0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Korábban több bizarr pletyka is terjengett a koronavírusról, például az, hogy kokainnal gyógyítható, illetve volt egy olyan elképzelés, hogy a jégkrém fogyasztás mellőzése segíthet elkerülni a fertőzést. Az utóbbi híresztelés az UNICEF-et arra késztette, hogy közleményt adjon ki arról, hogy ez bizony nem igaz. Végül felmerült az a végtelenül veszélyes és hamis állítás, mi szerint a fertőzés megállítható, ha fehérítőt iszunk.

Noha a koronavírus-járvány csak néhány hónappal ezelőtt kezdődött el, már rengeteg online mese és városi legenda született róla. Az egyik ilyen az, hogy a vízivás segíthet a fertőzés kialakulásának megelőzésében. De miért is hamis ez az elmélet?

A közösségi médiában megjelent eredeti poszt szerint gondoskodnunk kell arról, hogy a száj és torok mindig nedves legyen, ezért 15 percenként igyunk vizet. Ennek a „preventív terápiának” az a logikája, hogy a lenyelt víz lemossa a vírust a nyelőcsövön át a gyomorba, ahol gyomorsav elpusztíthatja.

A BBC cikke szerint Kalpana Sabapathy, a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola klinikai epidemiológusa elmagyarázta, hogy a fertőzés szervezetbe kerülésekor több milliónyi vírusrészecskének vagyunk kitéve, így néhány lenyelése nem hoz nagy változást.

„Ha elkaptuk a vírust nem valószínű, hogy le tudjuk öblíteni a gyomorba. Feltételezhetően akkor már az orrüregbe is bekerült”

– mondja a szakértő. Ráadásul, ha a vírusnak még nem sikerült megtalálnia az utat a légzőrendszer sejtjeibe, más módon is bekerülhet a szervezetbe. Úgy is megfertőződhetünk, hogy rákerül a vírus a kezünkre és azzal belenyúlunk az orrunkba vagy szemünkbe. Habár a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) szerint a fertőzött tárgyak megérintése útján történő megbetegedés nem a fő terjedési mód, mégis mind a CDC, mind pedig az Egészségügyi Világszervezet, illetve más egészségügyi hatóságok is hangsúlyozták, hogy a kézmosás, továbbá a gyakran megérintett felületek napi tisztítása és fertőtlenítése kulcsfontosságú a Covid-19 terjedésének megakadályozásában. Az elsődleges rizikófaktort a fertőzött személyek által köhögés vagy tüsszentés által levegőbe került milliónyi apró vírusmolekula belégzése jelenti.

A vízivásos hipotézis szerint, a gyomorsav egyből megöli a vírust, hiszen a pH-ja egy és három között van, ami nagyjából ugyanolyan hatásos, mint az akkumulátorsav, amely képes az acél feloldására. Azonban a vírus ennél sokkal nagyobb túlélő. A 2012-es Közel-keleti légúti korona vírus vagy más néven MERS elterjedésénél a kutatók azt találták, hogy a kórokozó – mely szerkezetileg nagyon hasonlít a Covid-19-hez – jelentősen ellenálló az olyan kissé hígított savakkal szemben, mint például az emberi gyomorsav. Továbbá arra utaló jeleket találtak, hogy a vírus a beteg bélrendszerében is megtelepedhet és továbbszaporodhat.

Ugyan a Covid-19 vírusnál ez még nem bizonyított, de kínai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az emésztőrendszert is megfertőzheti. Egy jelentés szerint a koronavírusos betegek több mint 50 százalékánál a vírus megtalálható a székletben is.

A vízivásos mítosz tagadására a legmeggyőzőbb érv az, hogy semmilyen kutatást nem végeztek arról, hogy az ivóvíz megelőzheti a koronavírus fertőzést, tehát ez a technika nem tudományos tényeken alapszik,

hanem csak egy légből kapott elmélet, mely lehetséges, hogy egy nem túl hiteles, 15 évvel ezelőtti kutatásból eredt, mely a vízzel való gargalizálás hatásait tanulmányozta.

A kutatás azt vizsgálta, hogy a vízzel való gargalizálás hozzájárulhat-e a légzőszervi fertőzések megelőzéséhez, mivel ez a gyakorlat igen népszerű Japánban. Hatvan napos vizsgálati időszak után megállapították, hogy azoknál a résztvevőknél, akik naponta háromszor vízzel gargalizáltak kevesebb légzőszervi elváltozás mutatkozott, mint azoknál, akik antiszeptikus oldattal vagy egyáltalán nem gargalizáltak. De miért is helytelen erre a kutatásra alapozni? Először is a tanulmány a felső légúti fertőzésekre összpontosított, amelyek többnyire az orrmelléküregeket, a torkot és a légutakat érintik, míg a koronavírus az alsó légutakat fertőzi meg, majd a tüdőt támadja meg. Másodszor meg kell jegyezni, hogy ez egy relatíve kis tanulmány volt, melyben a résztvevőktől önértékelés – nem pedig objektív értékelés – útján kérték el az adatokat, ráadásul a vizsgált személyek tudták, hogy melyik kezelési csoportba tartoznak. Ennélfogva az ilyen tanulmány kevésbé megbízható, mint a placebo-kontrollált randomizált vizsgálat.

Az epidemiológus szerint bár ártalmatlannak tűnhet azt mondani az embereknek, hogy tartsák nedvesen a szájukat és igyanak 15 percenként, mégis nagyon fontos, hogy ezt a tévképzetet gyorsan eloszlassuk, mert félrevezető és hamis biztonságérzetet ad. A vírus terjedésének megakadályozására egyértelműen továbbra is a legjobb módszer az emberi kontaktok kerülése és a kézmosás. Tehát a vizet a kezünkre folyassuk inkább szappannal és #maradjotthon.

Forrás: bbc.com