Van egy kisváros Hollandiában, amelynek egy része Belgiumhoz tartozik, vagyis egy belga enlkáve (zárvány) Hollandián belül. A belga rész neve Baarle-Hertog, a hollandé Baarle-Nassau, és legfőbb nevezetességük, hogy
egy híresen komplikált módon megrajzolt belga–holland határvonal halad rajtuk keresztül
– szó szerint keresztül, mert átszel magáningatlanokat és hivatalokat egyaránt, ráadásképpen nem is egyetlen enklávéról van szó, hanem mintegy harmincról, sőt enklávén belüli enklávék is tarkítják a roppant bonyolult térképet (érdemes megnézni a Google térképén).
A kívülálló számára a hihetetlenség határát súroló történet a középkorban kezdődött, amikor mindenféle szerződések, egyezségek révén cserélgette a birtokait Breda uralkodója és Brabant hercege, majd 1843-ban, a maastrichti szerződésben ratifikálták a korábbi szerződéseket és definiálták pontosabban a területeket. Azóta így van, és leginkább csak
turisztikai látványosságként, vicces fotótémaként szolgál a belvárosi aszfaltra és az épületek falára felfestett csík,
hiszen Belgium és Hollandia között régóta csak szimbolikus a határ.
Egészen mostanáig, amikor is a koronavírus-világjárvány miatt kialakult helyzetet a két ország két eltérő stratégia mentén igyekszik kezelni. A német Spiegel stábja rövid videóriportban mutat rá a helyzet abszurditására.
Forgattak egyebek között egy boltban, ahol az építkezésekről ismert piros-fehér műanyagszalagot húztak ki a polcok közé, és a szalaggal kettéválasztott tér egyik felén letakarták az árut, a másik felén zavartalanul folyt az értékesítés. „A legkevésbé sem viccesek ezek az idők, amiket most megélünk, mégis muszáj volt nevetnem, amikor tegnap megtudtam, hogy mit jelent ez a kordon, és
figyelmeztettek a dolgozók, hogy jobban teszem, ha a bolt holland oldalára állok,
mert a belga oldalnak zárva kell tartania” – fogalmazott egy járókelő a riportban.
Baarle-Hertog polgármestere is megszólalt, és végigmutatott a belváros bizarr látványán, ahol a holland oldalon minden nyitva volt, a butikoktól a virágoson át az optikusig, a belga részen viszont járőrök ellenőrizték a kijárási tilalom betartását. „50 méterre lakom a holland butikoktól, de nem mehetek be, mert belga állampolgár vagyok” – mondta.
És persze azokak a hollandoknak sem egyszerű, akik csak szimplán a rövidebb utat akarják választani a munkába járáshoz, és eddig nem is feltétlenül tudták, mikor haladnak át belga területen, de most kénytelenek erre figyelni. „Kalkuláltam vele, hogy szigorúbb lesz majd a kontroll, de erre azért én sem számítottam” – fogalmazott az egyik megszólított autós, amikor beton útakadályokkal elállt „határátkelőhöz” érkezett.
A vírus mindenesetre nem áll meg a határon,
ezért a lakók belátó hozzáállásán múlik a megfékezés sikere vagy kudarca – itt a határvidéken különösen, szűrte le a riporter, és alighanem igaza van.