0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Mésztűrő liliomfák

Magyarország kifejezetten alkalmas kertművelésre, legyen az szőlős-, gyümölcsös-,zöldséges-, avagy díszkert. Körülményeinkhez képest azonban szűkében vagyunk a látványos, nagy virágú cserjéknek és fáknak. Az ország legnagyobb részén a talajok meszesek, pH-juk magas, és ezt sok, számunkra kívánatos dísznövény nem szereti. Több évtizedes kísérletezés eredményeként azonban találtam kivételeket.

A pompás virágú rododendronok (havasszépék), hortenziák és liliomfák (magnóliák) fajai és fajtái kevés kivétellel csak savanyú talajokon élnek meg vagy díszlenek megfelelően.

Sok ráfordítással és költséggel (talajcsere) némelyek ideig-óráig megtarthatók a meszes talajú kertekben is.

A Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton meszes (pH 8) a talaj. Sok liliomfafajjal és -fajtával kísérleteztem az elmúlt évtizedekben, többségüket így meg is öltem. Néhány közülük azonban kiválóan szerepelt ilyen viszonyok között is és minden évben nagyszerű virágpompával ajándékoz meg.

Nem tulipánfa

A liliomfák rendkívül népszerű dísznövények. Gyakran tévesen tulipánfának nevezik őket, jóllehet az a velük azonos családba tartozó valódi tulipánfák (Liriodendron) neve. Tudományos nevüket Pierre Magnol francia botanikus, a montpellier-i botanikus kert igazgatója után kapták.

A liliomfafélék (Magnoliaceae) családja a kétszikű növények között a legősibb. A család mintegy 220 tagja a két amerikai földrészen, Dél- és Kelet-Ázsiában, valamint Indokínában, többnyire szubtropikus területeken honos. 

A liliomfák (Magnolia) nemzetségébe 45 fás szárú faj tartozik, többségük a Himalájában, Dél- és Kelet-Ázsiában, néhány faj Észak-Amerikában honos.

Vannak köztük lombhullatók és örökzöldek, nyáron nyílók vagy még rügyfakadás előtt virágzók.

A kobusi liliomfa

Lombhullató a kobusi liliomfa (Magnolia kobus). 10-15 méter magasra nő, a törzs körmérete elérheti az 1 métert. Fiatalon kúpos, később terebélyes koronájú. Ágai megdörzsölve kellemes illatúak, levelei visszás tojásdadok, ékvállúak, röviden kihegyezettek.

Illatos, hófehér virágai a nemzetségen belül kicsinek számítanak, teljes nyílásban is mindössze 10 cm átmérőjűek.

Hengeres termései rózsaszínes zöldek, bütykösek, éretten felnyílva kibukkannak skarlátszín magjaik.

Őshazája Japán, ahol dombvidéki és hegylábi, nedves lombos erdőkben gyakori. A Koreához tartozó Csedzsu-szigeten is él. 

Talajokban kevésbé válogat, csak száraz és tömör ne legyen. 

Gyakran használják alanyként fajták szaporításánál. Szoliterként, parkfának, utcasorfának egyaránt kiváló. Japánban lepelleveleit és bimbóit főzve fogyasztják, fiatal leveleiből tea készül, kifejlett, aromás illatú leveleit szárítják, porrá őrölve fűszerként szolgál. Kérgéből fejfájáscsillapító szert készítenek. Könnyű, világos faanyaga értékes.

A jülan liliomfa

A gömbölyded, terebélyes koronájú jülan liliomfa (Magnolia denudata) 20-25 méteresre is megnő. Durván repedezett kérgű törzsének átmérője az 1 métert is elérheti. Hegyes csúcsú, visszás tojásdad levelei élénkzöldek.

Porcelánfehér, felálló, bódító illatú, 10-16 cm átmérőjű virágaiban a 9 lepellevél spirálisan áll.

Lombfakadás előtt virágzik. Tüszőtermései bizarr alakú megnyúlt, bütykös terméscsoportban fejlődnek. Közép- és Nyugat-Kína nyirkos lombos erdeiben 500-1000 méter magasságban honos. A mérsékelt éghajlatú területeken világszerte népszerű díszfa fiatal korában is dúsan virágzik.

A hegyeslevelű liliomfa

Sudár törzsű, 25-30 méterre megnövő, viszont a kertekben csak 10-15 méteres magasságot ér el a hegyeslevelű liliomfa (Magnolia acuminata). Lombhullató fa, a kérge világosszürke, repedezett, törzsátmérője az 1 métert is meghaladhatja. A vessző fényes vörösbarna. A szórt állású levelek széles tojásdad elliptikusak, hosszúkás tojásdadok, kihegyezettek, fonákuk világosabb kékeszöld.

