0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

A Changpák a Ladakh régióban élnek, amely India legmagasabb fennsíkja, nagy része a tengerszint felett 3000 m-en terül el. Nomád állattenyésztéssel, főleg jak és kecske tartásával foglalkoznak. Róluk készített fotósorozatot Andrew Newey brit fotós, aki felfedte a különleges Pashmina gyapjúgyártás történetét, valamint a nomád pásztorok életmódját és hagyományait fenyegető veszélyeket.

Kasmír az Indiai szubkontinens északnyugati régiójában található. Korábban a Nagy-Himalája és a Pir Panjal vonulatai közti völgy tartozott ide, de ma már nagyobb területet foglal magába, melynek részei az indiai Dzsammu és Ladakh régiói, a pakisztáni Északi Területek és a kínai Akszaj Csin.

A Himalája és a Karakorum hegység között helyezkedik el a világ legmagasabb állandóan lakott fennsíkja, mely egy rendkívül kemény és ritka kecskefajtának, a Changra vagy másnéven Pashmina kecskének az otthona.

„A Changthang-fennsíkon, ebben a hatalmas jégsivatagban, ahol több mint 14 000 lábbal a tengerszint felett vagyunk, és a téli hőmérséklet -40 Celsius-fok is lehet, nehéz elhinni, hogy bárki vagy bármi más képes túlélni” – mondta Andrew Newey.

A mostoha hegyi körülmények, a magas tengerszint feletti magasság, a fagyos hőmérséklet és az erős szél nélkülözhetetlenek a kecskék szuper puha aljszőrzet növekedésének serkentéséhez. A szálak mindössze nyolc és tíz mikron szélességűek, körülbelül tízszer finomabbak, mint az emberi haj, és nyolcszor melegebbek, mint a juhgyapjú. Ez a világszerte Pashmina néven ismert különleges szőrzet a világ legpuhább és legdrágább kasmír gyapjú típusa.

A Changpa nomádok, akik maguk is olyan kemények, mint állataik évszázadok óta a világ tetején vándorolnak jak, juh és kecske csordáikkal. Állataikat néhány havonta végig hajtják a hatalmas tengerszint feletti magasságban lévő hagyományos vándorlási utakon, hogy friss legelőre leljenek.

„Ez az ősi életmód napjainkra nagy veszélybe került a klímaváltozás, a Kínából származó hamis Pashmina import áruk, a jobb oktatásra való igény és az egyszerűbb és kényelmesebb élet iránti vágy miatt” – mondta Andrew Newey.

A nomádok és a tudósok szerint is a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a régió Pashmina előállítására. A Changthang-fennsíkon általában nem esik sok hó, de ha mégis, akkor csak januárban vagy februárban kezdődik. Azonban az elmúlt évek során egyre többet havazott, volt, hogy kora decemberben, illetve novemberben elkezdett esni. Ennek eredményeként étrend-kiegészítőket kellett adagolni az állatoknak, hogy megakadályozzák az éhezés miatti elhullásukat. Továbbá,

a tél melegebbé vált, ami csökkentette az értékes Pashmina gyapjú minőségét és mennyiségét.

A kasmír nem hiába olyan drága. A Changpák óvatosan kézzel fésülik szét a kecskék szőrét, hogy ki tudják szedni a pelyhes alj szőrzetet, melyet aztán aprólékos, időigényes munkával szétválogatnak, hogy csak a legpuhább szálak maradjanak meg. Egyetlen kasmír kecske gyapjúja mindössze négy unciát tesz ki. Miután a szálakat manuálisan szétválogatták, megtisztították és kézzel összesodorták, elkezdődhet a szövés folyamata, mely ugyanolyan precíz és fáradtságos munkát igényel. Több hónap vagy akár év is kell ahhoz, hogy a kézművesek egy olyan varázslatos remekművet szőjenek, amelyet világszerte exportálnak, és akár 150 és 1500 font közötti áron értékesítenek.

A Pashmina kecsketenyésztés megszűnése Džammu és Kasmír államban mintegy 300.000 ember megélhetésének végét jelentené, akik közvetlenül vagy közvetve Pashmina gyapjútól függenek. Emellett a Changpák egyedülálló kultúrája is megszűnne létezni. Többségük a tibeti buddhizmus követője, bonyolult szokásokkal rendelkeznek, melyek központjában az állattenyésztés áll.

Forrás: bbc.com