Back to top

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Fotó: wikimedia.org/Narender9
A Changpák a Ladakh régióban élnek, amely India legmagasabb fennsíkja, nagy része a tengerszint felett 3000 m-en terül el. Nomád állattenyésztéssel, főleg jak és kecske tartásával foglalkoznak. Róluk készített fotósorozatot Andrew Newey brit fotós, aki felfedte a különleges Pashmina gyapjúgyártás történetét, valamint a nomád pásztorok életmódját és hagyományait fenyegető veszélyeket.

Kasmír az Indiai szubkontinens északnyugati régiójában található. Korábban a Nagy-Himalája és a Pir Panjal vonulatai közti völgy tartozott ide, de ma már nagyobb területet foglal magába, melynek részei az indiai Dzsammu és Ladakh régiói, a pakisztáni Északi Területek és a kínai Akszaj Csin.

A Himalája és a Karakorum hegység között helyezkedik el a világ legmagasabb állandóan lakott fennsíkja, mely egy rendkívül kemény és ritka kecskefajtának, a Changra vagy másnéven Pashmina kecskének az otthona.

„A Changthang-fennsíkon, ebben a hatalmas jégsivatagban, ahol több mint 14 000 lábbal a tengerszint felett vagyunk, és a téli hőmérséklet -40 Celsius-fok is lehet, nehéz elhinni, hogy bárki vagy bármi más képes túlélni" – mondta Andrew Newey.

A mostoha hegyi körülmények, a magas tengerszint feletti magasság, a fagyos hőmérséklet és az erős szél nélkülözhetetlenek a kecskék szuper puha aljszőrzet növekedésének serkentéséhez. A szálak mindössze nyolc és tíz mikron szélességűek, körülbelül tízszer finomabbak, mint az emberi haj, és nyolcszor melegebbek, mint a juhgyapjú. Ez a világszerte Pashmina néven ismert különleges szőrzet a világ legpuhább és legdrágább kasmír gyapjú típusa.

A Changpa nomádok, akik maguk is olyan kemények, mint állataik évszázadok óta a világ tetején vándorolnak jak, juh és kecske csordáikkal. Állataikat néhány havonta végig hajtják a hatalmas tengerszint feletti magasságban lévő hagyományos vándorlási utakon, hogy friss legelőre leljenek.

„Ez az ősi életmód napjainkra nagy veszélybe került a klímaváltozás, a Kínából származó hamis Pashmina import áruk, a jobb oktatásra való igény és az egyszerűbb és kényelmesebb élet iránti vágy miatt" – mondta Andrew Newey.

Fotó: wikimedia.org/Eatcha

A nomádok és a tudósok szerint is a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a régió Pashmina előállítására. A Changthang-fennsíkon általában nem esik sok hó, de ha mégis, akkor csak januárban vagy februárban kezdődik. Azonban az elmúlt évek során egyre többet havazott, volt, hogy kora decemberben, illetve novemberben elkezdett esni. Ennek eredményeként étrend-kiegészítőket kellett adagolni az állatoknak, hogy megakadályozzák az éhezés miatti elhullásukat. Továbbá,

a tél melegebbé vált, ami csökkentette az értékes Pashmina gyapjú minőségét és mennyiségét.

A kasmír nem hiába olyan drága. A Changpák óvatosan kézzel fésülik szét a kecskék szőrét, hogy ki tudják szedni a pelyhes alj szőrzetet, melyet aztán aprólékos, időigényes munkával szétválogatnak, hogy csak a legpuhább szálak maradjanak meg. Egyetlen kasmír kecske gyapjúja mindössze négy unciát tesz ki. Miután a szálakat manuálisan szétválogatták, megtisztították és kézzel összesodorták, elkezdődhet a szövés folyamata, mely ugyanolyan precíz és fáradtságos munkát igényel. Több hónap vagy akár év is kell ahhoz, hogy a kézművesek egy olyan varázslatos remekművet szőjenek, amelyet világszerte exportálnak, és akár 150 és 1500 font közötti áron értékesítenek.

A Pashmina kecsketenyésztés megszűnése Džammu és Kasmír államban mintegy 300.000 ember megélhetésének végét jelentené, akik közvetlenül vagy közvetve Pashmina gyapjútól függenek. Emellett a Changpák egyedülálló kultúrája is megszűnne létezni. Többségük a tibeti buddhizmus követője, bonyolult szokásokkal rendelkeznek, melyek központjában az állattenyésztés áll.

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bécs is zöldít

Annak érdekében, hogy az osztrák főváros minél sikeresebben megvalósíthassa klímavédelmi céljait, az erre irányuló intézkedéseket klímavédelmi igazgató irányítja a városházán. Ezen kívül készül hamarosan elkészül Bécs klímavédelmi menetrendje is. Hangsúlyt helyeznek a fűtéskorszerűsítésre, a hőszigetek megszüntetésére és mintegy 25 ezer fát ültetnek.

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Telepítsünk ellenálló, régi almafajtákat

Lassan újra nyugalmi állapotba kerül a kert, az utolsó zöldségek betakarítása is véget ér, ugyanakkor eljött a facsemeték telepítésének az ideje. A biotermesztés egyik sarkalatos pontja a vegyszermentes termesztés, aminek sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen fajtát ültetünk.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.