Fogfájásra, whiskybe

A hegyeslevelű liliomfa eredeti élőhelyén az USA-ban, főként az Appalache-hegységben üde elegyes lombos erdőkben, szurdokokban, vízfolyások mentén nő a tengerszinttől 1400 m magasságig. Az irokéz és cseroki indiánok a kérgéből fájdalomcsillapító, fogfájást enyhítő, féregűző szereket, izzasztó, hashajtó, élénkítő, erősítő teákat készítettek. Zöld termésének keserű kivonatát a korai telepesek whiskybe keverték és lázcsillapításra használták. Angol neve uborkafa, ami az éretlen hengeres terméseire utal.

Az aromás illatú virágokban a lepellevelek fölfelé állnak, zöld, hamvaszöld, sárga vagy ritkábban narancssárga színűek.

Termései hosszú hengeresek, éretten vörösek, a szív alakú lapos magok köpenye narancsvörös. Lombfakadás után, késő tavasszal, kora nyáron nyílik. Virágai nem feltűnők, de nagyon különlegesek, nagy levelei miatt nyáron igen hatásos a lombja. Őszi lombszíne a sötétbarnától a fénylő vajsárgáig terjed. Gyakorlatilag kórokozó- és kártevőmentes. Nagyobb kertekben és parkokban kiváló díszfa, a légszennyeződést is jól tűri. Könnyű, tartós, szépen polírozható fájából bútorokat, belső burkolatokat készítenek, korábban edényeket, teknőket vájtak belőle. Különleges virágszíne miatt sárgásvirágú hibridfajták nemesítéséhez használják. Szép fajtái is vannak.

Kertészeti fajtái

William Kosar az USA Nemzeti Arborétumában számos kiváló kerti dísznövényfajtát, többek közt liliomfákat is szelektált.

Két igen sikeres hibrid is született ott 1963-ban a bíbor liliomfa ’Nigra’ és a vudang liliomfa ’Diva’ fajtáinak keresztezéséből.

Így mondhatni testvérfajták. Azóta mindkettő elnyerte a brit Királyi Kertészeti Társaság „Award of Garden Merit” (Kertészeti Kiválóság díj) igen rangos minősítését.

A szülő alapfajok, a bíbor liliomfa (Magnolia liliiflora) és a vudang liliomfa (Magnolia sprengeri) a természetben Közép- és Nyugat-Kína hegyeiben fordulnak elő, hazájukban mindkettőt gyakran ültetik dísznövényként. A vudang liliomfa 20 méter magas, a bíbor liliomfa viszont csak 3 méterig megnövő cserje, világszerte kedvelt és elterjedt a mérsékelt égöv kertjeiben.

A ’Galaxy’ szabályos, kúpos koronájú, lombhullató fajta, 7-12 méter magasra is megnőhet. Lombfakadás előtt élénk, sötétbordó virágbimbóiból 12-20 cm hosszú, kehely alakú, enyhe illatú virágok fejlődnek. Az enyhén csavarodott 12 lepellevél rózsásvöröses bíbor a külső, fehéres rózsaszín a belső oldalán.

A ’Spectrum’ fajta sokban hasonlít rá, de míg a ’Galaxy’ egysudaras habitusú, ez szabálytalanabb, kuszább koronájú. Virágai valamivel nagyobbak, a lepellevelek száma kevesebb, viszont élénkebb a színük. Bimbója sarlósan, sokszor erősen görbült. Fiatal korban akár 40-50 cm-t is nőhetnek évente. Napfényre, félárnyékba, városi parkokba, házikertekbe szoliterként ültethetők, törzsesnek nevelve vagy bokorfaként.

Ültessük bátran

A liliomfák igényes növények, de szépségükkel meghálálják a törődést. A jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag, inkább laza talajokat kedvelik.

Az itt bemutatott növények – ellentétben a liliomfák többségével, amelyek kifejezetten csak a savanyú kémhatású talajokon érzik jól magukat – meszes talajokon is kiváló eredménnyel nevelhetők.

Rendszeres metszést nem igényelnek, az esetleges formázó, alakító beavatkozás nyár közepén végezhető. Gyakorlatilag kórokozó- és kártevőmentesek.

Nyár elején zölddugvánnyal, a nyár második felében félfás dugvánnyal szaporíthatók.

A szárazabb és melegebb időben meghálálják a mulcsozást és a rendszeres öntözést. Parkokban, kertekben szoliterként ültetve, sok törzzsel nevelve a leghatásosabbak. Magas törzsre nevelve utcasorfának is alkalmasak. Mindenkinek melegen ajánlom kertjébe a bemutatott
liliomfákat.

Forrás: Kertbarát Magazin