy ha más ás… Az ásás lényege, hogy megforgatjuk ősszel a talajt, ami így jobban átfagy télen (már ha van fagy), a benne levő kártevők, kórokozók jó esetben megtizedelődnek, és a jég feszítő hatása miatt tavaszra szétesnek a rögök és egy aprómorzsás, kedvezően laza talajszerkezet alakul ki. A Stout technológia lényege a „mulching”.

Már néhányan az 1930-as években felismerték, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság kimeríti a talajokat.

A Stout módszernek is ezért kulcseleme a talajtakarás, mulcsozás, amely során a talajt szerves anyaggal takarjuk be (szalma, fű kaszálék), ezzel csökkentve a kipárolgást, javítva a vízgazdálkodást. A takart talaj az árnyékoltsága miatt kevésbé gyomosodik. A talajtakaró anyag idővel lebomlik, és a növények számára felvehető tápanyagokkal gazdagítja a talajt. Nincs ásás, így a felső termőréteg vastagsága nem csökken. Míg egy barna erdei talajban 30-35 tonna biomassza található, addig egy intenzíven művelt szántóterületen mindössze 2-4 tonna.

Erdőkertek

Az erdőkertek lényege, hogy kertünkben is egy erdőhöz hasonló növénytársulást igyekszünk létrehozni, csak épp haszonnövényekből. Az erdőtársulásokban van lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint. Vannak sűrűbben beültetett részek és tisztások. Ez a szintezettség a kertünkbe is bevihető. Egy gyümölcsfa a lombkoronaszintjében termi majd a gyümölcsöt. Ha az ágrendszer nem túl sűrű, akkor felfuttathatunk rá tököt. Alá tehetünk árnyéktűrő zöldségeket, vagy gyógynövényeket – ezzel máris egy a természeteshez hasonló szintezettséget teremtettünk a térben.

Fontos, hogy mindenhol legyen növény, mert ahol nincs se növény, se mulcs, ott gyomosodásra számíthatunk.

De ezt a szintezettséget időben is elkülöníthetjük. Kora tavasszal a gyümölcsfák alá tehetünk rövid tenyészidejű növényeket: retket, salátát, zöldhagymát. Ezeket már tavasszal betakarítjuk, mielőtt kilombosodik teljesen a fa. Mire a fa maga alá árnyékolna, már le is kerülnek a zöldségek alóla, így időben készítettünk egy szintezettséget. Az erdőkert kialakítása során megtanuljuk a természettől, és alkalmazzuk a kertben, hogy hogyan alkalmazkodtak az élőlények a klímánkhoz és a földünkhöz, ezért termékeny mezőgazdasági ökoszisztémákkal szeretnénk utánozni ezeket a rendszereket. A változatos növényi összetételnek köszönhetően a növényvédelmi problémák is minimálisra csökkennek a monokultúrás termesztéshez képest, hiszen itt – mivel sokféle növény van kis egyedszámmal – a kártevők sem tudnak felszaporodni annyira.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.